Földeladás - Az Ab vizsgálja az ellenzéki pártok indítványait

Az Alkotmánybíróság (Ab) keddi teljes ülésén kezdi tárgyalni az állami földeladásokkal kapcsolatos ellenzéki beadványt - derül ki a testület honlapjáról.

Az indítvány a Földet a gazdáknak! program keretében az állami földek földművesek részére történő értékesítéséhez szükséges intézkedésekről szóló idén szeptemberi kormányhatározat és a Nemzeti Földalapba tartozó földrészletek hasznosításának részletes szabályairól szóló kormányrendelet egyes rendelkezéseit támadja.

Az indítvány a többi között azt kifogásolja, hogy a szabályozáshoz nem elegendő a kormányhatározat, a Nemzeti Földalapkezelőről szóló törvényt kellett volna módosítani.

Az október második felében benyújtott indítványt az országgyűlési képviselők egynegyede írta alá: jobbikos, szocialista, LMP-s és független honatyák. Az Ab elnökének döntése alapján a testület soron kívül jár el az ügyben.

Szerző

Magyar érdemrenddel tüntették ki az RMDSZ alapítóját - Fotók!

Publikálás dátuma
2015.11.02. 15:35
MTI Fotó: Soós Lajos
Az erdélyi magyarság jogai és önrendelkezése érdekében folytatott küzdelme elismeréseként az államfő a Magyar Érdemrend Középkeresztje a Csillaggal kitüntetést adományozta Király Károly politikai közírónak, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség alapítójának, az elismerést Lezsák Sándor az Országgyűlés alelnöke adta át hétfőn a Parlamentben.

Király Károly a Román Szenátus volt alelnöke, Kovászna megye volt szenátora, a Székely Faluért Alapítvány alapítója a romániai demokrácia létrejötte során tanúsított emblematikus helytállása elismeréseként részesült a kitüntetésben.

A díjazott laudációjában elhangzott: Király Károly 1930-ban született, hatgyermekes mezőségi családból származik, 18 éves korától a háborút követő ínséges időkben elkötelezte magát a romániai kommunista ifjúsági mozgalom mellett. 1968-72 között az újonnan létre hozott Kovászna megyei párbizottság első titkára, megyei néptanács elnöke. Ebben a minőségében állíttat szobrot többek között Gábor Áronnak, Kőrösi Csoma Sándornak, Benedek Eleknek. 1972-ben lemondott minden magas állami és pártfunkciójáról. 1978-90 között a Marosvásárhelyi Medgyesfalvi Konzervgyár igazgatója, ezen időszak alatt több tiltakozó beadványt írt, az utolsót 1987-ben Ceausescunak címezve. A tiltakozó feliratokkal párhuzamosan megfélemlítő, idegölő meghurcoltatások következtek számára a forradalomig. 

1989 december végétől 1990. májusáig a Marosvásárhelyi Megmentési Front elnöke, 1990 májusától a Román Szenátus alelnöke. Még ebben az évben megalakítja a Nemzeti Kisebbségi és Etnikai Szövetségek Ligáját. 1991-ben a Román Parlament 514 tagja közül egyedüliként nem vesz rész az új alkotmány megszavazásán, annak kisebbségellenes passzusa miatt, amiért megfosztották szenátori mandátumától. 

MTI Fotó: Soós Lajos

MTI Fotó: Soós Lajos

1993-ban alapította a Székely Faluért Alapítványt, mezőgazdasági gépekkel támogatta a székely falvakat, és több mint fél milliárd lejjel segítette az egyházakat, civil, politikai és ifjúsági szervezeteket, nagycsaládokat, időseket.  Lezsák Sándor az ünnepségen úgy fogalmazott: egy olyan embert köszöntenek, akinek neve a 70-es és a 80-as években a reményt jelentette. Méltatta az erdélyi magyar politikus küzdelmét, kiállását, szavai szerint ezek őket, anyaországiakat is erősítették. Király Károly köszönetet mondott az elismerésért és úgy fogalmazott: amit tett azt az erdélyi magyarságért, a román-magyar barátságért tette.

Szerző

Adófizetők pénzéből "tömik ki" az állami televíziót

Publikálás dátuma
2015.11.02. 15:23
FOTÓ: Népszava
A Párbeszéd Magyarországért országgyűlési határozati javaslatot nyújt be, amelyben a párt azonnali állami számvevőszéki (ÁSZ) vizsgálatot követel a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) költségvetése, valamint 47,2 milliárd forintos hitelének átvállalása miatt - mondta hétfői, budapesti sajtótájékoztatóján a PM társelnöke.

Szabó Tímea közölte: már az eredetileg a költségvetésben szereplő összeg is túl magas volt "az állampárti propagandagépezet" támogatására, most pedig nagyon komoly kérdéseket vet fel, hogy a cég miért nem tudott gazdálkodni a rendelkezésére álló nyolcvan milliárd forintból, miért van szükség pénzre. A független képviselő azt mondta, akár hanyag kezelésről is szó lehet, és elfogadhatatlannak tartják, hogy "az adófizetők pénzéből tömjük ki (...) az állami televíziót".

Szabó Tímea arra is kitért, hogy az Országgyűlés népjóléti bizottsága nem támogatta a gyermekéhezés felszámolásáról szóló határozati javaslat tárgysorozatba vételét, pedig azt KDNP kivételével minden frakció valamely politikusa, valamint a PM-hez, a DK-hoz, az Együtt-höz és az MLP-hez tartozó független képviselők is aláírták. A gyermekéhezés felszámolásának kérdése olyan ügy, amelyért össze kellene fogni és közösen kellene küzdeni - jelentette ki.

Szerző