Gerilla módjára irtaná a jogszabályokat Kósa

Módosítaná a gyülekezési törvényt a Fidesz. Lehetetlennek tartják ugyanis, hogy egyesek a parlament előtt sátrazzanak. A nagyobbik kormánypárt ehhez az ellenzék támogatását is szeretné megnyerni, mert attól tartanak, ha saját hatáskörben változtatnak, az Európai Parlamentben biztosan napirendre tűznék a kérdést, azzal, hogy Magyarországon "lábbal tiporják a demokráciát". Legalábbis Kósa Lajos ezt állította azon a tegnapi háttérbeszélgetésen, amelyen új minőségében mutatkozott be az újságíróknak.

Kósa becslése szerint a magyar népesség - a "portástól a miniszterelnökig" - nagy átlagban 70 százalékban jogszabálykövető. Az átlagon nemcsak büntetésekkel, hanem a szabályok számának csökkentésével is lehetne javítani. A frakcióvezető ezért harmadával csökkentené a jogszabályokat, méghozzá gerillamódszerrel úgy, hogy az érdekcsoportoknak ne legyen idejük reagálni. Magyarországon 300 ezer jogszabály van hatályban, a legnagyobb részét az emberek nem is ismerik, a betartásukat pedig senki nem ellenőrzi, viszont a szokásos módon, kormányzati előkészítéssel, hosszas egyeztetéssel gyakorlatilag lehetetlen azokat eltörölni - érvelt a fideszes politikus, aki például a sportbeléptetésekre vonatkozó rendelkezéseket biztosan megváltoztatná. Véleménye szerint a jogszabályok csökkentése egybevág a kormányzati bürokráciacsökkentéssel.

Az Unióban a gazdaságnak átlagosan legalább 4 százalékos pluszkiadást okoz a bürokrácia, jobb országokban ezt le tudják szorítani 2,5 százalékra, míg a magyar gazdaság erőforrásainak csaknem 10 százaléka folyik el ilyen kiadásokra. "A bürokrácia mindig nő, mint az arcomon a szakáll, ezért mindig le kell vágni" - fogalmazott. Kósa szeretne egy Mi a hülyeség? címet viselő internetes felületet létrehozni, ahová bárki beküldhetné a megítélése szerint felesleges vagy rossz szabályozásokat. (Az Együtt az üzeni Kósának: a legnagyobb hülyeség cselekvés helyett beszélni, s a Fidesz orra előtt 3600+972 forint áfáért lefoglalta a domain nevet.)

Halász János, a Fidesz-frakció régi-új szóvivője partnerséget ajánlott az újságíróknak a háttérbeszélgetésen. A politikus 2000 és 2002, majd 2003 és 2005 között között már betöltötte ezt a tisztséget, korábban pedig Debrecen alpolgármestere is volt Kósa mellett.

Eközben kiderült, hogy Tuzson Bence korábbi bizottsági posztját Répássy Róbert kapja. Az igazságügyi tárca nemrég menesztett államtitkára a parlament legnagyobb és legjelentősebb testületének, a törvényalkotási bizottságnak az alelnöke lesz. Tuzson akkor távozott a bizottságból, amikor a Miniszterelnöki Kabinetiroda kommunikációért felelős államtitkárának nevezték ki.

Szerző

„Ezek az emberek belénk ivódtak”

Publikálás dátuma
2015.11.04. 06:03
Nem „csak” menekülteknek segítenek: Dvornik Zsuzsa és barátai, a Keleti Csoport adományátadásra várakoznak a fóti gyermekvárosba
Ez is egyfajta függőség. Beszippant, mint a tornádó, nem tudsz kiszállni belőle. Hazamész hajnalban, s tovább kattog az agyad: hogyan lehetne jobban csinálni - idézi fel az elmúlt hónapokat Dvornik Zsuzsa, aki civil aktivistaként a nyarat folyamatos készültségben a menekültek segítésével töltötte, és úgy látja, lesz dolga bőven a jövőben is.

