Előfizetés

Matolcsy újabb hitelprogramot indít

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2016 januárjában elindítja a Növekedéstámogató Programot (NTP), ami a bankok piaci hitelezéshez való visszatérését segíti elő a Növekedési Hitelprogram (NHP) fokozatos kivezetésével és a pozitív ösztönzést jelentő új Piaci Hitelprogram (PHP) meghirdetésével - jelentette be az MNB kedden.

A jegybanki közlemény szerint az MNB célja, hogy a hitelpiac az nhp fokozatos kivezetésével is zavartalanul működjön, valamint a hitelállomány a jegybankra való kisebb ráutaltság mellett fenntartható módon növekedjen. A piaci hitelprogramban részt vevő bankok az új jegybanki eszközök igénybevételével automatikusan számszerű hitelezési vállalást tesznek, így lehetővé válik a hitelezésben aktív és passzív bankok körének elhatárolása.

 Az ntp részeként a jegybank elindítja az nhp két pillérből álló harmadik, kivezető szakaszát, melynek keretében 2016. január elejétől december végéig köthetnek hitelszerződést a hazai kkv-k. Az MNB mindkét pillért 300 milliárd forintos keretösszeggel hirdeti meg.

Az első pillér keretében az MNB a korábbi két szakaszhoz hasonlóan 0 százalékos kamat mellett biztosít refinanszírozást a hitelintézeteknek, amelyet azok legfeljebb 2,5 százalékos kamat mellett hitelezhetnek tovább forintban a vállalkozásoknak. A második szakaszhoz képest szűkül a hitelcélok köre, valamint 1 milliárd forintra csökken a maximálisan felvehető hitelösszeg, hogy a korlátozott volumen a kisebb szereplők minél szélesebb rétege számára tegye lehetővé beruházásaik megvalósítását.
A második pillérrel a hosszú lejáratú devizafinanszírozásban megfigyelhető piaci torzulást kívánja kezelni a jegybank, mivel a többségében devizabevétellel rendelkező vállalkozások eddig érdemben nem tudtak részesülni a programból, miközben külföldi versenytársaikhoz képest kedvezőtlenebb feltételek mellett juthattak finanszírozáshoz. Az MNB szintén 0 százalékos kamat mellett nyújt forinthitelt a hitelintézeteknek, ezt azonban egy piaci árazású devizacsereügylet (CIRS) formájában euróra cseréli a devizatartalék terhére. A hitelintézetek az így kapott forrást legfeljebb 2,5 százalékos kamatmarzs mellett adhatják tovább a természetes devizafedezettel rendelkező kkv-knak.

Az nhp fokozatos kivezetésével párhuzamosan a hitelezési kockázatok csökkentése érdekében az MNB bevezet egy új, a bankok piaci hitelezésre való átállását támogató, pozitív ösztönzőket tartalmazó intézkedéscsomagot. A piaci hitelprogram (php) három részből áll. A jegybanki eszköztár kiegészítése hitelezési aktivitáshoz kötött kamatcsere-ügylettel (HIRS) és preferenciális betéti lehetőséggel; banki tőkekövetelményekben megtestesülő ösztönzés; vállalati hitelinformációs rendszer bankrendszer általi igénybevételének lehetősége.

A jegybanki eszköztárt kiegészítő eszközök az igénybevétel feltételén keresztül ösztönzik a hitelezést, ugyanis a programban részt vevő hitelintézetek vállalják, hogy növelik kkv-hitelállományukat. A hitelezési aktivitáshoz kötött kamatcsere-ügyletek (HIRS) a bankok hitelezésből adódó kamatkockázatának kezelése révén, a kockázat jegybank általi részleges átvállalásán keresztül segíti a hitelezést.

A HIRS-ügyletek keretösszege 1000 milliárd forint, amelyek 2016-ban egy korlátozott időszakon keresztül, legfeljebb 3 éves futamidőn lesznek elérhetőek. Az igénybevétel feltétele, hogy az ügyletek futamideje alatt a bankok évente az igénybevett volumen negyedével, azaz teljes kihasználtság esetén 250 milliárd forinttal növeljék a (teljesítő) kkv-hitelállományukat.
A preferenciális betételhelyezési lehetőség kiegészítő eszköz, melynek keretében a bankok irányadó kamat mellett helyezhetik el tartalékkötelezettség feletti likviditásuk egy részét elszámolási számlájukon. A bankrendszeri likviditás várható csökkenése felértékeli a likviditáskezelést segítő eszközöket, így a preferenciális betétet is. A kiegészítő eszközként bevezetett preferenciális betét keretösszege 500 milliárd forint.

