Sokkolta a világot a WHO-jelentés - Tényleg rákkeltő a vörös hús?

Világszenzáció lett az ENSZ Egészségügyi Világszervezetének (WHO) jelentése, amelyben a vörös húsok rákkeltő hatásairól értekezik. Az emberek riogatása azért sikeredett ilyen hangosra, mert a jelentés egy szintre sorolta a virsli és hamburger kockázatait azzal, ha valaki azbesztes lakásban él, vagy dohányzik. Beszélnek róla az utcán a hentesnél és sorra szólalnak meg az érintett húsos szövetségek, ez utóbbiak természetesen elutasítják a következtetést. A rákellenes szervezet is óvatosságra int, mert a sok kockázati tényező közül csak a húst kiemelni hiba.

Magyar szakemberek arra figyelmeztetnek, a rákbetegségek kialakulásában olyan sokféle tényező játszik szerepet, hogy nem szabad egyetlen okra hivatkozva pánikot kelteni. A Magyar Rákellenes Liga és a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége is arra reagálva hívja fel a figyelmet a mértékletesség és a rendszeres szűrővizsgálatok fontosságára, hogy kisebbfajta vihart váltott ki a hazai sajtóban – és vélhetően szerte Európában - az Egészségügyi Világszervezet (WHO) jelentése, amely szerint napi öt deka vörös húsokból készült feldogozott élelmiszer, vagyis szalámi, kolbász, szalonna vagy sonka fogyasztása 18 százalékkal növeli a vastag- és végbélrák kialakulásának kockázatát.

A tanulmány bejárta a hazai sajtót is azt követően, hogy a világszervezet nemzetközi rákkutató intézete (International Agency for Research on Cancer) vizsgálati eredményeire alapozva a BBC hétfőn nyilvánosságra hozta a jelentést. Az első látásra meghökkentő adatok mellett az is olvasható a figyelmeztetésben, hogy maguk a termékek alapjául szolgáló vörös húsok is veszélyesek lehetnek: feltehető, hogy napi 10 deka sertés-, marha-, borjú-, birka-, ló- vagy kecskehús is 17 százalékkal növeli a veszélyt, bár erről még nincsenek pontos kutatási eredmények.

Vörös húsból vörös áru FOTÓ: VAJDA JÓZSEF

A WHO egyik munkatársa a brit hírcsatornának adott nyilatkozatában ugyanakkor nem fogalmazott ennyire sarkosan, amikor kijelentette, kicsi az esélye, hogy valakinek kizárólag az ilyen hústermékek fogyasztásától rákja lesz, de minél többet eszik belőlük, annál nagyobb ennek a kockázata. Az egészségügyi szakemberek mégis azért tartották fontosnak nyilvánosságra hozni a figyelmeztetést, mert elsősorban a világ szegényebb országaiban folyamatosan nő a húsfogyasztás. Más kérdés hogy a riogatás azért sikeredett ilyen hangosra, mert a jelentés egy szintre sorolta a virsli- és hamburgerevés kockázatait azzal, ha valaki azbesztes lakásban él, vagy dohányzik, amit azért a laikus olvasó túlzásnak tart. Csak becslések vannak ugyan arra vonatkozóan, vajon hány haláleset írható közvetlenül a túlzott vörös hús fogyasztás számlájára, de az adat világviszonylatban néhány tízezerre tehető, miközben a dohányzás egymillió életet követel évente.

A vörös húsokra szüksége van az emberi szervezetnek – hangsúlyozta a Népszava kérdésére Simon Tamás. A Magyar Rákellenes Liga elnöke egyébként is óvatosságra int, sőt károsnak tartja az ilyen kategorikus kijelentéseket egy-egy ételféleség fogyasztásával kapcsolatban, mert szerinte nincs közvetlen ok-okozati összefüggés a felvágottak fogyasztása és a vastagbélrák kialakulása között. Míg a felfedezőjéről Koch baktériumnak nevezett kórokozó jelenléte közvetlen kiváltója a tbc-nek, addig ebben az esetben nem lehet azt mondani, hogy aki sok hamburgert eszik, az előbb-utóbb biztosan rákos lesz – érvel a professzor.

Az azonban egyértelmű, hogy a magyar rákstatisztikák nagyon riasztóak, köztük a vastag- és végbélrák betegek kilátásai is nagyon rosszak. Évente 7-8 ezer új beteget regisztrálnak, miközben 5 ezer fölötti minden évben azok száma is, akik belehalnak ezekbe a betegségekbe. Hollandiában is ugyanennyi új beteget szűrnek ki, de nagyságrendekkel jobbak a gyógyulási esélyeik, mert a magyar pácienseknél jóval korábban kerülnek szakemberekhez. Nálunk ugyan több mint tíz éve beszélünk a szűrés fontosságáról, de a Liga elnöke szerint még mindig nincs minden részlet tisztázva. Simon Tamás elsősorban a szűréshez való lakossági hozzáállás megváltoztatását tartaná fontosnak, mert még odáig sem sikerült eljutni, hogy túltegyék magukat a székletminta gyűjtése miatti indokolatlan szégyenérzeten. A professzor arra is emlékeztet, hogy az ezen a területen jóval előttünk járó Egyesült Államokban is az hozott áttörést, amikor Ronald Reagan korábbi elnök kiállt a nyilvánosság elé és bejelentette, hogy egy ilyen székletminta alapján ismerték fel vastagbél daganatát. Másnap az amerikai patikákból elfogytak a mintavételhez szükséges tégelyek és azóta a hatalmas ország minden szegletében elfogadott, hogy ezzel az egyszerű lépéssel időben elindítható a betegek kiszűrése.