Későre jár. A józsefvárosi szuterénben nyolc asszony és lány salátát, káposztát, sárgarépát darabol a nagy asztalon. Beállok közéjük, a zöldséget műanyag dobozokba rakjuk, koktélparadicsommal, datolyával díszítjük. Épp végzünk, amikor befut Zsuzsa. Hetekig hívogattam. Hol dolgozott, hol adományokat gyűjtött, szállított és osztott, hol ruhákat szortírozott a lányával, hol kialvatlan volt, mert hajnali négykor ért haza. Nem akart szerepelni, azt mondta, ő csak egy szem a láncban. Végül addig rimánkodtam neki, míg kötélnek állt.

- Június közepén kapott el a gépszíj. Egyik délután a lányomért mentem a Keletibe, és a parkolóban belebotlottam egy volt tanítványomba, aki vízzel és szendvicsekkel megpakolt autóval arra várt, hogy pár társával együtt a pályaudvar környékén ragadt menekülteknek segítsen. Tőle hallottam először a Facebook oldalán szerveződő segítőcsoportokról. Már másnap ott voltam a lányommal a Keleti homlokzata előtti placcon - ruhát, vizet, szendvicseket, gyümölcsöt, pelenkát, tisztasági csomagokat osztottunk kimerült férfiaknak, a nyári forróságban is kendőt (hijabot) és zárt ruhát viselő asszonyoknak, pici gyerekeknek, akik kisebb-nagyobb csoportokba verődve folyamatosan jöttek. Szíven ütött, mennyien várnak segítségre, pedig akkor még csak párszázan lehettek. Később a homlokzat előtti placcról leszorultak a metró aluljáróba, a folyósokra, mindenütt végtelenül elcsigázott felnőttek és gyerekek hevertek a csupasz kövön. Nyár vége felé már rendszeressé vált, hogy több ezer ember zsúfolódott össze embertelen körülmények közt a II. János Pál pápa téren illetve a Keletiben - meséli.

- Napközben dolgozom, így este és éjszaka, illetve hétvégén tudtam segíteni, az első naptól fogva csak három-négy órákat aludtam. A tizenöt és fél éves lányom mellett a lassan tizennégy éves fiam is gyakran velem tartott. Eleinte az önkéntesek többsége kissé szervezetlenül, saját szakállára dolgozott, később álltak csak össze a civilek csoportokba, hogy a munkájukkal helyettesítsék a nem létező állami ellátó rendszert. Mi ahhoz a társasághoz csatlakoztunk, akik azt tűzték ki célul, hogy meleg élelemmel segítsék a menekülteket. A hajléktalanok közösségi helyeként működő Bérkocsis utcai pincehelyiségben kezdtünk főzni, naponta egyszer meleg ételt. Eleinte napi 200 adag készült, ami az igény rohamos növekedésével 2000 adagra ment fel. Ahogy folyamatosan és egyre többen jöttek, megalakult a reggeliztető csoport, délután szendvicseket csináltunk, esténként teát osztottunk. Állandó készültségben éltünk, szinte tábori viszonyok között, hiszen rendes tűzhely híján gázzsámolyt használtunk. Mivel a muszlimok nem esznek disznóhúst, főleg zöldség alapú ételeket főztünk, a "halal" szabályok szerint előkészített húsféléket régóta itt élő arab, török hentesek ajánlották fel adományként.

- Korábban is önkénteskedtél vagy a humanitárius krízis ébresztette fel benned az elesettek iránti empátiát?

