Kifehéredett a taxipiac

Az elmúlt két év komoly nyomot hagyott a taxis piacon, a résztvevők száma csökken, a megmaradt társaságok összesített eredménye viszont szépen alakul – derül ki az Opten céginformációs szolgáltató elemzéséből.

2013 szeptemberében lépett életbe a fővárosban az új taxis rendelet, amely szabályozta az árakat és rögzítette a formai követelményeket, aminek következtében erősen átalakult a piac: miközben a cégeket megtizedelte a piacon, addig a talpon maradt társaságok minden korábbinál eredményesebben működnek. Erről tanúskodik, hogy mind az alkalmazotti létszám, mind az árbevétel és az eredmény tekintetében felfelé ívelő pályán vannak a vállalkozások. A társaságok összesített árbevétele több mint száz százalékkal nőtt 2012-ről 2014-re.

Mivel nem tűnik reálisnak, hogy a kereslet növekedett ennyivel, továbbá a piac csaknem 80 százaléka budapesti bevételekből adódik, vélhetően a szigorodó jogszabályi környezet fehérítő hatása látszik az országos adatokban. A konszolidációra és a kétes adófegyelmű kényszervállalkozások számának visszaesésére vall az is, hogy a taxiként működő egyéni vállalkozók száma ugyanebben az időszakban 6800-ról 6000-re csökkent.

Az autókra és az adminisztrációra vonatkozó szabályok szigorodása a jelek szerint túl nagy terhet rótt a társaságokra, a hatósági ellenőrzések sűrűsödése pedig már sok volt a vállalkozók jelentős részének. A létszámadatokból jól látható, hogy a cégek alkalmazotti létszámának növekedése lényegében megegyezik az egyéni vállalkozók számának csökkenésével, vagyis a vállalkozásként működő taxisok beálltak a tőkeerősebb cégekhez. Az Opten szerint azonban a taxitársaságok nem dőlhetnek hátra: ugyanis már az olyan közösségi autószolgálatokkal is fel kell venniük a versenyt, mint az UBER. Ráadásul a verseny – a taxitársaságok szemszögéből – távolról sem nevezhető fairnek.

Az utazóközönség között jelentős az átfedés, de a közösségi autószolgálatok gyakorlatilag egészen „más pályán” szállhatnak versenybe ugyanazért az ügyfélközönségért. Rájuk ugyanis nem vonatkoznak a taxitársaságokra rótt szigorú gépjárműfeltételek és adminisztrációs szabályok. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy a közösségi autószolgálatok – a világszerte használt közösségi szolgáltatásokhoz hasonlóan – nem hagyományos cégstruktúrában működnek, jellemzően nincsenek magyarországi gazdasági társaságként nyilvántartva, így a hazai cégtörvény szabályai sem vonatkoznak rájuk – ellenőrzésük nem egyszerű feladat a hatóságok számára sem.