A kebabosok sztereotípiája
Gere Ádám közgazdász: Szerintem az alapvető konfliktus abból a sztereotípiából ered, amivel tele van Kelet-Európa, hogy kebabosokból van elég. Mit jelent ez? Hogy embereket nem egyenként bírálunk el, hanem en bloc. Nem adjuk meg a tiszteletet, az embernek, ami a nyugati társadalmak alapja. A menekültkérdés orbáni megítélésének is ez a kulcsa: általánosít, a muszlimok nem kellenek nekünk, mert más kultúrát képviselnek, pedig frászt. Amúgy ezeknek a menekülteknek a többsége választhat, ha otthon marad vagy az Iszlám Állam fejezi le, vagy az Asszad rezsimet támogató orosz gépek bombái ölik meg. Orbán hangja egyébként csak azért erösödhetett meg ennyire, mert ezekben a hónapokban vált élessé az ellentét a civilizált világ és az orbáni - ahogy én nevezem - bugri között. Mert a bevándorlás csak jobbá tette és javította az emberi életet. Arról van szó, hogy tömegek egy alacsonyabb produktivitású környezetből egy magasabb produktivitású környezetbe kerülnek, miáltal nagyobb teljesítményre kényszerülnek, ha pedig hazatérnek, ugyanerre a teljesítményre ösztönzik az otthon maradottakat is. Mindez persze rengeteg nehézséggel jár, az Egyesült Államok egész története erről szól, de kétszáz év alatt a világ legproduktívabb országa lett. A 300 milliós országba ma évenként 1,7 millióan érkeznek, és még 13 milliónyian illegálisan.
Az 500 milliós Unióba pedig egymilliónyian sem. Miről beszélünk? Ami pedig a nemzetállamokat illeti: nem lesznek sokáig fenntarthatóak egy olyan világban, ahol egy hódmezővásárhelyi dolgozónak egy zimbabwei beszállítóval kell versenyeznie, nincs nemzetállam, ott csak az egyéni érdemek számítanak. Orbán egy autoriter Európát szorgalmaz, de ennek oka egy organizációs vita az alulról szervezett, hihetetlen prosperitást teremtő - nyugati - és a felülről szervezett - keleti - közösség, világ között. Orbán az utóbbi mellett tette le a garast. Magyarország szerencsétlensége, ha tetszik, hogy a két világ határán fekszik, a kettő között mászkálunk ezer éve. 1990-ben volt esély, hogy paktumot kötünk, hogy a Nyugathoz tartozunk, annak minden bajával együtt. Nem sikerült. A következményeket látjuk.
(Orbán állításával ellentétben nincs „tűzparancs” érvényben az Egyesült Államok és Mexikó határán. Ha az illegális határátlépőket elfogják, őrizetbe veszik, első alkalommal hat hónapra, visszaesőként két év börtönre is ítélhetik őket, növekvő részüket visszatoloncolják. Évente néhány százan életüket vesztik, baleset, kiszáradás, kihűlés, hőguta, fulladás miatt. Az erőszakos halálesetek nagy visszhangot kapnak. Az amerikai határt őrző ügynököknél van fegyver, de csak szigorú szabályok szerint használhatják. Tavaly 14 illegális bevándorlót lőttek le a határőrök. Az idén első alkalommal vádat emeltek egy amerikai ügynök ellen, aki önvédelemre hivatkozva lelőtt egy mexikói területről köveket dobáló, 16 éves fiút, akár életfogytiglant is kaphat. - a szerk.)
Baloldali szellemi konstrukció: a nemzetállamokat zárójelbe tenni
Európát elárulták, és ha nem állunk ki érte, akkor ezt az Európát el fogják tőlünk venni - mondta a bevándorlási válságról szólva Orbán Viktor miniszterelnök pénteken Budapesten, Az idők jelei című vitaanyagot bemutató konferencián. Ha nem állunk ki Európáért, a kontinens többé nem az itt élő polgárok Európája lesz, hanem néhány nagy pénzt mozgató, a nemzetállamok keretein túlgondolkodó, aktivista, senki által meg nem választott vezető hagymázas álmát teljesíti majd be a következő időszakban. "Ha most a Soros Alapítványra gondolnak, az nem indokolatlan" - fogalmazott hallgatósága előtt a kormányfő a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége, a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület és a Professzorok Batthyány Köre által szervezett rendezvényen.
Orbán Viktor álláspontja szerint nem véletlen, hogy naponta több ezer embert szállítanak be Európába: "nem egyszerűen teszetoszaságról" van szó, hanem egy tudatos, baloldalinak mondható szellemi konstrukciót akarnak megvalósítani, ami a nemzetállamokat Európában zárójelbe akarja tenni, és ha már a hagyományos politikai küzdelemben nem sikerült megbirkózniuk a kereszténységgel és a nemzetállami identitással, akkor megkísérlik etnikai alapon. "Ezzel az összeesküvéssel, ezzel az árulással szemben nekünk a demokráciához kell fordulnunk, a néphez kell fordulnunk", hogy igent vagy nemet mondhassanak a jelenlegi történésekre - szorgalmazta a kormányfő, aki ezért először egy európai vita indítását javasolta. E vita célját pedig abban látja, hogy egy erős és keresztény Európa kerekedjen ki belőle.
Szólt Ausztria határvédelméről is, amelyről - idézte - Ausztria "választott vezetője azt mondja, nem kerítést építünk, hanem kaput, aminek hosszú szárnyai vannak". A Werner Faymann osztrák kancellárra utaló szavai nagy derültséget keltettek a teremben, és Orbán Viktor is azt mondta, hogy ez első hallásra vicces dolog, valójában azonban szánalmas. Szerinte ugyanis azt mutatja, hogy Európa, amely a szólásszabadság világa volt, ma olyan szellemi állapotban van, hogy bizonyos szavakat, például a kerítést, nem lehet kimondani.
A miniszterelnök beszédében hosszan felidézte a magyarországi polgári oldal rendszerváltás utáni történetét is, felelevenítve például 1994-et - amikor "visszajöttek a kommunisták", bár parlamenti választásokon, és "nem tankokon", ami "minőségi változás" -, abban az évben ugyanis már megtörtént az első kísérlet a polgári szövetség felépítésére, ám ez akkor nem sikerült.
Kitért a Fidesz és a KDNP kapcsolatára is, amelyet úgy jellemzett: e szövetségben a Kereszténydemokrata Néppárt dolga, hogy hajóhorgonyként szolgáljon. Nem véletlen az sem - folytatta -, hogy az Alkotmánybíróság (Ab) mai összetétele is - ami szerinte legalább olyan fontos, mint a parlamenté - alapvetően konzervatív, kereszténydemokrata többségű. Az Ab döntéseivel igyekszik érvényt szerezni azoknak az alkotmányos alapoknak, amelyeket a Fidesz és a KDNP közösen alkotott meg - mondta.
A történeti áttekintésben hangsúlyozta továbbá azt, hogy az előző ciklusban megalkotott alaptörvény a magyar nemzet első demokratikus írott alkotmánya. Orbán 40 perces előadásában reagált az előtte felszólalókra is, így például az egyház stratégiáját hiányoló Osztie Zoltánnak, a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége elnökének szavaira. A kormányfő úgy fogalmazott: most, hogy Veres Andrást megválasztották a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnökévé, lesz stratégia, de nem biztos benne, hogy abban lesz-e köszönet a kormánynak.