- Mindig érdekelt a segítés, a kisebbségi csoportok integrációja. Régebben angol-amerikai irodalmat és kreatív írást oktattam itthon és külföldön, jelenleg angolt tanítok és fordítok. Érdekes, hogy mindkét végletet megéltem, megélem: foglalkoztam az elit képzésbe bekerülő, okos, tehetséges fiatalokkal például Oxfordban, ugyanakkor Amerikában és mostanában itthon is halmozottan hátrányos helyzetű gyerekeket tanítok, valamint dolgozom Erdei Zsolt Boksz Akadémiáján, amit stílusosan Madárfészeknek hívnak. Amikor egy kéttannyelvű gimnáziumban tanítottam, sokat jártunk diákjaimmal a Pető Intézetbe és gyermekkórházakba. Úgy gondolom, többet kaptunk a mozgássérült illetve beteg gyerekektől, mint ők tőlünk: tartást, küzdeni tudást és azt a képességet, hogy apró dolgoknak is tudjunk örülni. A menekültek bizonyos értelemben ugyanerre tanítanak bennünket: az emberhez nem méltó körülmények ellenére hihetetlen méltósággal viselik sorsukat.

- Sokan féltek a menekültektől. Belejátszott ebbe a kormány gyűlöletkampánya, és a zsigeri irtózás az idegenektől. Rád hogyan hatott az első találkozás?

- Számomra az idegen kultúrákkal való együttélés nem újdonság. A szüleim hosszú évekig különféle külképviseleteken dolgoztak, én Indonézia fővárosában, Djakartában születtem, Egyiptomban, Kairóban kezdtem iskolába járni, és 13 évesen kerültem haza. Felnőttként is rengeteget utaztam, sokfelé éltem, dolgoztam a világban. Mindenütt elfogadtak, befogadtak, nem akartak megváltoztatni, megtéríteni, átgyúrni a maguk képére. Ebből egy pici szeletkét most vissza tudtam adni a menekülteknek. Mi, önkéntesek a munkánkkal megmutattuk, hogy nem vagyunk azonosak a kormánnyal, és ha valaki segítségre szorul, akkor kutya kötelességünk segíteni.

- Az efféle mentalitást mostanság nem díjazzák. Kicsit szűk lehet neked ez az ország.

- A kialakult hazai légkör valóban egyre fojtogatóbb számomra. Hiányzik az a színes és sokarcú multikulturális világ, amelyben nevelkedtem, és egyre erősebb bennem a vágy, hogy a gyerekeim ne itt nőjenek fel. Jó lenne, ha ők is megtapasztalnák, és élvezhetnék azt a szellemiséget, nyitottságot, toleranciát, ami belém ivódott, és ami végül is meghatározta az életemet. Emlékszem, egy hét hónapos dél-amerikai túra során egyszer hajnalban érkeztünk a barátnőmmel egy dél-patagóniai álmos kisvárosba, ahol szóba elegyedtünk az egyetlen emberrel, aki talpon volt: Juan, a helyi pék épp akkor hordta szét a frissen sült pékárut. Nem engedte, hogy fáradtan, koszosan menjünk tovább, hazavitt szerény otthonába, fölverte a családját, lezuhanyozhattunk, Aurélia, a felesége reggelit készített nekünk, aztán az akkor hároméves kisfiuk, Pablito nekünk ajándékozta egy-egy plüssállatkáját, hogy kabalaként vigyázzon ránk. Pár év múlva az éjszaka közepén csöngött a telefonom. Juan volt az, látta a tévében, hogy a Balkánon háború dúl, és úgy hitte, mi is veszélyben vagyunk. Aggódtak értünk, s azért hívott, hogy elmondja: az ő háza a mi házunk is. A menekültektől számtalanszor hallottuk ugyanezt, hogy ha ők biztonságban lesznek, bármikor szívesen látnak az otthonukban. Szerintem nincsenek véletlen találkozások. Hiszek abban, hogy amit adunk, azt valamilyen formában visszakapjuk az élettől. Például csodálatos élmény volt látni, ahogy a lányom és egy vele egykorú szír menekültlány szinte testvérként tekintett egymásra.

- A menekültek zöme csak átrohant az országon. Mennyit lehet megtudni egy emberről ilyen rövid idő alatt?

