Előfizetés

TV2: zöld az út Vajna előtt?

Publikálás dátuma
2015.10.31. 06:03
FOTÓ: Népszava
Jelenleg tanulmányozzuk a GVH indoklását, hamarosan reagálunk a döntésre - mondta lapunknak Óvári Győző, a Megapolis Media Zrt. ügyvédje miután a Gazdasági Versenyhivatal közölte, Andy Vajna Magyar Broadcasting Co. Kft.-je átveheti az irányítást a TV2 Média Csoport Kft. és a CEE Broadcasting Limited (CEE) felett.

A hatóság megállapította, hogy a két cégcsoportnak nincs azonos tevékenysége, így a fúzió megtörténhet. Polyák Gábor szerint a GVH szerepe másodlagos: „egyértelmű volt, hogy nem aggályos az üzlet, hiszen Vajnának nincsenek médiaérdekeltségei. Ugyanakkor egy hasonló vizsgálat Fonyó Károly esetében lehet, hogy nem zárulna pozitív eredménnyel, hiszen ő érdekelt más médiumokban is” – fejtette ki a médiajogász hozzátéve, hogy a GVH döntés ugyanakkor nem jelenti azt, hogy Vajna automatikusan házon belülre kerül, csupán azt, hogy versenyjogilag nincs akadálya az üzletnek. A cégbíróságon a Megapolis van előnyben, a cég adta be elsőként kérelmét a tulajdonjog bejegyzésére. Igaz, Simicska Lajos üzleti körének a TV2 Media Group Holdings Kft.-re volt elővásárlási joga, ez a cég tulajdonolja csatornát üzemeltető TV2 Csoportot.

A hatóság hiánypótlásra szólította fel Fonyóékat, akiket az sem akadályoz, hogy a korábbi tulajdonos Pro7Sat1-nek zálogjoga van a vállalatra, amelynek törléséhez nem járultak hozzá. Óvári korábban azt közölte, már letétbe is helyezték az elővásárlási szerződésbe foglalt vételárat. A zálogjoggal kapcsolatban elmondta, azt átvennék, így törlését nem is kérték. Az ügyvéd szerint hosszú jogi procedúra lesz, mire a kiderül, hogy a TV2 Holding körüli cégmozgások jogszerűen történtek-e. Tavaly októberben ugyanis a TV2 Holdingot fele-fele arányban tulajdonló CCA Vízió Kft. és Double 6 Dominoes Kft. (D6D) - ezekre volt elővételi opciója Fonyónak - eladta az üzletrészét saját tulajdonosainak, Simon Zsoltnak és Yvonne Dedericknek. A TV2 két ügyvezető-tulajdonosa így próbálta kiüresíteni az elővételi opciót.

Mielőtt Vajna házon belülre kerül, ki kell fizetnie a csatornát: a vásárláshoz szükséges, nagyjából 20 milliárdos hitelt akár az állami tulajdonú Eximbank is biztosíthatja. Mivel közpénzzel foglalkozó bankról van szó, korábban megkerestük az Eximbankot, hogy hiteleznek-e a kormánybiztosnak, ám banktitokra hivatkozva nem válaszoltak. Ugyanakkor Polyák szerint az állam a terjesztési díjjal és a kormányhirdetésekkel együtt sem tud annyi pénzt juttatni a TV2-höz, hogy a csatorna fenntartható legyen, ám az összeg "kezdőtőkének" megfelelő lehet. A médiajogász úgy látja, ha Simicska köréhez kerülne a csatorna, akkor jóval nehezebben menne az üzemeltetés „főleg, ha az állam ellenséges lesz a csatornával, ami garantált”.

"Menekülttáborrá alakul Szlovénia" - Döntöttek a kerítésről

Publikálás dátuma
2015.10.30. 22:19
FOTÓ: Johannes Simon/Getty Images
A szlovén parlament nemzetvédelmi bizottsága, valamint a hírszerző és biztonsági szolgálatokat felügyelő bizottság elvetette azt az ellenzéki javaslatot, hogy Ljubljana azonnal kezdje meg kerítés építését a horvát határon - közölte a szlovén hírügynökség (STA) pénteken.

A két bizottság azért ült össze, hogy megvitassa, milyen biztonsági intézkedéseket foganatosíthatnak, ha nem lép hatályba az a törvény, amelynek értelmében a hadsereg segítséget nyújthat a rendőrségnek a határ őrzésében.

A parlament által a múlt héten elfogadott törvényjavaslat ugyanis addig nem léphet hatályba, amíg le nem járt egy esetleges népszavazás kezdeményezésére az alkotmányban szavatolt egyhetes határidő. A Radio Student egyetemista szervezet a határidőn belül nyújtott be a parlamentnek egy erre vonatkozó civil kezdeményezést, ennek alapján pedig a házelnök pénteken elrendelte a népszavazás kiírásához szükséges aláírásgyűjtést. Erre 35 nap áll a civil szervezet rendelkezésére, azaz a törvényjavaslat addig semmi esetre sem léphet életbe. 

A Radio Student álláspontja szerint szembe kell szállni Szlovénia militarizálásával. Milan Brglez házelnök sajnálkozását fejezte ki, és úgy vélte, hogy kezdeményezésével a szervezet megakadályozta a törvény hatályba lépését, noha az levenné a terhek egy részét a rendőrség válláról. Amennyiben nem sikerül összegyűjteni a 40 ezer aláírást, a törvény akkor is csak december 6-án léphet érvénybe. A két bizottság ennek fényében úgy határozott: támogatja a kormány azon javaslatát, hogy amennyiben szükséges, kerítés épüljön a szlovén-horvát határon. 

