MSZP;ingatlanügy;moszkvai kereskedelmi képviselet;

2015-10-30 15:44:00

Moszkvai ingatlanügy - Felmentést kértek a védők

Felmentést kért négy vádlott védője perbeszédében a moszkvai magyar kereskedelmi kirendeltség 2008-as eladásával kapcsolatban indult büntetőper pénteki tárgyalásán, a Budapest Környéki Törvényszéken.

Az ügyvédek erőteljesen bírálták az ügyészség munkáját, az eljárást koncepciós jellegűnek nevezték, megkérdőjelezték a vád törvényességét, és felvetették, hogy a vádhatóság ebben az ügyben engedett a külső befolyásnak. A Központi Nyomozó Főügyészség összesen hét ember ellen emelt vádat Magyarország moszkvai kereskedelmi képviseletének álláspontja szerint áron aluli értékesítése miatt.

A vád szerint 2008 márciusában az elsőrendű vádlott, Székely Árpád akkori moszkvai nagykövet a felettesei tudta nélkül írta alá az ingatlan tulajdonjogának átruházásáról szóló adásvételi szerződést. A többi vádlott pedig erről tudva bűnpártoló módon próbálta őt fedezni, mentesíteni cselekménye büntetőjogi következményei alól. Az ingatlant ugyanis a magyar állam 23,7 millió dollárért értékesítette, ám a vevő nem sokkal később már ennek négyszereséért, több mint 100 millió dollárért adta tovább az ingatlant, ami miatt Oroszországban is indult büntetőeljárás.

Az ügyészség szerint az ügyletből a magyar államnak több milliárd forint meg nem térült hátránya keletkezett, hiszen a moszkvai ingatlan egy 2008-as - a védelem által vitatott - értékbecslés alapján több mint 108 millió dollárt ért. Az ügyészség Székely Árpád volt moszkvai nagykövetet hűtlen kezeléssel, Horváthné Fekszi Márta volt külügyminisztériumi államtitkárt hivatalos személy által elkövetett bűnpártolással, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. korábbi vezérigazgatóját, Tátrai Miklóst és az értékesítési igazgatóját, Császy Zsoltot, valamint a cég akkori két vezető beosztású és egy beosztott munkatársát bűnpártolással és magánokirat-hamisítással vádolja.

A büntetőperben azonban kiderült az is, hogy az orosz főváros szívében, nem messze a kormányzati negyedtől található ingatlannak csak a felépítményi része volt a magyar állam tulajdona, a telek az orosz államé volt. Egy 1973-ban megkötött kétoldalú egyezmény értelmében pedig az orosz kormány egyetértése nélkül azt nem lehetett eladni vagy átengedni másnak, az orosz kormánynak tulajdonképpen vevőkijelölési joga volt, így a védelem szerint ebben az ügyben nincs is értelme piaci értékről beszélni.

A vádlottak az eljárás során mindvégig tagadták bűnösségüket.

Az előző tárgyaláson vádbeszédében az ügyész letöltendő börtönbüntetést kért az egykori nagykövetre, felfüggesztett szabadságvesztést a korábbi államtitkárra és az MNV megvádolt vezetőire. A pénteki tárgyaláson ismertették az orosz hatóságoktól jogsegély keretében érkezett iratokat, amelyek szerint az orosz hatóságok által az ottani értékesítés miatt indított büntetőeljárás megszűnt, mert a 100 millió dolláros eladási ár a környéken szokásos ingatlanpiaci árakkal egybevethető. Ezzel kapcsolatban több védő ismét felhívta a figyelmet arra, hogy amikor a magyar fél értékesítette az ingatlant, akkor a telek forgalomképtelensége miatt nem érvényesíthette a piaci árat. A következő tulajdonos azonban már telekkel együtt kapta meg az ingatlant, ebből fakad a két eladási ár közötti jelentős különbözet.

Perbeszédében a nagykövet védője a többi között arra hívta fel a figyelmet: ügyfele azzal az utasítással ment Moszkvába, hogy elődje munkáját folytatva segítse az ingatlan értékesítését, ami részben az ország rendszerváltást követő külpolitikai orientációváltása, részben pedig a költségvetés nehézségei miatt volt indokolt. A megvádolt nagykövet még az FSZB - orosz titkosszolgálat - tábornokaival is tárgyalt az ügyletről és azt az egyértelmű jelzést kapta, hogy az orosz oldalon megvan a "nyerő ember", aki megvásárolhatja a kirendeltség épületét. Az ügyvéd és több védőtársa is kiemelte, hogy ebben az ügyben a nagykövet a törvény szerint nem volt vagyonkezelő, ami fogalmilag kizárja a hűtlen kezelés megállapítását.

A védelem szóvá tette, hogy több tanú visszavonta a nyomozás során tett terhelő vallomását, mert - mint a tárgyaláson elmondták - arra csak azért került sor, mert a nyomozás során féltek, hogy gyanúsítottá válnak.

A védők rámutattak arra is: az ügyészség által a nyomozás során felkért szakértők visszavonták szakvéleményüket, amelyen a vád alapul. A szakértők állításuk szerint nem voltak tisztában az ingatlan jogi helyzetével, az értékesítését korlátozó körülményekkel. A bíróság által kirendelt szakértő pedig már arra helyezte a hangsúlyt, hogy az ingatlan eladásakor annak vagyoni értéke a sajátos jogi konstrukció miatt nem megállapítható, a piaci ár számonkérése azonban egy ilyen ügyletben mindenképpen irreális elvárás. A védelem arra is felhívta a figyelmet: semmiféle adat nem támasztja alá, hogy a hűtlen kezeléssel vádolt nagykövet és a bűnpártolással, okirat-hamisítással vádolt többi ember összebeszélt volna, nem is ismerték egymást, motivációjuk teljesen ismeretlen.

A következő tárgyaláson a fennmaradó három vádlott ügyében mondhatják el a védőbeszédeket, majd a vádlottak utolsó szó jogán előadott védekezése után, várhatóan még az ősszel kihirdeti elsőfokú ítéletét a büntetőperben a Budapest Környéki Törvényszék.