- Ezek az emberek háborús zónákból jöttek, ahol a szemük láttára legyilkolták a szeretteiket, lebombázták a házaikat. Szörnyű emlékeket cipeltek magukkal, de a többség, amint megérezte az őszinte segítőszándékot, könnyen megnyílt. Elképesztő történetekkel szembesültünk. Egy szíriai fiatalember, Omran például akkor menekült el a hazájából, amikor több családtagját brutálisan megölték. Egy törökországi táborban vesztegelt hosszú hónapokig, aztán ő is, mint oly sokan mások, egy lélekvesztőn át akart kelni a közeli görög szigetre - elsüllyedtek, sokan odavesztek. Őt kimentették, de mindene a tenger martaléka lett. Ezután átgyalogolt Macedónián, Szerbián, így jutott el Budapestre. Innen - azon az éjszakán, amikor buszokat küldtek a Keletibe - tovább ment Ausztriába, Németországba, majd Dániába. Ott fogdába csukták, de kimászott egy ablakon, és végre megérkezett Svédországba, ahol találkozhatott régóta nem látott rokonaival. Tartjuk a kapcsolatot, rendszeresen ír, ezerszer megköszöni a segítségünket, családja minden nap imába foglalja a nevünket. A menekültek nem gazdasági bevándorlók, nem terroristák, senkinek nem akarnak ártani. Azért vágnak neki a világnak, mert nincs más esélyük a túlélésre. Szíria gyönyörű, virágzó ország volt, fantasztikus történelemmel, kultúrával és jól működő gazdasággal. Évekig ők fogadták be a legtöbb menekültet a környező államokból. Senki nem gondolta, hogy ott polgárháború törhet ki. A lányom fuvolázik, és a kvartettben van egy szír fiú is. A család tizenvalahány éve itt él, úgy beszélnek magyarul, mint te vagy én. Emlékszem egy beszélgetésre a szír apukával. Akkor már sokfelé dúlt háború a szomszédos országokban, az apuka azonban meggyőződéssel állította, hogy Szíriában ilyesmi soha nem fordulhat elő. És két hét múlva már zavargások voltak Damaszkuszban.

Orbán barátai egyre gazdagabbak

Publikálás dátuma
2015.11.04. 06:00

Megháromszorozta vagyonát egyetlen év alatt Mészáros Lőrinc: 24 milliárdjával jelenleg a 30. leggazdagabb magyar. Felcsút polgármestere az építőiparban és az élelmiszerpiacon fialtatta a pénzét. Nem teljesített rosszabbul Orbán Viktor többi bizalmasa sem: Garancsi István és Szíjj László egyaránt gyarapodott, és 17 helyet javított, Széles Gábornak pedig 30 milliárddal több pénze van, mint volt tavaly. A Forbes magazin a kormányfő apjának vagyonát 6,9 milliárd forintra becsülte. Eközben kiderült, hogy csúszásban van a felcsúti kisvasút építése. Sokakban felmerült, hogy a kivitelező Swietelsky csupán szívességből vállalta el a munkát a többmilliárdos állami megrendelésekért cserébe.

Mészáros Lőrinc az idén több mint 50 helyet "javított" a leggazdagabb magyarok listáján - derült ki a Forbes magazin összeállításából. Orbán Viktor kedvenc falujának első embere jelenleg a 30. legvagyonosabb ember az országban, maga 24,4 milliárd forintjával. Tavaly még a 86. volt, 8,4 milliárd forinttal. A miniszterelnök régi barátja 2011-ben időközi önkormányzati választáson lett Felcsút polgármestere, miután elődjét köztartozásai miatt eltávolították a posztjáról. Azóta építési vállalkozásai virágzásnak indultak: részben birodalmának zászlóshajója, a Mészáros & Mészáros Kft. építhette meg a mintegy négymilliárd forint értékű felcsúti stadiont, emellett többek közt a fővárosban is több százmilliós csatornázási tendereket nyert meg. A vállalat növekedése szinte a csodával határos: a 2010-es 853 millióshoz képest 2014-ben már 9,8 milliárdos bevételt realizálhatott.

