Szanyi itt tartaná a CEPOL-t

Az Európai Parlament eheti plenáris ülése tárgyalta az EU budapesti székhelyű Bűnüldözési Képzési Ügynökségének (CEPOL) munkájáról szóló jelentést. A képviselők támogatták az Európai Bizottság elképzeléseit, amelyek arra irányulnak, hogy ez a kicsi, de szakmai és politikai szempontból is fontos európai ügynökség még eredményesebben, a határokon átnyúló szervezett bűnözés új fajtáihoz és módszereihez alkalmazott legkorszerűbb tananyagra és eszközökre támaszkodva, jogalapját tekintve pedig a Lisszaboni Szerződéshez igazítva folytathassa a képzést - olvasható Szanyai Tibor szocialista EP-képviselő közleményében.

Ennek érdekében magam is egyetértettem azzal a szándékkal, hogy az Ügynökség a jelenleginél bővebb pénzügyi keretből, ugyanakkor hatékonyabban és takarékosabban gazdálkodjon. Határozottan elutasítottam és ellenezni fogok azonban minden olyan - az EP-ben is felbukkanó - ötletet, ami arra irányul, hogy szűklátókörű költségvetési szempontok alapján, a takarékosság ürügyén a CEPOL székhelyét elvigyék Budapestről (például betagozva az intézményt az Europol hollandiai, hágai infrastruktúrájába - húzta alá Szanyi Tibor szocialista EP-képviselő.

Az említett parlamenti jelentés is méltatja a CEPOL eddigi sokrétű és hasznos tevékenységét, amellyel érdemben hozzájárult az európai bűnüldözők munkájának sikeréhez, egységesebb tudományos szemléletű koordinálásához. Ezt a fontos szerepet a budapesti Ó utcában található CEPOL-központ minden tekintetben megfelelő munkakörülmények biztosításával támogatja. Magyar politikusként, az európai fórumokon érvelve minden esetben emlékeztetek arra is, hogy a székhely kiválasztásánál annak idején mintegy jelképes, Európa-politikai súllyal esett latba az, hogy az egykori vasfüggöny mögötti egyik új EU-tagállamban a fiatal demokratikus jogállam kiteljesedését, ezen belül az európai normák szerinti, hatékony és korszerű rendvédelem megerősítését ösztönző hatással is járt e fontos európai intézmény megjelenése - tette hozzá Szanyi Tibor.

Az a sajnálatos, de átmeneti tény pedig, hogy az utóbbi években hazánkban az európai normák szerinti jogállam kormányzati lebontása részeként megjelent az igazságszolgáltatás és a rendészet politikai célokra való felhasználása, számomra csak még inkább megerősíti ez utóbbi szempont elvi és gyakorlati jelentőségét. Meggyőződésem ugyanis, hogy az EU demokratikus jogállami elvei iránt maradéktalanul elkötelezett magyar igazságszolgáltatás és rendészet majdani helyreállításában fontos ösztönző lesz a CEPOL itteni jelenléte és tevékenységének példája. Ezért is: nem engedjük elvenni Budapesttől a CEPOL-t - húzta alá a szocialista EP-képviselő!

Szerző

Egyre több a bizonytalan szavazó a közelgő EP-választás előtt

Publikálás dátuma
2019.03.26 16:36

Fotó: Népszava/ Vajda József
A Závecz Research friss felmérése állandósult erőviszonyokat mért a pártoknál, így a májusi mandátumok sorsát az döntheti el, ki mennyire aktivizálja táborát. Utóbbiban egyelőre a DK és az MSZP áll legjobban.
Befagyni látszanak az erőviszonyok a politikai pártok támogatottságát illetően, így egyedül a bizonytalan szavazók aránya változott (nőtt) statisztikailag értelmezhető mértékben - derül ki a Závecz Research legfrissebb, március közepén készített és most publikált felméréséből. A bizonytalanok immár a teljes népesség 36%-át teszik ki, szemben a januári 32 és a februári 33 százalékkal.

A Fidesz támogatottsága ebben a körben 31%-os, ez 1 százalékpontos csökkentést jelent az előző két hónapban mérthez képest. A Jobbik esetében is nagyon kicsi - bár az enyhe csökkenő tendenciába illeszkedő - a változás: januárban 11, februárban 10, most 9 százalék sorakozott fel a párt mögé.
Az MSZP és a Demokratikus Koalíció táborának mérete ezúttal sem változott, az előbbi ősz óta a választókorú népesség 7, utóbbi 5 százalékára számíthat.
A Momentum az elmúlt hónapokban 3-4 százalékon ingadozott, februárban az alacsonyabb, most a magasabb értéken található a szavazótábor nagysága. Az LMP mozdulatlan, közel fél éve 3 százalékon áll. A Kétfarkú Kutyapárt tábora ismét kisebb lett, ezúttal 1 százalékos, és ugyanezen a szinten található a Mi Hazánk Mozgalom valamint a Párbeszéd is.
Ami a biztos pártválasztókat illeti, ott a Fidesz 50 százalékon áll, tetemes az előnye. Ebben az aktív szavazói körben a Jobbik 14, az MSZP 13 százalékos.
Az elkötelezett pártválasztók 9 százaléka voksolna a DK-ra, 5 százalék támogatja a Momentumot, az LMP-t pedig 4 százalékuk. A Mi Hazánk Mozgalom a biztos pártválasztói körben 2 százalékos, a Párbeszéd és a Kétfarkú Kutyapárt 1-1 százalékos.
Mindez azt jelenti, hogy a küszöböt biztosan átlépő Fidesz, Jobbik és az MSZP-Párbeszéd közös lista mellett a DK-nak van a legjobb sansza, hogy a májusi európai parlamenti választáson mandátum(ok)hoz jusson, de ugyanerre a Momentum is esélyes, és az LMP is reménykedhet. A kutatók hozzáteszik,
a közelgő kampány még hozhat némi átrendeződést, de ennyire állandósult erőviszonyoknál kisebb a valószínűsége, hogy új szavazók tűnnek fel május végéig a pártoknál,
a választási eredmény inkább attól függ majd, hogy mennyire sikerül a részvételi kedvet növelniük, azaz a meglévő támogatóikat aktivizálni.

