„Magyarország jobb ennél!” - Bírálta a magyar kormányt Colleen Bell

Az Egyesült Államok politikája nem változott Magyarországgal kapcsolatosan, a korábbi aggodalmak fennmaradtak – hangsúlyozta a Corvinus Egyetemen mondott beszédében Colleen Bell. A budapesti amerikai nagykövet, aki érkezése után tíz hónappal először adott átfogó értékelést a kétoldalú viszonyról, aláhúzta, hogy a magyar-amerikai kapcsolatok erősek, neki magának, Kerry külügyminiszternek és Obama elnöknek is fontos, hogy ez a viszony működjön.

Magyarország barátjaként, az együttműködés és a kölcsönös tisztelet szellemében beszél, emelte ki szerdán, a Corvinus Egyetemen mondott beszédében Colleen Bell budapesti amerikai nagykövet, aki a nemrégiben a Dunán lezajlott „Dragon Crossing” hadgyakorlat kapcsán a hídépítés fontosságára helyezte a hangsúlyt. Leszögezte, hogy a magyar-amerikai kapcsolatok a védelmi együttműködés terén a legzökkenőmentesebbek, a rendészeti és a terrorizmus elleni ügyekben is „nagyszerű partner” Magyarország. Értékelik a magyar erőfeszítéseket Ukrajna érdekében, s különösképpen, hogy Budapest támogatta az uniós konszenzust a minszki egyezséggel kapcsolatosan.

Az energiabiztonságra áttérve Bell a „szabad, tisztességes és nyitott piacok” meglétét, az útvonalak és források diverzifikálásának szükségességét hangsúlyozta, sürgetve, hogy Oroszország mellett minden más szereplőnek is egyenlő pályát, azonos piaci feltételeket kell biztosítani. „Az Egyesült Államok támogatja a magyar erőfeszítéseket az energiafüggetlenség megteremtéséért” – húzta alá. Sürgette a Paks II. nukleáris megállapodás részleteinek nyilvánosságra hozását.

A budapesti amerikai nagykövet ezúttal is szóba hozta az amerikai befektetők aggodalmait. Magyarországra több mint 9 milliárd dollár amerikai befektetés érkezett 1989 óta, az üzletemberek értékelik az itteni infrastruktúrát, a képzett munkaerőt, a központi fekvést, de aggódnak az adózási és szabályozási környezet stabilitásának hiánya miatt. Bell szerint „kiszámíthatóságra van szükség, ellenkező esetben sok lehetséges befektető távol maradhat a magyar piacról”.

Ha valakiben kétségek lettek volna, vajon André Goodfriend ügyvivő távozása, s az új nagykövet érkezése nyomán maradtak-e washingtoni fenntartások a magyar kormánypolitika bizonyos vonásaival kapcsolatban, Bell beszéde most megerősítette: az amerikai álláspont nem változott. A nagykövet visszautalt a rendszerváltás időszakára, Közép-Európa egyértelmű értékválasztására. „Sajnos vannak, akik nem osztoznak ezekben az értékekben, nem hisznek abban, hogy a demokratikus értékek a béke és jólét legjobb alapjai” – jegyezte meg Bell, aki beszédében megjegyezte, az Egyesült Államok nem fog bocsánatot kérni azért, hogy ezeknek az értékeknek a védelmében hallatja a hangját. „A nacionalista, intoleráns retorikát oda kell hajítani, ahová való, a szemétdombra” – mondta.

Bell pontról pontra felidézte mindazokat a fenntartásokat, amelyeket néhány éve már Hillary Clinton akkori külügyminiszter is szóvá tett, s amelyet a nemrégiben kiszivárgott amerikai non-paper is tartalmazott.

Washington számára továbbra is prioritás a korrupció elleni harc. Bell aláhúzta, hogy a közbizalmat akkor lehetne erősíteni, ha a korrupciós ügyekben érintetteket bíróság elé állítanák, a tisztségviselőket elszámoltatnák, s nyilvánosságra hoznák ezeket az eljárásokat. Aggodalmát fejezte ki a fékek és ellensúlyok rendszerének lebontása, a növekvő hatalomkoncentráció, a bíróságok függetlensége, az alkotmánybíróság jogköreinek korlátozása miatt. „A döntéseket anélkül hozzák meg, hogy az érintetteknek lehetőségük lenne agggályaik, fenntartásaik kifejtésére” – mondta.

Nagyon kemény hangon ítélte el a civil szervezetek vegzálását, az NGO-k elleni kormányzati fellépést, elismerve ugyanakkor, hogy „szerencsére a magyar igazságszolgáltatás nyújtott némi védelmet”. „A civil szervezetek elleni nyomozások dermesztő hatása sötét árnyékot vet Magyarország nemzetközi hírnevére” – így fogalmazott Bell.

Aggályai vannak továbbra is Washingtonnak a médiaszabadságot illetően, elsősorban a koncentrált médiatulajdon és az állami médiának juttatott szubvenciók miatt. Mindez „eltorzítja a médiaüzleti viszonyokat, sorompót emel új hangok belépése elé, a kisebb szerkesztőségeket a csőd szélére sodorja” – húzta alá.

A budapesti amerikai nagykövet megütközött azon, hogy a menekültválság kapcsán milyen intoleráns, idegengyűlölő hangok szólalnak meg. „Magyarország jobb ennél!” – hangsúlyozta Bell. Washington elismeri, hogy Magyarországnak jogában áll megvédeni a határait a nemzetközi közösség tagjaként, ugyanakkor minden államnak alapvető kötelessége, hogy segítse a biztonságot kereső menekülteket - mondta a nagykövet, aki beszéde végén a Corvinus Egyetem diákjainak kérdéseire válaszolt.

A nem hivatalos feljegyzés

André Goodfriendnek semmi köze ahhoz, ami Magyarországon történik – mondta Lázár János két hete, egy kiszivárgott amerikai non-paper kapcsán, amelyet a kancelláriaminiszter „kifejezetten pimasznak” minősített a Kormányinfón. A nem hivatalos feljegyzésben az amerikai fél 29 pontba szedve tesz demokráciára vonatkozó ajánlásokat, nem előszőr, a magyar kormánynak. Mint kiderült, a dokumentumot nem a volt amerikai ügyvivőtől kapta a magyar kormány. A Népszabadság szerint 2014. október 21-én Washingtonban adták át, amikor Szijjártó Péter külügyminiszter Victoria Nuland államtitkárral találkozott. Jobboldali lapok a kifogáslistát Goodfriend magánakciójának tulajdonították. A magyar kormány a dokumentum átvétele után nem reagált nyilvánosan, sőt, „mosolydiplomáciába” kezdett, mondván, hogy az új budapesti és washingtoni nagykövetek kinevezése új fejezetet nyit majd a kapcsolatokban.