A gázszerelőből lett milliárdos mezőgazdasági érdekeltségei hasonlóan remekül teljesítenek: a polgármester Búzakalász 66 Kft.-je 2014-ben építette fel első nagyobb sertéstelepét, az átadón "természetesen" Orbán Viktor is jelen volt. Az RTL Híradó szerint a kormány már ekkor tudta, hogy az ilyen telepek számára kedvezően alakul át az EU agrártámogatási rendszere: pár hónapon belül ugyanis kétszeresére, évi 18 milliárd forintra emelkedett az állatjóléti támogatás összege. Október végén a Magyar Narancs számolt be arról, hogy Mészáros újabb telepet létesít Csákvár és Vértesboglár között mintegy 600 millió forintból.

Mészáros az élelmiszeriparban is megvetette a lábát: augusztus végén derült ki, hogy a Búzakalász 66 felvásárolta a Bio-Süti Sütőipari Kft.-t. A cég egyhektáros iparterületén található üzemben a Magyar Narancs szerint konzervgyár épül. Egy másik "friss beszerzés" a B+T Management Kft., amelynek a székhelyén, Abán Orbán barátja pékárut és tésztaféléket gyártana. Alapanyagért nem kell messzire mennie: a lisztet a Búzakalász 66 malmából, a tojást pedig a szintén az ő érdekeltségébe tartozó Aranykorona Zrt.-től is szállíthatja.

A lista 20. helyét Orbán Viktor egy másik bizalmasa, a Videoton-tulajdonos Garancsi István foglalja el, akinek a Forbes szerint 44,3 milliárdos vagyona van. Garancsi tavaly 37. volt 19 milliárddal, főként az építőiparban és ingatlanokban utazik. Legutóbb tavaly szeptemberben szerzett többségi tulajdonrészt Magyarország egyik legnagyobb építőipari cégében, a Ferencváros stadionját is kivitelező Market Építő Zrt.-ben. Garancsi hobbija a túrázás, ő a Magyar Természetjáró Szövetség elnöke, az előző ciklusban "a természetjáró és kerékpáros turizmus, úthálózat és közlekedés fejlesztéséért felelős miniszterelnöki megbízotti" tisztséget is betöltötte. Az érdekeltségébe tartozó Duna Takarék 2012-ben 600 millió forintra emelte a Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány hitelkeretét. A Népszabadság ebből arra következtetett, hogy Orbán csapata e hitelből finanszírozta a 3500 fős felcsúti Pancho Aréna építési költségeinek rájutó részét. 2014 nyarán többségi tulajdonos lett a NAV-hoz bekötött pénztárgépekhez szükséges SIM-chipeket forgalmazó Mobil Adat Kft.-ben is. Az online pénztárgépek bevezetése nagy hasznot hozott a Mobil Adatnak, a vállalat 2014-es árbevétele több mint 1,5 milliárd forint volt. Garancsi emellett a MET Magyarország Energiakereskedő Zrt.-ben is érdekelt.

Az állami közbeszerzéseken az utóbbi időben rendre jól teljesítő Duna Aszfalt Kft. tulajdonosa, Szijj László vagyona több mint háromszorosára duzzadt: tavaly 29. volt mintegy 23 milliárd forinttal, az idén már a lista 12. helyét foglalja el a 74,3 milliárdjával. A vállalat az utóbbi években megsokszorozta bevételeit: 2010-ben 18 milliárdot, 2014-ben viszont már 86,5 milliárd forintot termelt. 2009-ben a Duna Aszfalt nagykőrösi megbízására reagálva az MSZP „narancsszínű pénzszivattyúnak” nevezte a céget, amely az egyik helyi út burkolatának felújítását nyerte el, s amelyre az önkormányzat meghívásos közbeszerzést írt ki.