A Magyar Rákellenes Liga azért is sürgeti a hasonló magyar szemléletformálást, mert vannak nagyon jó tapasztalatok más rákfajták esetében. A professzor emlékeztet rá, hogy amikor a mellrák elleni küzdelem elindult, akkor volt olyan szabolcsi település, ahol a veszélyeztetett nők 68 százalékát sikerült bevonni a szűrőprogramba. Csakhogy ehhez olyan figyelem és szervezés kellett, hogy még a kisvárosok piacainak nyitva tartását is egyeztették, az odatelepülő mammográfiás készülékkel felszerelt buszokhoz pedig a környező településekről ingyen vitték az asszonyokat, ha fel tudták mutatni a vizsgálati pecsétet. A labordiagnosztikai háttér már készen áll egy hasonló nagyszabású szűrőprogram elindítására a bélrák esetében is, de a következő lépéssel már bajok vannak. A társadalombiztosítás ugyanis nem finanszírozza, hogy azok, akiknél a beküldött minta elváltozást, például vért mutatott ki, a következő, már fájdalmas vizsgálaton altatásban vehessenek részt. Magát a vastagbéltükrözést igen, az altatást nem fizeti az OEP, magánrendeléseken pedig nem egyszer százezer forintot kérnek azért, hogy a betegnek ne kelljen elviselnie a felesleges fájdalmat. A betegszervezet küzd ezért, hogy a vizsgálatnak ez a része is bekerüljön a támogatott beavatkozások közé.

A Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége is hasonlóan gondolkodik a vörös húsból készített termékek veszélyességéről. A szervezet főtitkára arra emlékeztet, hogy számtalan környezeti tényező van hatással egyes betegségek – köztük a vastagbélrák – kialakulására, nem szerencsés tehát egyik vagy másik elemet kiragadni, ráadásul az egészséges táplálkozás sokoldalú, de mértékletes étrendet feltételez. Erdélyi-Sipos Alíz a Népszava érdeklődésére felvázolta, hogy nem kell mostantól teljesen törölni táplálkozásunkból a felvágottakat, sonkákat sem, de úgy kell összeállítani az étrendünket, hogy heti egyszer ez kerüljön a reggelibe, másnap pedig sajt, máskor a nagyon változatosan elkészíthető zöldségkrémek, netán egy házilag könnyen összeállítható zabpelyhes müzli legyen az első étkezés. A vörös húsok kizárása az étrendünkből a szakember szerint ugyanakkora hiba, mint a szénhidrátok teljes megtagadása. Csak meg kell válogatni ezek minőségét, így a kenyerek közül többnyire a teljes kiőrlésű gabonából készült változatokat kellene választani, ha pedig húsokban gondolkodunk, akkor be kellene venni a heti étrendünkbe a zsírszegény szárnyasok fogyasztását és egy-két alkalommal a halat is.

Lehet, hogy a daganatos betegségek kialakulásához hozzájárulhatnak bizonyos táplálékok abban az esetben, ha azokat túlzott mennyiségben fogyasztjuk, de sokkal fontosabb a megelőzés, vagyis megfelelő táplálkozással elkerülni a bajok megjelenését. A sokat hangoztatott rostokban, zöldségekben és gyümölcsökben gazdag étkezések megfelelő védelmet adhatnak számtalan betegség, így a rák ellen is. A főtitkár azt is kiemeli, hogy az étkezési szokások kialakításában a családé a legfontosabb szerep. Emellett a nemrég bevezetett közétkeztetési rendelet csak lassan és fokozatosan képes változást hozni. A szakmai szervezet vezetésével az elmúlt évben indult el egy 3 éves program Dunaharasztiban a gyermekkori elhízás megelőzése érdekében – például ennek népszerűsítését tartanák fontosnak országszerte, hogy a felnövő generációk már egészségesebben táplálkozzanak.

A Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége évek óta kezdeményezi, hogy a háziorvosi hálózat megerősítésével, a kísérleti jelleggel a svájci alapellátási modell keretében bevezetett praxisközösségekben, netán más formában, de a mostaninál több dietetikust foglalkoztassanak, mert a lakosság számára a dietetikai, vagyis táplálkozási szaktanácsadást hozzáférhetővé kellene tenni az alapellátásban.