Ezzel kapcsolatban érdemes megjegyezni, hogy a vizsgálat szerint jelenleg a Demokratikus Koalíció tábora a leginkább elszánt: 72 százalékuk biztosan elmenne egy mostani parlamenti választásra.
Mostanában az MSZP hívei is eléggé eltökéltek, ebben a hónapban 68 százalékuk jelezte, hogy mindenképpen voksolna.
A Fidesz táborának 64 százaléka menne szavazni, a Jobbik támogatóinak 57 százaléka. A sikerhez a legnagyobb mozgósításra a Momentumnak és az LMP-nek van szüksége, hiszen most e két párt szimpatizánsainak csak kevesebb, mint fele (48 százaléka) aktív.

A pártok azok, akiknek nincs keresnivalójuk az iskolákban - üzenték Dúró Dórának

Publikálás dátuma
2019.03.26 15:55

Fotó: MTI/ Földi Imre
A Mi Hazánk Mozgalom politikusa szerint egyes szervezetek iskolai szexuális felvilágosítás címén "meleg-propagandával" próbálják befolyásolni a diákokat. Két egyesület most reagált a vádakra.
"Majd a a pedagógusok eldöntik, milyen tartalmakat és hogyan visznek be az óráikra, illetve milyen tájékoztató programokat hívnak meg a tanterven kívüli eseményekre." Nagyjából így foglalható össze az a válasz, amelyet a Labrisz Leszbikus Egyesület és a Szimpozion Egyesület küldött Dúró Dórának, aki, mint fogalmaztak, legújabb javaslataival az általuk működtetett Melegség és Megismerés iskolai program ellehetetlenítésén dolgozik. Nyilatkozatukban leszögezték azt is,
a politikai pártoknak semmi keresnivalójuk a közhasznú civil szervezetek tevékenységének szabályozásában.
Az ügy előzményei kapcsán a hvg.hu felidézi, Dúró Dóra hétfőn nyújtotta be az Országgyűlésnek azt a határozati javaslatát, amely az iskolai szexuális felvilágosításban részt vevő civil szervezetek nagyobb kormányzati kontrollját sürgeti. A Mi Hazánk Mozgalom független parlamenti képviselője ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott,
az utóbbi időben „kétes hátterű”, szakmailag megkérdőjelezhető civil szervezetek bukkantak fel a köznevelési intézményekben,
amelyekre nem vonatkoznak azok a szigorú törvényi előírások, amelyek egyébként léteznek az iskolákon belüli szexuális neveléssel kapcsolatban. A Parlamentnek benyújtott határozati javaslatban Dúró azt írta: nemcsak azért tartják szükségesnek a változtatást, hogy csak szakember végezhesse a felvilágosítást, hanem azért is, hogy
„annak során kizárható legyen a szexuális irányultságok és devianciák népszerűsítését célzó ismeretterjesztés”.
Szerinte ugyanis egyes intézményekben olyan társadalmi szervezetek tartanak szexuális témájú foglalkozásokat, amelyek ennek címén „érzékenyítő programnak” nevezett propaganda tevékenységgel kívánják befolyásolni a gyermekek szexuális fejlődését. A képviselő ráadásul egy tévéinterjúban hozzátette, "a homoszexualitás népszerűsítése igenis hatással van arra, hogy kialakul-e ez”, illetve, hogy "genetikusok is megerősítik, hogy az, hogy milyen hatások érik tinédzser-vagy serdülőkorában az adott személyt, az igenis hatással van a szexuális orientációjára."

A Labrisz Leszbikus Egyesület és a Szimpozion egyesület szerint
eleve téves Dúró Dóra állítása, miszerint tudományos vita lenne arról, hogy a homoszexualitás betegség-e vagy sem.
A Mentális betegségek diagnosztikai és statisztikai kézikönyvéből (DSM) a homoszexualitást 1973-ban vették ki. A WHO pedig 1990-ben törölte a homoszexualitás BNO (Betegségek Nemzetközi Osztályozása) kódját. A két egyesület válaszában azt is tagadta, hogy az utóbbi időkben programjuk - mint arra a politikus célzott - „bejelentkezett” volna az iskolákba. A Melegség és Megismerés iskolai program a Labrisz Leszbikus Egyesület és a Szimpozion Egyesület 2000 óta működő programja, amelyet iskolák hívnak meg. "Bárki számára, aki ismeri a programot, illetve meghívta már iskolába, nyilvánvaló, hogy a foglalkozásoknak semmi köze a propagandához” – szögezték le.