Terrorakciót akadályoztak meg Madridban

Publikálás dátuma
2015.11.03. 13:28
Illusztráció. Fotó: Thinkstock
Elfogtak három marokkói férfit kedd hajnalban Madridban, akiket azzal gyanúsítanak, hogy az Iszlám Állam (IÁ) dzsihadista terrorszervezet nevében terrorcselekményt készültek elkövetni Spanyolországban - közölte a spanyol rendőrség.

Mindhármuknak spanyol irataik voltak, és régóta éltek a fővárosban. A hatóságok figyelték őket, telefonbeszélgetések és internetes üzenetváltások utaltak arra, hogy terrorakciót készítenek elő, amelyet bármelyik pillanatban végrehajthatnak. A hatóságok nem közölték, hogy pontosan milyen merényletre készültek.

Jorge Fernández Díaz belügyminiszter a Cadena Ser rádió reggeli műsorában hangsúlyozta: a rendőrök az esetek többségében eddig toborzóhálózatokat számoltak fel, és az őrizetbe vettek az IÁ propagandáját terjesztették vagy segítettek megszervezni a beszervezett személyek utazását Szíriába vagy Irakba, az Iszlám Állam által ellenőrzött területekre. Ezzel szemben a most letartóztatott férfiak terrorcselekményre készültek, és ez "minőségi ugrás" - jegyezte meg.

A miniszter szerint ez indokolja, hogy továbbra is fenntartsák azt a terrorkészültségi fokozatot, amelyet június végén, a Tunéziában, Franciaországban és Kuvaitban végrehajtott merényletek miatt rendeltek el. 

Az európai országok közül Spanyolországban zajlik a legtöbb rendőrakció a feltételezett dzsihadistákkal szemben, idén már több mint 80 embert tartóztattak le az IÁ-val folytatott együttműködés gyanújával.

A spanyol belügyminisztérium adatai szerint a toborzóhálózatok révén eddig 126-an utaztak a konfliktusövezetbe, hogy harcoljanak a dzsihadisták oldalán.

Szerző

Merkel katonai konfliktussal fenyeget

Publikálás dátuma
2015.11.03. 12:33
FOTÓ: Getty Images
Angela Merkel német kancellár szerint katonai konfliktus alakulhat ki a Nyugat-Balkánon, ha Németország határa lezárásával próbálja megállítani a menekülthullámot.

A kancellár hétfő este pártja, a konzervatív CDU darmstadti fórumán hangsúlyozta, hogy a Nyugat-Balkánon már megint vannak helyenként  feszültségek, amilyenek miatt október végén kezdeményezte a balkáni migrációs útvonal mentén fekvő államok vezetőinek összehívását, mert el akarta kerülni, hogy a volt Jugoszlávia területén "ismét katonai összetűzések"' történjenek.

Elmondta: nem akarja az ördögöt a falra festeni, de gyorsabban megtörténhet, mint bárki gondolná, hogy a régióban a viták tettlegességé fajulnak, és beindítanak folyamatokat, amelyeket senki nem kíván. A magyar határ lezárása kerítéssel csupán azt eredményezte, hogy a menekültek Horvátországon, Szlovénián vagy Románián keresztül mentek tovább, egy kerítés a bajor-osztrák határon pedig csak ahhoz vezetne, hogy a menekültek más útvonalon próbálnának bejutni az országba. 

Németországnak nagy uniós tagállamként más feladata van, egy szolidáris megoldásért kell fellépnie a huszonnyolcak közösségében. Ez a megoldás azonban csak fokozatosan, lépésről lépésre valósítható meg, de "egész biztos vagyok abban, hogy sikerülni fog" - idézték a kancellárt német hírportálok kedden.

A CDU-ban az utóbbi hetekben négy regionális fórumot tartottak a tagságnak a pártelnök-kancellár részvételével. A fórumokat még a menekültválság elmélyülése előtt szervezeték meg, eredetileg azzal a céllal, hogy a tagság és Angela Merkel együtt vitassa meg a párt decemberi kongresszusára készülő indítványokat. A darmstadti volt a negyedik ilyen fórum, és azon sem a közelgő kongresszus, hanem az európai menekültválság volt a fő téma.

A Hessen tartományi városban rendezett fórumon nagyjából 1800 CDU-s vett részt. Angela Merkel ismét számos bírálatot kapott a szövetségi kormány menekültpolitikájáért. Az egyik felszólaló annak az aggodalmának adott hangot, hogy a menekültválság polgárháborúhoz vezethet Németországban. Sokan a menekültügyi ellátórendszer vészes túlterheltsége miatt panaszkodtak. Ugyanakkor helyszíni beszámolók szerint a hangulat jóval nyugodtabb, a vita pedig tárgyilagosabb volt a korábbi fórumokhoz képest.

Az n-tv hírtelevízió tudósítása szerint Angela Merkel ugyan hangsúlyozta, hogy megérti az aggodalmakat, de nem tért ki azokra részletesen, hanem nemzetközi és történelmi összefüggések közé helyezte az ügyet. Rámutatott, hogy jó pár ország sokkal több menekültet fogad be, mint Németország. Ezek közé tartozik Törökország, Libanon és Jordánia mellett például Etiópia, Egyiptom és Kenya. Rámutatott arra is, hogy szíriai menekültek többsége nemhogy Németországig nem megy el, de még a hazáját sem hagyja el.

