Előfizetés

Orbán kétszer rontott az Európai Unióra

Publikálás dátuma
2015.10.30. 20:45
MTI FOTÓ: Máthé Zoltán
Két alkalommal is élesen megtámadta a magyar kormányfő az Európai Uniót pénteken. Először a Kossuth Rádiónak adott reggeli interjújában, majd a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége, a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület és a Professzorok Batthyány Köre által szervezett rendezvényen, ahol bemutatták Az idők jelei című vitaanyagot, amely a kormányfő szerint joggal aspirálhat arra, hogy a következő tíz év - reményei szerint jobboldali - kormányainak iránytűje legyen.
A kebabosok sztereotípiája

Gere Ádám közgazdász: Szerintem az alapvető konfliktus abból a sztereotípiából ered, amivel tele van Kelet-Európa, hogy kebabosokból van elég. Mit jelent ez? Hogy embereket nem egyenként bírálunk el, hanem en bloc. Nem adjuk meg a tiszteletet, az embernek, ami a nyugati társadalmak alapja. A menekültkérdés orbáni megítélésének is ez a kulcsa: általánosít, a muszlimok nem kellenek nekünk, mert más kultúrát képviselnek, pedig frászt. Amúgy ezeknek a menekülteknek a többsége választhat, ha otthon marad vagy az Iszlám Állam fejezi le, vagy az Asszad rezsimet támogató orosz gépek bombái ölik meg. Orbán hangja egyébként csak azért erösödhetett meg ennyire, mert ezekben a hónapokban vált élessé az ellentét a civilizált világ és az orbáni - ahogy én nevezem - bugri között. Mert a bevándorlás csak jobbá tette és javította az emberi életet. Arról van szó, hogy tömegek egy alacsonyabb produktivitású környezetből egy magasabb produktivitású környezetbe kerülnek, miáltal nagyobb teljesítményre kényszerülnek, ha pedig hazatérnek, ugyanerre a teljesítményre ösztönzik az otthon maradottakat is. Mindez persze rengeteg nehézséggel jár, az Egyesült Államok egész története erről szól, de kétszáz év alatt a világ legproduktívabb országa lett. A 300 milliós országba ma évenként 1,7 millióan érkeznek, és még 13 milliónyian illegálisan.

Az 500 milliós Unióba pedig egymilliónyian sem. Miről beszélünk? Ami pedig a nemzetállamokat illeti: nem lesznek sokáig fenntarthatóak egy olyan világban, ahol egy hódmezővásárhelyi dolgozónak egy zimbabwei beszállítóval kell versenyeznie, nincs nemzetállam, ott csak az egyéni érdemek számítanak. Orbán egy autoriter Európát szorgalmaz, de ennek oka egy organizációs vita az alulról szervezett, hihetetlen prosperitást teremtő - nyugati - és a felülről szervezett - keleti - közösség, világ között. Orbán az utóbbi mellett tette le a garast. Magyarország szerencsétlensége, ha tetszik, hogy a két világ határán fekszik, a kettő között mászkálunk ezer éve. 1990-ben volt esély, hogy paktumot kötünk, hogy a Nyugathoz tartozunk, annak minden bajával együtt. Nem sikerült. A következményeket látjuk.

(Orbán állításával ellentétben nincs „tűzparancs” érvényben az Egyesült Államok és Mexikó határán. Ha az illegális határátlépőket elfogják, őrizetbe veszik, első alkalommal hat hónapra, visszaesőként két év börtönre is ítélhetik őket, növekvő részüket visszatoloncolják. Évente néhány százan életüket vesztik, baleset, kiszáradás, kihűlés, hőguta, fulladás miatt. Az erőszakos halálesetek nagy visszhangot kapnak. Az amerikai határt őrző ügynököknél van fegyver, de csak szigorú szabályok szerint használhatják. Tavaly 14 illegális bevándorlót lőttek le a határőrök. Az idén első alkalommal vádat emeltek egy amerikai ügynök ellen, aki önvédelemre hivatkozva lelőtt egy mexikói területről köveket dobáló, 16 éves fiút, akár életfogytiglant is kaphat. - a szerk.)

Az idők jelei 1.
Az idők jelei című vitaanyagról a miniszterelnök azt mondta, a dokumentum joggal aspirálhat arra, hogy a következő tíz év - reményei szerint jobboldali - kormányainak iránytűje legyen. Az Olasz Kultúrintézetben, az Országgyűlés Képviselőházának 1865-1902 között otthont adót épületben bemutatott dolgozatban - mint azt a rendezvényen kiosztott sajtóanyagban írták - keresztény értelmiségiek értékelik "a magyar valóságot", "utat mutatnak a társadalomnak", számba veszik az eredményeket, de kritikát is gyakorolnak, és javaslatokat tesznek.