Változnak a szokások

Füstölt húsokat főleg húsvétkor fogyasztunk, és a magyar lakosság egyre nyitottabb az újdonságokra, az egészségesebb táplálékokra – ezt állapítja meg az Agrárgazdasági Kutatóintézet húsfogyasztási szokásainkat elemző idei összefoglalója. A piaci adatok elemzése azt mutatja, hogy nő az igény az alacsonyabb zsírtartalmú termékek iránt és – miközben a magyar vásárló erősen figyeli a termékek árát – változik a kereslet az év különböző szakaszaiban is. A WHO jelentésben veszélyesnek kikiáltott füstölt termékek visszaszorulásában az is szerepet játszik, hogy a feldolgozók egyre nehezebben találnak hozzájuk megfelelő minőségű alapanyagot, ráadásul a fiatalok nem is keresik ezeket a kolbászokat, sonkákat, szalonnákat. A téliszalámihoz például kifejezetten nagysúlyú sertések kellenének, de ma a soványabb sertéseket lehet értékesíteni, így a tenyésztők erre álltak rá – olvasható a kutatóintézet jelentésében.

Tiltakoznak a sertéstartók

Éppen Budapesten tanácskozott az IMPA, az EU vezető sertéstartó országainak piacelemzéssel foglalkozó szervezete, így egyszerre értesülhettek a WHO jelentéséről. A vörös húsok vélelmezett rákkeltő hatását taglaló cikken minden IMPA-tagország képviselője felháborodott, és jelezte, hogy saját eszközeivel fellép ellene, de közösen is fellépnek a piacromboló híresztelés ellen - tolmácsolta a konferencián történteket Menczel Lászlóné. A Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VHT) titkára a tanulmányt tudománytalannak és elképzelhetetlennek tartotta. Szerinte ugyanis ezt nem támaszthatják alá egészségügyi vizsgálatok. Mint mondta, például a sertéstartás Magyarországon is alkalmazkodott a jelenlegi elvárásokhoz, és a sertések zsírtartalma a minimálisra csökkent. Több vizsgálat is kimutatta, hogy a sertéshús fehérjében gazdag, koleszterint pedig jóformán nem is tartalmaz. A most közzétett WHO-információt ezért felháborítónak tartja. Magánvéleményként a VHT titkára mindehhez hozzátette: "a sertést az emberiség 2000 éve fogyasztja, és még nem halt ki."

A magyar terméktanács, a nagy sertéstartó európai országok szándékával egyezően, azt tűzte célul, hogy 2020-ig 5 kilogrammal nőjön Magyarországon a sertéshúsfogyasztás, azaz évente átlagosan 1 kilogrammal kellene többet fogyasztanunk belőle.

Az unió sertésállományának mintegy 80 százalékát adó IMPA-tagországok legnagyobb gondja az orosz embargó, amely 15-20 százalékos piacvesztést okozott az unió nagy sertéstartó országainak. A csökkenő jövedelem pedig azt eredményezi, hogy a legtöbb országban a sertésállomány is csökken. Jelenleg ugyanis a legjobb "E.-minőségű" hasított félsertés kilogrammonkénti ára 1,5 euró (mintegy 450 forint) alatt van. Ez az ár az egy évvel korábbihoz képest 5-10 százalékos csökkenést jelent.

A fogyasztás szinten tartását javasolják a feldolgozók

A Magyar Húsiparosok Szövetsége (Hússzövetség) is határozottan elutasítja és félrevezetőnek tartja a WHO jelentését. "Az európai húsfeldolgozó ipar úgy véli, hogy félrevezető, ha az életmódból és az étrendből egyetlen tényezőt kiemelnek és azt teszik felelőssé bizonyos megbetegedések kialakulásáért" - írják közleményükben. A Hússzövetség szerint a megbetegedések kockázatát sok tényező befolyásolja, például a kor, a genetika, az étrend, a környezet és különösen az életmód. Nem egy adott élelmiszercsoport jelent önmagában egészségügyi kockázatot, hanem az egészségtelen életmód és azon belül a nem megfelelő, nem kiegyensúlyozott étrend. Tudományos tények bizonyítják - írja a közlemény - a húsfogyasztás előnyeit egy egészséges étrend keretei között. A húsok és húskészítmények olyan, az egészséges élethez elengedhetetlenül szükséges tápanyagok alapvető forrásai, mint a fehérjék, az esszenciális aminosavak, a B vitaminok - így kiemelten a B12 vitamin, mely az immunrendszer működését segíti -, vagy olyan ásványok, mint a vas és a cink. A Hússzövetség arra is felhívja a figyelmet, hogy a magyar húsfogyasztás az elmúlt 25 évben drasztikusan csökkent. A sertéshúsfogyasztás a múlt század 80-as éveinek végén még 43 kilogramm volt fejenként. Ugyanez az adat ma 25 kilogramm körül alakul. A marhahús esetén ugyanebben az időszakban 8 kilóról 2,5 kilogrammra csökkent a fogyasztás. Az európai húsfeldolgozó ipar és azon belül a magyar Hússzövetség azt javasolja, hogy a jelenlegi húsfogyasztás szintjét tartsák meg a fogyasztók. Sőt szerintük egyes társadalmi rétegeknél a fogyasztás növelése is szükséges lenne a kiegyensúlyozott, egészséges étrend fenntartásához.