A banki tőkekövetelményekben megtestesülő kedvezmények szintén hozzájárulhatnak a dinamikusabb hitelezéshez. Kisebb kockázatot jelenthet egy bank működése esetén a fenntartható kkv-hitelezést előtérbe helyező üzleti modell, így ilyen esetekben felmerülhet kisebb felügyeleti tőkekövetelmény alkalmazása. Az ezzel kapcsolatos pontos szabályozás a bankszektorral való egyeztetést követően konkretizálódhat - áll a közleményben. Ismertetik azt is, folyamatban van az MNB-ben egy vállalati hitelinformációs rendszer kialakítása, amely hatékony eszköz lehet a bankok számára a hitelezési kockázatok minél pontosabb feltérképezésében.

Az ntp előkészítési szakaszában többkörös, konstruktív egyeztetések zajlottak a Magyar Bankszövetség és az MNB között - áll a közleményben. A jegybanki célokhoz illeszkedő banki felvetéseket az MNB figyelembe vette, illetve jelentős mértékben beépítette a programba. A php-ban részt vevő bankok az eszközök igénybevételével a kkv-szegmensben számszerű hitelezési vállalást tesznek, a program így lehetővé teszi a hitelezésben aktív és passzív bankok körének elhatárolását.

Az MNB megjegyezte, az nhp első és második szakaszában, valamint az nhp+ konstrukcióban együttvéve több mint 28 ezer mikro-, kis- és középvállalkozás (kkv) jutott finanszírozáshoz, 1800 milliárd forintot meghaladó összegben. A program következtében a 2008-2013 közötti folyamatos csökkenés után a kkv-hitelállomány 2013 végétől újra nőtt, ami 1-1,5 százalékponttal emelte a gazdasági növekedést az elmúlt két évben.

A Fitch feljavíthatja Magyarország besorolását

A legnagyobb valószínűséggel Magyarország és Portugália lesz a következő két olyan szuverén adós, amely visszakerülhet a befektetési ajánlású államadós-osztályzati kategóriába - közölte kedden Londonban ismertetett tanulmányában a Fitch Ratings.

A nemzetközi hitelminősítő hosszú távra visszatekintő, átfogó elemzése azt vizsgálja, hogy milyen dinamikák jellemzik a befektetési ajánlású és a befektetésre nem ajánlott - vagyis spekulatív - besorolási sávok közötti mozgást a cég által adósosztályzattal ellátott gazdaságok esetében.

A Fitch tanulmánya kiemeli, hogy Magyarország és Portugália egyaránt "BB plusz" - a befektetési alapszinttől egy fokozattal elmaradó - besorolással szerepel a cég nyilvántartásában, és osztályzataikra felminősítés lehetőségére utaló pozitív kilátás van érvényben.

A hitelminősítő szerint ebből az következik, hogy legközelebb e két ország nyerheti vissza a legnagyobb eséllyel a befektetési ajánlású besorolást. Magyarországtól a Fitch Ratings 2012-ben vonta meg a befektetési ajánlású államadós-osztályzatot, idén májusban viszont - a nagy nemzetközi hitelminősítők közül elsőként - az addigi stabilról pozitívra javította a besorolás kilátását.

A keddi tanulmány nem tér ki arra, hogy Magyarország és Portugália mikor számíthat a befektetési ajánlású adósbesorolás visszaszerzésére. A Fitch másfél évtizedre visszanyúló elemzése kimutatja, hogy átlagosan 6,1 évbe telik, mire egy adott szuverén adós a nem befektetési ajánlású besorolási sávból visszakerül a befektetésre ajánlott osztályzati kategóriába.

A hitelminősítő kimutatta ugyanakkor azt is, hogy az általa besorolással nyilvántartott szuverén adósok esetében a pozitív kilátások átlagosan 12,1 hónapig vannak érvényben az érintett osztályzatok felminősítéséig. Olyan esetekben, amikor a felminősítéssel az adott ország egyben átkerült a spekulatív kategóriából a befektetésre ajánlott sávba, valamivel hosszabb ideig, átlagosan 12,6 hónapig marad érvényben a pozitív kilátás a tényleges osztályzatjavítás előtt.

A Fitch Ratings keddi tanulmánya hangsúlyozza azonban, hogy ez nem tekinthető érdemi különbségnek. A Fitch elemzése szerint Magyarország és Portugália adósminőségi profilja számottevően javult, és e minőségi mutatók összhangban vannak a pozitív osztályzati kilátás követelményeivel.