Az ellenzéki jobbközép Szlovén Demokrata Párt (SDS) ugyanakkor azonnali kerítésépítésre tett javaslatot. A párt egyik képviselője arra figyelmeztetett, hogy Szlovénia hamarosan egy nagy "menekülttáborrá" alakul át. Az ellenzék szerint amennyiben a hadsereg és az építőipari vállaltok azonnal elkezdenék építeni a kerítést a 671 kilométer hosszúságú szlovén-horvát szárazföldi határszakaszon, az tizennégy napon belül elkészülhetne. 

Miro Cerar kormányának képviselői ugyanakkor kifejtették: a szlovén határokon a helyzet normalizálódott, és a migrációs nyomás is csökkent. Vesna Györkös Znidar belügyminiszter és Bostjan Sefic belügyi államtitkár a sajtónak úgy nyilatkozott: Ausztria nem zárja le határait és Németország sem fogja megtenni a közeljövőben. Amennyiben Németország radikálisan változtat a migránsokkal és menekültekkel szembeni politikáján, Ljubljanának felvan rá készülve - hangsúlyozták. 

A belügyminiszter arról is beszámolt, hogy a kormánynak eddig 10 millió eurójába került a migránsok ellátása. A legfrissebb ljubljanai adatok szerint Szlovéniában két hét alatt 108 153 illegális bevándorlót vettek nyilvántartásba. Az elmúlt napokban a számuk napi 8000 emberre csökkent. Horvátországgal és Ausztriával folyamatos az egyeztetés. Az szlovén hatóságok egy helyen engedik be a migránsokat az országba, Dobován, és egy helyen engedik ki, Sentiljnél. A horvát belügyminisztérium legfrissebb zágrábi adatai szerint szeptember közepe, a magyar-szerb zöldhatár lezárása óta 283 400 illegális bevándorló lépte át a szerb-horvát határt.

"Menekülttáborrá alakul Szlovénia" - Döntöttek a kerítésről

Publikálás dátuma
2015.10.30. 22:19
FOTÓ: Johannes Simon/Getty Images
A szlovén parlament nemzetvédelmi bizottsága, valamint a hírszerző és biztonsági szolgálatokat felügyelő bizottság elvetette azt az ellenzéki javaslatot, hogy Ljubljana azonnal kezdje meg kerítés építését a horvát határon - közölte a szlovén hírügynökség (STA) pénteken.

A két bizottság azért ült össze, hogy megvitassa, milyen biztonsági intézkedéseket foganatosíthatnak, ha nem lép hatályba az a törvény, amelynek értelmében a hadsereg segítséget nyújthat a rendőrségnek a határ őrzésében.

A parlament által a múlt héten elfogadott törvényjavaslat ugyanis addig nem léphet hatályba, amíg le nem járt egy esetleges népszavazás kezdeményezésére az alkotmányban szavatolt egyhetes határidő. A Radio Student egyetemista szervezet a határidőn belül nyújtott be a parlamentnek egy erre vonatkozó civil kezdeményezést, ennek alapján pedig a házelnök pénteken elrendelte a népszavazás kiírásához szükséges aláírásgyűjtést. Erre 35 nap áll a civil szervezet rendelkezésére, azaz a törvényjavaslat addig semmi esetre sem léphet életbe. 

A Radio Student álláspontja szerint szembe kell szállni Szlovénia militarizálásával. Milan Brglez házelnök sajnálkozását fejezte ki, és úgy vélte, hogy kezdeményezésével a szervezet megakadályozta a törvény hatályba lépését, noha az levenné a terhek egy részét a rendőrség válláról. Amennyiben nem sikerül összegyűjteni a 40 ezer aláírást, a törvény akkor is csak december 6-án léphet érvénybe. A két bizottság ennek fényében úgy határozott: támogatja a kormány azon javaslatát, hogy amennyiben szükséges, kerítés épüljön a szlovén-horvát határon. 

Az ellenzéki jobbközép Szlovén Demokrata Párt (SDS) ugyanakkor azonnali kerítésépítésre tett javaslatot. A párt egyik képviselője arra figyelmeztetett, hogy Szlovénia hamarosan egy nagy "menekülttáborrá" alakul át. Az ellenzék szerint amennyiben a hadsereg és az építőipari vállaltok azonnal elkezdenék építeni a kerítést a 671 kilométer hosszúságú szlovén-horvát szárazföldi határszakaszon, az tizennégy napon belül elkészülhetne. 

Miro Cerar kormányának képviselői ugyanakkor kifejtették: a szlovén határokon a helyzet normalizálódott, és a migrációs nyomás is csökkent. Vesna Györkös Znidar belügyminiszter és Bostjan Sefic belügyi államtitkár a sajtónak úgy nyilatkozott: Ausztria nem zárja le határait és Németország sem fogja megtenni a közeljövőben. Amennyiben Németország radikálisan változtat a migránsokkal és menekültekkel szembeni politikáján, Ljubljanának felvan rá készülve - hangsúlyozták. 

A belügyminiszter arról is beszámolt, hogy a kormánynak eddig 10 millió eurójába került a migránsok ellátása. A legfrissebb ljubljanai adatok szerint Szlovéniában két hét alatt 108 153 illegális bevándorlót vettek nyilvántartásba. Az elmúlt napokban a számuk napi 8000 emberre csökkent. Horvátországgal és Ausztriával folyamatos az egyeztetés. Az szlovén hatóságok egy helyen engedik be a migránsokat az országba, Dobován, és egy helyen engedik ki, Sentiljnél. A horvát belügyminisztérium legfrissebb zágrábi adatai szerint szeptember közepe, a magyar-szerb zöldhatár lezárása óta 283 400 illegális bevándorló lépte át a szerb-horvát határt.