Gergényi Péter nyugalmazott rendőr vezérőrnagy ügyvédjével, Gulyás Gáborral
A volt budapesti főkapitány elöljárói intézkedés elmulasztása, a negyedrendű vádlott, aki a tévészékház ostrománál a rendőri erők helyszínparancsnoka volt, parancs iránti engedetlenség miatt kapott megrovást.
Az ügyben megvádolt további tizenkét rendőrtiszt, köztük Bene László altábornagy, volt országos főkapitány és Dobozi József vezérőrnagy, a Rendészeti Biztonsági Szolgálat (Rebisz) volt parancsnoka esetében a bíróság megszüntette az eljárást. Ennek oka javarészt az volt, hogy bár az elsőfokú bíróság szerint feltehetően történtek kötelességszegések, így a vádbeli cselekmények enyhébb, vétségi alakzata megállapítható lenne, ám az 9 év elteltével már elévült, nem büntethető. A súlyosabb, időközben még el nem évült bűntetti alakzat megállapításához szükséges jelentős hátrány viszont a legtöbb esetben már nem állapítható meg.
Az ügyészség a tévészékház szeptember 18-19-ei ostrománál és az azt követő napokban, illetve október 23-án a főváros utcáin történtekkel kapcsolatban jobbára mulasztással elkövetett katonai bűncselekmények miatt emelt vádat a három rendőr tábornok és tizenegy rendőrtiszt ellen. Az ügyészség a székházostrommal kapcsolatban lényegében azt rótta Gergényi Péter terhére: világossá kellett válnia számára, hogy a helyszínparancsnok nem hajtja végre a székház megvédésére vonatkozó parancsot, mégsem tett érdemi intézkedéseket a parancs végrehajtásáért. A tévészékház ostromát követő eseményekkel kapcsolatos vádpontok szerint a csapaterős rendőri intézkedések során az alegységparancsnokok nem intézkedtek annak érdekében, hogy megelőzzék, félbeszakítsák, illetve utólag kivizsgálják alárendeltjeik túlkapásait. A vádlottak az eljárás során javarészt tagadták bűnösségüket.
A csütörtökön kihirdetett ítélet szóbeli indoklása szerint a székházostromnál a helyszínparancsnok tevékenysége az esti órákban még ha nem is volt hibátlan - főleg az alárendeltek koordinációját illetően -, de bűncselekményt nem valósított meg. Az állomány zöme hősiesen és önfeláldozóan, testi épsége, élete kockáztatása árán is igyekezett teljesíteni a parancsot. Több mint kétszáz rendőr megsebesült, köztük volt aki életveszélyes koponyasérüléseket szenvedett. Ám mindez végül hiábavaló volt. Az indoklás szerint a döntő pillanat az lehetett, mikor az egyik helyszínen tartózkodó - az eljárásban csak tanúként szereplő - rendőrtiszt nyíltan megtagadta a székház megvédésére vonatkozó parancsot.
A bíró idézte a rendőrségi rádión folyó kommunikációt, mely szerint a rendőrtiszt mondta Gergényinek: kiviszi az egész állományt, mert nem akarnak az lángoló épületben megfulladni. Gergényi azt válaszolta: "maradjatok még!" A bíró megállapította, hogy ez csak parancsként értelmezhető. Majd videofelvételeket mutatott a székház belsejében uralkodó állapotokról az épület feladása körüli időben, éjfél körül, illetve azt követően.
A bíró szerint a felvételek azt támasztják alá, hogy akkoriban nem volt támadás, a rendőrök nyugodtnak látszanak, nem volt indokolt, hogy a paranccsal szembeszegülve feladják a székházat. A történtek oka a meg sem vádolt rendőrtiszt nyílt parancsmegtagadása, bomlasztó tevékenysége volt: ő vette rá a helyszínparancsnokot is az épület feladására. Mindezzel kapcsolatban megállapítható a jelentős hátrányt okozó kötelezettségszegés, a helyszínparancsnok részéről a paranccsal szembeni engedetlenségnek, a budapesti főkapitány részéről pedig az ezzel összefüggésben elkövetett elöljárói intézkedés elmulasztásának bűntette.
A Bene Lászlóval kapcsolatos vádakkal összefüggésben a bíró többször utalt kötelességszegésre. Az ügyészség szerint Bene tudott arról, hogy alárendeltjeivel kapcsolatban felmerült bűncselekmény gyanúja, mégsem intézkedett a felelősség kivizsgálásáért. A bíró meglehetősen életszerűtlennek minősítette a volt országos főkapitánynak azt a védekezését, hogy nem látott egy olyan jelentést, amelynek elkészítésére maga adott utasítást.
