„A muzulmán, a keresztény, a zsidó és az ateista elmennek kávézni. Beszélgetnek, nevetnek, kávéznak, barátkoznak. Ez nem valami vicc... Ez történik, ha nem vagyunk seggfejek (sic!)...” E szöveget – antirasszista látszatú illusztrációval keringtetik az interneten „Anonim Buddhák Klubja” cégjelzéssel. Kizárólag azért írok most, hogy tiltakozzam e mocskos, aljas „vicc” ellen, amely egyenlőségjelet tesz a Gonosz és áldozatai közé. Kávézna a zsidó a muszlimmal, de a jelen állapotban nem csekély a valószínűsége, hogy az illető „embertárs” hirtelen, minden előzmény nélkül kést vág a nyakába. Teázna a keresztény a muszlimmal, ám nem egyszer a „partner” inkább a Jézus-hívő fejének eltávolításával vagy szétlövésével foglalatoskodik. Izraelben nem „seggfejek” a polgárok, hanem életükért küzdenek a nőket, gyerekeket, öregeket mészároló késes-baltás-húsbárdos palesztin terroristák ellen. Országukat 1948 óta folyamatosan támadják az arab szélsőségesek. A „vicc” üzenetének semmi köze ahhoz a kezdeményezéshez, miszerint Izraelben nem egy zsidó vendéglős, kávéház-tulajdonos ötven százalékos kedvezményt ad, ha zsidó és arab közös asztalnál fogyaszt. Miért kell antiszemitának lenni - még ha kódolva is -, eddig demokrataként ismert személyeknek, akik közismerten felháborodnak, amikor bárkit mássága miatt bántják? A dolog nyugdíjas történelemtanárként külön is aggaszt, hiszen mindig azt tanítottam, hogy a népek, vallások szembeállítása a tőke leghatékonyabb uralmi eszközei közé tartozik.
Szeretném hinni, hogy csupán meggondolatlanságról van szó. Merjük elszégyellni magunkat! Mert az is vétkes, aki megtapasztalja, ám hallgat.