Baloldali szellemi konstrukció: a nemzetállamokat zárójelbe tenni

Európát elárulták, és ha nem állunk ki érte, akkor ezt az Európát el fogják tőlünk venni - mondta a bevándorlási válságról szólva Orbán Viktor miniszterelnök pénteken Budapesten, Az idők jelei című vitaanyagot bemutató konferencián. Ha nem állunk ki Európáért, a kontinens többé nem az itt élő polgárok Európája lesz, hanem néhány nagy pénzt mozgató, a nemzetállamok keretein túlgondolkodó, aktivista, senki által meg nem választott vezető hagymázas álmát teljesíti majd be a következő időszakban. "Ha most a Soros Alapítványra gondolnak, az nem indokolatlan" - fogalmazott hallgatósága előtt a kormányfő a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége, a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület és a Professzorok Batthyány Köre által szervezett rendezvényen.

Orbán Viktor álláspontja szerint nem véletlen, hogy naponta több ezer embert szállítanak be Európába: "nem egyszerűen teszetoszaságról" van szó, hanem egy tudatos, baloldalinak mondható szellemi konstrukciót akarnak megvalósítani, ami a nemzetállamokat Európában zárójelbe akarja tenni, és ha már a hagyományos politikai küzdelemben nem sikerült megbirkózniuk a kereszténységgel és a nemzetállami identitással, akkor megkísérlik etnikai alapon. "Ezzel az összeesküvéssel, ezzel az árulással szemben nekünk a demokráciához kell fordulnunk, a néphez kell fordulnunk", hogy igent vagy nemet mondhassanak a jelenlegi történésekre - szorgalmazta a kormányfő, aki ezért először egy európai vita indítását javasolta. E vita célját pedig abban látja, hogy egy erős és keresztény Európa kerekedjen ki belőle.

Szólt Ausztria határvédelméről is, amelyről - idézte - Ausztria "választott vezetője azt mondja, nem kerítést építünk, hanem kaput, aminek hosszú szárnyai vannak". A Werner Faymann osztrák kancellárra utaló szavai nagy derültséget keltettek a teremben, és Orbán Viktor is azt mondta, hogy ez első hallásra vicces dolog, valójában azonban szánalmas. Szerinte ugyanis azt mutatja, hogy Európa, amely a szólásszabadság világa volt, ma olyan szellemi állapotban van, hogy bizonyos szavakat, például a kerítést, nem lehet kimondani.

A miniszterelnök beszédében hosszan felidézte a magyarországi polgári oldal rendszerváltás utáni történetét is, felelevenítve például 1994-et - amikor "visszajöttek a kommunisták", bár parlamenti választásokon, és "nem tankokon", ami "minőségi változás" -, abban az évben ugyanis már megtörtént az első kísérlet a polgári szövetség felépítésére, ám ez akkor nem sikerült.

Kitért a Fidesz és a KDNP kapcsolatára is, amelyet úgy jellemzett: e szövetségben a Kereszténydemokrata Néppárt dolga, hogy hajóhorgonyként szolgáljon. Nem véletlen az sem - folytatta -, hogy az Alkotmánybíróság (Ab) mai összetétele is - ami szerinte legalább olyan fontos, mint a parlamenté - alapvetően konzervatív, kereszténydemokrata többségű. Az Ab döntéseivel igyekszik érvényt szerezni azoknak az alkotmányos alapoknak, amelyeket a Fidesz és a KDNP közösen alkotott meg - mondta.

A történeti áttekintésben hangsúlyozta továbbá azt, hogy az előző ciklusban megalkotott alaptörvény a magyar nemzet első demokratikus írott alkotmánya. Orbán 40 perces előadásában reagált az előtte felszólalókra is, így például az egyház stratégiáját hiányoló Osztie Zoltánnak, a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége elnökének szavaira. A kormányfő úgy fogalmazott: most, hogy Veres Andrást megválasztották a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnökévé, lesz stratégia, de nem biztos benne, hogy abban lesz-e köszönet a kormánynak.

Az idők jelei 2.
A Biblia nemcsak Jézus első eljöveteléről tartalmaz több száz jóslatot, hanem még több próféciát foglal magába a Második Eljövetelérő, amikor visszatér a Földre, nem szelíd és gyengéd kisbabaként a jászolban, hanem Hatalmas Királyok Királyaként és az Urak Uraként. aki Ő valójában! – Aki erővel átveszi a Világ irányítását és véget vet az ember kegyetlen és zűrzavaros uralmának! Ahogy megígérte: „Eljövök ismét! – A felhőben, hatalommal és dicsőséggel!” – János 14:3; Lukács 21:27.
Jézus sokat megadott az „Idők Jeleiből” – jeleket, amelyeknek tudatában kell lennünk ahhoz, hogy tudjuk, körülbelül mikor jön vissza. Azt jövendölte, hogy az Eljövetele előtt megsokasodnak az.éhségek, döghalálok és földrengések mindenfelé”, és hogy az „Evangyéliom hirdettetik majd az egész világon, bizonyságul minden népnek.” – Máté 24:7,14. – Pont úgy, ahogy ez ma történik! Azt is mondta, hogy jelentősen megnő a nemzetközi utazások száma „sokan rohannak ide-oda, vándorolnak tengertől tengerig, és nagyobbá lesz a tudás! (KJV)- Ámos 8:ll,l2; Dániel 12:4. – Azt is mondta, hogy bekövetkezik az Úrtól való nagy szakadás” ahogy a gonosz emberek és a csalók növekednek a rosszaságban, sokakat elhitetvén; és a szeretet sokakban meghidegül”, ami a földön lévő nemzetek szorongását okozza, és azt, hogy az emberek szíve elhal a félelem miatt!” – 2. Thessalonikabeliek 2:3; 2Timóteus 3:13; Máté 24:12; Lukács 21:2-5,26.