A miniszterelnök édesapja, Orbán Győző vagyonát a Forbes-nál 6,9 milliárd forintba becsülik. Az idősebbik Orbán ennek nagy részét a Dolomit Kft.-jéből szedte össze: a bányavállalat 2014-ben 3,3 milliárd forint bevételt termelt, és mintegy 900 millió forint osztalékot hozott tulajdonosainak. Lapunk korábban megírta, hogy a mai piaci viszonyok mellett gyakorlatilag lehetetlen, hogy Orbán apjának cége csupán magánmegrendelésekből gazdagodjon ekkora mértékben. Forrásunk szerint nem tudni, a Dolomit mennyi állami megrendelést teljesít, mivel csak alvállalkozóként lehet jelen az állami építkezéseken. Az alvállalkozók listája pedig nem nyilvános. A gyarapodásban az is közrejátszhatott, hogy a kormányfő több bizalmasa is érdekelt az építőiparban.

Orbán bizalmi köréhez tartozik Wáberer György is, aki 81,3 milliárdjával a 8. helyen áll a listán. A kormányfő júliusban bízta meg a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesületének elnökét, a Waberer's International Zrt. elnök-vezérigazgatóját a magyar logisztika és közúti fuvarozás fejlesztésének segítésével összefüggő feladatok ellátásával – mindezt miniszterelnöki megbízottként. A gazdagok listáján ötödik helyen a kormánypárti Magyar Hírlapban és ECHO Tv-ben is érdekelt Széles Gábor áll 125 milliárddal. A lapnak gyakorta nyilatkoznak kormánytagok, és a fideszesek a csatornán is gyakori vendégek. A vállalkozó vagyonát tavaly 92 milliárdra becsülték.

A gazdagsági rangsort egyébként továbbra is az előzőekhez képest a kormányfőtől nagyobb távolságot tartó Csányi Sándor vezeti, akinek több mint 287 milliárd forintja van. Az OTP-vezér vagyona ezzel átlépte az egymilliárd dolláros határt és már nemzetközi szinten is számon tartják.

Hálából épül a kisvasút?
Habár október 31-én át kellett volna adni a felcsúti kisvasutat, az ATV helyszíni riportja szerint a kivitelező Swietelsky Vasúttechnika Kft.-nek még legalább két hét kell a munkálatok befejezéséhez - a csúszást az esős idővel indokolták. A kivitelezőnek ugyanakkor emiatt nem kell aggódnia, az ATV szerint ugyanis időközben módosítottak a szerződésen, így már nem él az októberi határidő. A vállalt egyébként közbeszerzési eljárás nélkül kapta meg a megbízást a Mészáros Lőrinc elnökölte Felcsúti Utánpótlás Nevelésért Alapítványtól, mivel a kormány korábban kiemeltté minősítette a beruházást. A projekt összértéke bruttó 857 millió forint, amihez az EU 600 millióval járul hozzá.
Az Uniónak is szemet szúrt a beruházás, májusban a Figyelő forrásai szerint az OLAF, az unió csalás elleni hivatala vizsgálódni kezdett az ügyben, ám erről azóta nem sokat hallani. A kisvasút a felcsúti stadion és a szintén az akadémia által fenntartott Alcsúti Arborétum között robog majd - a szakemberek napi 2-7 ezer utassal számolnak a három állomásos vonalon. Felmerülhet, hogy az osztrák tulajdonú Swietelsky-csoport "szívességből" vállalta el a munkát Orbán Viktor kedvenc falujában. Ugyanis a vállalat gyakorta jut zsíros állami megbízásokhoz: a cégcsoport több tízmilliárdos vasútfejlesztési megbízásokat kap a kormánytól, illetve a 4-es metró több állomását is ők építhették. Emellett számos útépítés is fűződik a céghez.