A hitelminősítő szerint mindkét ország 2015-re várható államháztartási egyenlegei már megfelelnek a "BBB" - vagyis a befektetési ajánlású - sávba besorolt szuverén adósok mediánértékének. Adósságterheik jóval meghaladják a "BBB" csoportra jellemző mediánszintet, de ezt erőteljes folyómérleg-pozíciók ellentételezik - áll a Fitch elemzésében.

A három nagy hitelminősítő, a Moody's Investors Service, a Standard & Poor's és a Fitch Ratings egyaránt a befektetési ajánlású alapszinttől egy fokozattal elmaradó besorolással tartja nyilván a hosszú lejáratú magyar szuverén devizaadósságot. Az S&P és a Fitch módszertanában ez "BB plusz", a Moody's osztályzati gyakorlatában "Ba1" szintű minősítést jelent.

A Fitch a három cég közül egyelőre egyedüliként tart érvényben pozitív kilátást a magyar szuverén besorolásra. A magyar adósosztályzatok legutóbbi hitelminősítői felülvizsgálatát a Standard & Poor's hajtotta végre szeptember 18-án. Bár a londoni elemzői közösségben az akkori felülvizsgálat előtt voltak olyan előrejelzések, amelyek azt valószínűsítették, hogy az S&P javíthatja a magyar adósbesorolás kilátását, a cég végül megerősítette, de nem módosította sem a devizában és forintban fennálló hosszú és rövid futamidejű szuverén kötelezettségek "BB plusz/B" szintű besorolását, sem annak stabil kilátását.

A Standard & Poor's idei felülvizsgálati menetrendjében Magyarország már nem szerepel. Legközelebb, november 6-án, pénteken a Moody's, majd november 20-án a Fitch Ratings vizsgálja a magyar adósbesorolásokat. A Morgan Stanley globális bankcsoport londoni befektetési részlegének elemzői az európai felzárkózó térség várható fejleményeiről összeállított legutóbbi helyzetértékelésükben közölték, hogy derűlátóan ítélik meg Magyarország felminősítési esélyeit, mivel "bőségesen lenne indok" arra, hogy Magyarországot a hitelminősítők visszaemeljék a befektetési ajánlású adósosztályzati kategóriába.

A ház szerint valószínűleg korai lenne azt várni, hogy a Moody's már pénteken megteszi ezt a lépést, de arra van esély, hogy ez a hitelminősítő is pozitívra javítja a magyar szuverén adósbesorolás kilátását.

Gyanús, azonos nevű cégek ellen folytat eljárást az MNB

Publikálás dátuma
2015.11.03. 13:41
Fotó: Népszava
Piacfelügyeleti eljárást folytat a Magyar Nemzeti Bank (MNB) egy Seychelle-szigeteken és egy Belize-ben bejegyzett, egyaránt 5Gulden Corporation Ltd. elnevezésű cégnél - közölte az MNB kedden.

A vizsgálat azt kívánja megállapítani, hogy az említett társaságok végeznek-e, vagy végeztek-e rendszeres gazdasági tevékenységük keretében az MNB engedélye nélkül befektetési szolgáltatási tevékenységet, illetve kiegészítő szolgáltatást, továbbá függő ügynöki tevékenységet.

A bizonyítási eljárás során eddig beszerzett bizonyítékok alapján a jegybank kedden közzétett végzésében azonnali hatállyal megtiltotta, hogy akár a belize-i, akár a Seychelle-szigeteki székhelyű 5Gulden Corporation Ltd. engedély nélkül vagy bejelentés hiányában bármely, az MNB engedélyéhez vagy bejelentéshez kötött tevékenységet végezzen.

A vizsgálat eddigi eredményei szerint a társaságok tevékenysége összefüggésbe hozható az új-zélandi székhelyű - befektetési szolgáltatási tevékenység végzésére Magyarország területén engedély hiányában szintén nem jogosult, ezért az MNB által ugyancsak vizsgált - 3TG FX Financial Limited Partnership elnevezésű társasággal. Az MNB kedden közzétett végzése nem érinti a társaságok befektetőkkel szemben fennálló, a már átvett befektetésekkel összefüggő visszafizetési kötelezettségét - írták. Kiemelték: a jegybank piacfelügyeleti eljárását határozattal zárja le, amelynek eredményét nyilvánosan közli honlapján.