Fordulat Szlovénia megítélésében

Görögországban kellene megállítani a Nyugat-Európa felé tartó bevándorlóáradatot - mondta az M1 aktuális csatornának pénteken adott interjúban a szlovén törvényhozás elnöke.

Milan Brglez kiemelte: ezzel a megoldással könnyebben lehetne ellenőrizni és humánusabban kezelni az áradatot. A politikus stratégiai fontosságúnak nevezte a bevándorlástól érintett uniós tagállamok múlt vasárnapi megállapodását, megjegyezte ugyanakkor, hogy még messze van a helyzet megoldása.

A ljubljanai törvényhozás elnöke utalt rá: országának egyszerre kell figyelembe vennie, hogy milyen intézkedéseket tesznek a migránsok további útvonalán fekvő államok, és azt, hogy ne váljanak erőszakossá a továbbhaladásukban feltartott emberek. Milan Brglez megjegyezte: azzal is nagy kockázatot vállalnak, hogy az átutazókat egy-két napig Szlovéniában tartják.

Utalt rá: Szlovénia lakossága korábban humanitárius kérdésként kezelte a problémát, ám változott a hozzáállásuk, amikor azzal kellett szembesülniük, hogy az érkezők csak átutazni akarnak.  Milan Brglez hangsúlyozta: tízezer menekültet tudnak elhelyezni, de ennek a létszámnak kétszerese tartózkodik területükön. ugyanakkor megjegyezve, Szlovénia határainak műszaki védelme sokkal nehezebb feladat, mint Magyarországé.

Kitért arra is, Magyarország megpróbál technikai és más tekintetben is segítséget nyújtani nekik. Arra a felvetésre, hogy népszavazási kezdeményezés indult Szlovéniában a katonák határon bevethetőségével kapcsolatban, annyit mondott a politikus: "a parlamentnek erre is reagálnia kell".

Obama különleges erőket küld Szíriába

Publikálás dátuma
2015.10.30. 20:20
FOTÓ: Pool/Getty Images
Az amerikai különleges műveleti erők "ötvennél kevesebb" tagját vezényli Észak-Szíriába Barack Obama elnök - jelentette be pénteken Josh Eanest, a Fehér Ház szóvivője.

A katonák, akiknek száma sajtóértesülések szerint 20-30 körül lehet majd, tanácsadói és segítői feladatokat fognak ellátni a Washington által mérsékeltnek ítélt felkelők oldalán az Iszlám Állam (IÁ) dzsihadista szervezet elleni harcban. Név nélkül nyilatkozó washingtoni illetékesek szerint szerepük alapvetően "logisztikai" vonatkozású lesz, nem pedig a harci cselekményekben való részvétel. Azt kell biztosítaniuk, hogy az amerikai fegyverek és hadianyag valóban a mérsékelt felkelőkhöz jussanak el. Korábban megjelent értesülések szerint a katonák egyúttal részt vesznek majd az IÁ elleni koalíció légicsapásainak célra vezetésében is.

Josh Earnest megerősítette, hogy a Szíriába küldendő katonák, noha képesek lesznek majd megvédeni magukat, nem harci küldetésben vesznek majd részt. A konkrét feladataikkal kapcsolatban azonban nem bocsátkozott részletekbe. A szóvivő hangsúlyozta, hogy az IÁ elleni amerikai stratégia nem változott meg, Washington szerint a dzsihadista szervezetet a helyi erőknek kell legyőzniük. Szavai szerint az elnök nem tervez hosszú távú hadműveletet Szíriában.

Obama elnök, aki el kívánja kerülni, hogy az Egyesült Államok egy újabb közel-keleti háborúba keveredjen bele, mindeddig ellenállt annak, hogy szárazföldi erőket vezényeljen Szíriába. A fordulatot jelző döntésében szerepe volt annak, hogy Oroszország szeptemberben látványosan fokozta katonai beavatkozását Bassár el-Aszad szíriai elnök oldalán.

A módosult amerikai Szíria-stratégiával párhuzamosan a Pentagon iraki Kurdisztán székvárosába, Erbílbe újabb különleges alakulatokat vezényel, fokozza az iraki erőkkel való együttműködést az IÁ kezén lévő nyugat-iraki Ramádi visszafoglalása érdekében, megerősíti a Jordániának és Libanonnak nyújtott biztonsági támogatást, valamint A-10-es és F-15-ös harci repülőgépeket telepít a Dél-Törökországban található incirliki légi bázisra. Ashton Carter védelmi miniszter kedden közölte: az Egyesült Államok fontolóra vette, hogy több "közvetlen szárazföldi akcióval" és a légicsapások számának növelésével növelje az Iszlám Államra gyakorolt nyomást.