Hozzátette: szeretné, hogy a jövőben az emberek visszatekintve mondhassák, a németek helyesen cselekedtek a 2015-ben elmélyült menekültválságban. A kancellár megismételte korábban számos alkalommal kifejtett nézeteit a válság kezeléséről, kiemelte, hogy a védelemre szoruló embereket be kell fogadni, és gyorsan haza kell telepíteni mindazokat, akik csak gazdasági okok miatt jelentkeznek be a német menekültügyi ellátórendszerbe.

A korábbi fórumokhoz képest békésebb hangulathoz hozzájárulhatott a CDU és a berlini vezetés menekültpolitikáját hetekig hevesen bíráló bajor testvérpárt, a CSU vasárnapi megegyezése. A pártszövetség egy sor menekültügyi intézkedés közös kezdeményezésében állapodott meg. A legfőbb cél a "menekültek számának csökkentése", áll a javaslatokat összefoglaló dokumentumban, amely szerint a legfontosabb a CSU által régóta szorgalmazott tranzitzónák kialakítása.

A bajor konzervatívok sikerként értékelték a megállapodást, hétfőn még Horst Seehofer bajor miniszterelnök, a CSU elnöke is úgy nyilatkozott, hogy egyelőre elégedett az eredményekkel, holott a kancellár nem teljesítette a testvérpárt két fő követelését, a befogadható menekültek száma felső határának kijelölését és azt, hogy személyesen hozza a világ nyilvánosságának tudomására, hogy Németország befogadóképessége korlátozott.

A CSU értelmezése szerint a tranzitzóna intézményének bevezetése jelenti majd azt az üzenetet, hogy a menekülteknek, vagy gazdasági bevándorlóknak nem érdemes elindulniuk Németország felé. Angela Merkel és Horst Seehofer kedden délután együtt ismertetik a közös kezdeményezéseket a CDU/CSU parlamenti (Bundestag-) frakciójában. A képviselőcsoport ülésén várhatóan kisebb lesz a zúgolódás, mint a legutóbbi, szeptember középén tartott frakcióülésen, amelyet résztvevők történelmiként jellemeztek, rámutatva, eddig nemigen fordult elő, hogy parlamenti képviselők nyíltan ellentmondjanak Angela Merkelnek.

A vasárnapi megállapodással a CDU és a CSU közösen helyezi nyomás alá a harmadik koalíciós partnert, a szociáldemokrata pártot (SPD), amely továbbra is elutasítja a tranzitzónák gondolatát. Angela Merkel, Horst Seehofer és az SPD elnöke, Sigmar Gabriel csütörtökön tárgyal ismét a nézeteltérések rendezéséről.

Szerző

Orosz utasszálító - Baleset vagy terror?

Publikálás dátuma
2015.11.03. 12:13
Fotó: GettyImages
Műszaki hiba áll a légi katasztrófa mögött, amelynek során egy orosz utasszállító repülőgép 224 emberrel a fedélzetén lezuhant a Sínai-félsziget északi részén - írta keddi számában az al-Maszri al-Jóm egyiptomi napilap a fekete dobozokat vizsgáló szakértői csoport egyik tagjára hivatkozva. Viszont ha mégis bebizonyosodik, hogy valóban az Iszlám Állam követett el merényletet a Sínai-félszigeten szombaton lezuhant orosz repülőgép ellen, akkor Oroszország nem fog habozni, mit tegyen a terroristák ellen.

A meg nem nevezett forrás szerint a gép hátsó részében történt meghibásodás, amely egy repedést okozott a farokrész jobb falában. "A fekete doboz felfedi az Iszlám Állam hazugságát" című írás szerint mindez kizárja annak a lehetőségét, hogy a dzsihadista szervezet egyiptomi ága lőtte le a szerencsétlenül járt gépet. A napilap által támogatott forgatókönyv harmonizál a helyi sajtóra általában jellemző állásponttal, amely az orosz gép gyakori meghibásodását kiemelve egyértelműen a műszaki zavar lehetősége felé tereli az egyiptomi diskurzust.

Megfigyelők ezzel kapcsolatban megjegyezték, hogy eddig mind az egyiptomi, mind az orosz fél a saját érdekeinek megfelelő nyilatkozatokat adott. Egyiptom azt reméli: az ország közbiztonságának stabilitását hangsúlyozva elérheti, hogy a gyengélkedő gazdaság számára létfontosságú idegenforgalom visszaálljon a forradalmi évek káosza előtti szintre. Eközben az Airbus 321-est üzemeltető Kogalymavia (nemzetközi nevén Metrojet) légitársaság vehemensen cáfolja a műszaki meghibásodással kapcsolatos spekulációkat.

Nógrádi György biztonságpolitikai  szakértő szerint egyelőre nagyon sok az egymásnak ellentmondó információ az ügyben, ezért mindenképpen meg kell várni a vizsgálatok eredményét. Ha kiderül, hogy a terroristák lőtték le a gépet, akkor az oroszok azt is tudni akarják majd, hogy miként és honnan szereztek olyan rakétát, amely kilencezer méterre is hatékony.

Ahogy a Népszava is beszámolt róla, az orosz Metrojet légitársaság Airbus A321-ese Sharm el Sejkből Szentpétervárra tartott szombat reggel, amikor a felszállás után mintegy fél órával lezuhant. A gépen 217 utas és hét fős személyzet volt, senki nem élte túl a katasztrófát.

Az utasszállító lezuhanását azért nem kezelték terrorcselekményként, mert a pilóta maga jelentette, hogy problémái vannak a kommunikációval. Az Iszlám Állam Twitter üzenet formájában azonban bejelentette, hogy ők maguk lőtték le az utasszállítót. Erről a terrorszervezet különböző csatornákon egy videófelvételt is közzé tett, amin egy utasszállító felrobbanása látszik. 

Szerző