Azzal kapcsolatban, hogy október 23-án a rendőröket azonosítószám nélkül vetették be, ami súlyos túlkapásokra adott lehetőséget, a bíró szóvá tette: az eljárás során képtelenség volt megállapítani egy országos rendőr-főkapitányi utasításról, hogy egyáltalán létezett-e vagy sem. A szakmailag kifogásolható szabályozásnak pedig oka lehetett, hogy jogi területen egy olyan kolléga kapcsolódott be a munkába, aki 9 év alatt 10 beosztásban volt.
Amolyan "titán-káder... ti tán tudtok valamit kezdeni vele" - jegyezte meg a bíró a rendőrség személyzeti viszonyaira célozva. A súlyosabb, bűntetti alakzat megállapításához szükséges jelentős hátrány azonban a bíró szerint ezekben az esetekben sem volt bizonyítható, így ezek is elévültek. A joghátrány kiszabásánál a bíró súlyosító körülményként értékelte, hogy nagyon sok rendőr megsérült, ugyanakkor nyomatékos enyhítő körülményként a jelentős időmúlást.
A bíró szóvá tette, hogy jogszabály-módosítások miatt jelentősen megnőtt bizonyos ügyekben a katonai büntetőeljárások időtartama. Továbbá, hogy az ügyekben eljáró rendőrök szavahihetősége alaposan megkérdőjeleződött, az ügyészség mégsem vizsgálta ki alaposan az ilyen ügyeket. A bíró az itélethirdetés során ismertetett egy 2006 őszi rendőri intézkedésről szóló jelentést, amely köszönő viszonyban sem volt a történtekről bemutatott videofelvétellel. A két elmarasztalt vádlott felmentésért, az ügyész minden vádlott esetében súlyosítás, illetve bűnösség megállapításáért fellebbezett, így a büntetőper a Fővárosi Ítélőtáblán folytatódik majd másodfokon.
MSZP: újabb pofon Polt Péter ügyészségének
A 2006-os budapesti zavargások idején vezető beosztást betöltő rendőrök ellen indult politikai irreality-show záróepizódjaként meghozott bírósági ítélet újabb pofon a Polt Péter által felügyelt ügyészségnek - olvasható az MSZP közleményében.
A rendőri vezetők ellen két évvel ezelőtt indult büntetőeljárást a Polt Péter által vezetett ügyészség végigasszisztálta, ma azonban a bíróság igazságot szolgáltatott. Az ügyészség számára pofonnal felérő ítélet nemcsak a most felmentett vezetők, hanem a Fidesz által korábban „Kádár-huszárnak” bélyegzett rendőri állomány számára is elégtételt jelent.
Reméljük annak is eljön majd az ideje, amikor az utcai erőszakot mesterségesen generáló, a randalírozó csoportokat a háttérben szervező személyek is a vádlottak padján ülnek majd - zárul az ellenzéki párt közleménye.
Fidesz: felháborítóan enyhe ítélet született
A Fidesz-frakció szerint felháborító és elkeserítően enyhe a Gergényi Péter volt budapesti főkapitányra és vádlott-társára kiszabott első fokú, még nem jogerős ítélet.
"Ennél még az ártatlanul megvert emlékezők is sokkal súlyosabb büntetéseket kaptak a koncepciós eljárások során" - fogalmazott a Fidesz, majd kiemelik, 2006 őszén a "hazug kormányzása miatt válságba került Gyurcsány Ferenc erőszakkal akarta hatalmát megtartani és visszaélt azzal". "A törvényeket és a rendészeti minisztériumot megkerülve, közvetlenül tárgyalt rendőrségi vezetőkkel és utasította a rendőrséget a békés tüntetők megveretésére, a tömegbe lövetésre" - fűzték hozzá.
A kormánypárt szerint a rendőrség 2006-ban erőszakot, gumilövedékeket, gumibotot, bilincset, könnygázt, vízágyút, lovas rendőröket, viperát vetett be a békésen, az '56-os események 50. évfordulójára emlékezők ellen.
"A rendőri vezetők politikai megrendelésre és politikai céllal cselekedtek, szakmailag hibás és aránytalan döntéseket hoztak, Gyurcsány Ferenc később hálából elő is léptette, ki is tüntette őket" - húzta alá a Fidesz, megemlítve, hogy a "rendőrség politikai bosszúból több száz békés demonstrálót állított elő, sokakat meghurcoltak és maradandó sérüléseket szenvedtek, Gyurcsány Ferenc azonban a mai napig nem kért tőlük bocsánatot".
A Fidesz tájékoztatásában fontosnak nevezte, hogy az igazságszolgáltatás minden egyes ügyben megnyugtató, arányos választ adjon a bűncselekményekre és ne hagyja megválaszolatlanul ezeket a közvéleményt jogosan irritáló súlyos bűncselekményeket. A kormánypárt ezért a "magyar emberek elsöprő többségével" együtt abban bízik, hogy a per végén olyan ítélet születik, amely "megnyugtató választ ad a 2006 őszén a magyar emberek ellen elkövetett példa nélküli erőszakra".