EP;internet;felhasználók;roamingdíjak;

2015-11-02 06:00:00

Továbbra is ellenáll az Unió a netsemlegességnek

Tovább folytatódik a vita Európában arról, befolyásolhatják-e az internetszolgáltatók, milyen tartalmak milyen sebességgel utazhatnak a hálózaton és töltődhetnek le. Az Európai Parlament (EP) legutóbb döntése nem egyértelmű, bár ennek alapján a felhasználói oldalon már arról beszélnek, elvesztették a netsemlegességért vívott csatát.

Sem a roamingdíjak eltörlésében, sem az internethálózatok szabad és megkülönböztetés nélküli használatában nem sikerült végleges szabályokat kialakítani az EP-nek a múlt héten. Az előbbiben a két éves átmeneti idő, valamint a mobilszolgáltatók számára meghagyott kiskapuk ellenére egységes volt az EP. A netsemlegesség kérdésében azonban két táborra szakadt az európai döntéshozók hada. Végül is a képviselők 411 igen, 231 nem szavazat ellenében elutasították azokat a kiegészítéseket a telekompiacot szabályozó tervezethez, amelyek az amerikai gyakorlathoz hasonló netsemlegességet garantáltak volna.

Az EP döntés bírálói, köztük Jim Killock, a Nyílt Jogok Csoport (Open Rights Group) ügyvezetője szerint a képviselők egy olyan javaslatra szavaztak, mely „ködös és kétértelmű”. A fellazítást a két éve folyó tárgyalások utolsó mozzanataként a szabályokat véglegesítő, a tagországok szakminisztereit tömörítő Tanács kezdeményezte. A parlamenti döntés után a nemzeti telekommunikációs hatóságok (ez Magyarországon a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság) feladata, hogy az elveket fél-egy éven átültessék a honi szabályozókba.

A gond azzal van, hogy az EU túlságosan tágan szabja meg a kivételezés lehetőségét, a szolgáltatók pedig a kiskapukat kihasználva kétszintű rendszert alakíthatnak ki. Barbara van Schewick, a Stanford Egyetem netsemlegességet pártoló jogászprofesszora rámutat: a nagyvállalatoknak elég pénzük lesz ahhoz, hogy fizessenek az internetszolgáltatóknak azért, hogy az ő weboldalaikat és webes szolgáltatásaikat gyorsabban biztosítsák a felhasználóknak, a kisebb cégek viszont nem fognak tudni annyit fizetni, így az ő oldalaikat nyűgösebb lesz elérni, ezért aztán kiszorulhatnak a versenyből - írja hvg.hu. Ezt érvet hozták fel a netsemlegeséget korlátozó szabályozás ellen szavazó szocialista EP-képviselők is. Mindenképpen előrelépésnek tekinthető viszont, hogy az új szabályok szerint a szolgáltatók nem blokkolhatnak és nem lassíthatnak adatforgalmat.

A netsemlegesség mellett kiállók többek között attól tartanak, hogy az adattovábbítási rendszereket birtoklók a fizetőknek úgynevezett „gyorssávokat” vezethetnek be, ezzel amolyan „kapuőrzőkké” válhatnak, ami mind a felhasználóknak, mind a tartalom előállítóknak káros. A többsávos internet szintén rosszat tenne a független hírforrásoknak, az új, kísérleti webtartalmaknak is.

További problémákat okoz az, hogy az Európai Unió egyes országai már törvénybe foglalták az internet semlegességének védelmét. Szlovénia és Hollandia már elkötelezték magukat az egyenlő sebességű adatáramlás mellett, továbbá Hollandia betiltotta azt, hogy mobilszolgáltatók egyességet kössenek bizonyos cégekkel, hogy az ő adataik mobilneten ne számítsanak bele az ügyfél adatforgalmába. Ez a gyakorlatban úgy nézne ki, hogy egy mobilszolgáltató szerződést köt például a Facebookal, hogy a felhasználó akkor is használhassa az alkalmazásukat, ha már kimerítette a mobilnetes adatforgalmi keretét. Az új uniós szabályozás jelenlegi formájában lehetővé teszi ezt a gyakorlatot (zero-rating).

A bírálók úgy vélik, hogy a törvényjavaslat jelenlegi formájában veszélyeztetheti az innovációt és káros az unió gazdaságának.

Szabad internet
A netsemlegesség (net neutrality) az az elv, amely az interneten zajló forgalom korlátozatlan, ellenőrizetlen működését jelenti. A téma az Egyesült Államokban verte fel a legnagyobb port, amikor kiderült, hogy az internetszolgáltatók és a telefontársaságok szűrik a forgalom egy részét: például az internet alapú telefonálást vagy torrenteket. Magyarországon egyes szolgáltatók szerződéseiben is fellelhetők a tiltott tevékenységek felsorolása, amelyekért extra-díjazással, vagy akár a szerződés felbontásával is büntethet a szolgáltató. Az efféle korlátozás pedig egyértelműen sérti az internet mint demokratikus hálózat működését.