A Die Welt Európa hatalmas feladata címmel közölt terjedelmes kommentárt, amelyben a szerző, Thomas Schmid kifejtette, hogy a "menekültkérdéssel mélyen bekúszik Európába egy probléma, amely a - még meg sem oldott - pénzügyi válsággal szemben nem pacifikálható hagyományos eszközökkel". Szerinte a harmincéves háborút lezáró 1648-as vesztfáliai békéhez és az 1815-ös bécsi kongresszushoz hasonlóan ismét egy nagy nemzetközi kongresszust kell rendezni "preventív" módon, mielőtt a válság a teljes kimerültségbe taszítja a kontinenst.
Hozzátette: az EU-t fenyegeti egyebek mellett a keleti-nyugati megosztottság, ennek a veszélynek a súlyosságát mutatja Orbán Viktor legutóbbi brüsszeli kijelentése a válságról rendezett tanácskozáson felvett megfigyelői szerepről. Ez a kijelentés olyasmi volt, mint egy "kilépési nyilatkozat az EU-ból", de mindenképp egy "erős jelzés" arról, hogy Orbán számára a nemzet abszolút elsőbbséget élvez az EU-val szemben, és azt jelenti, hogy a magyar kormányfő "felmondta a közösséget" Európával.
A FAZ Ki nem mondott asszociációk címmel közölte Stephan Löwenstein írását, aki kiemelte, hogy a magyar kormány "a menekültválságban már nemcsak a migránsok gazdasági motivációit látja, hanem mindenféle összeesküvés-elméleteket is táplál". Egyebek között megjegyezte, hogy a "Soros-zsidók-pénzügyi érdekek-Amerika asszociációs láncolat a szélsőjobboldali repertoárba tartozik". Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy ezt így, ebben a formában sem Orbán Viktor, sem Szijjártó Péter nem mondta ki.
A Süddeutsche Zeitung Gátlástalan címmel közölte Cathrin Kahlweit kommentárját, amelyben a szerző egyebek mellett kifejtette, hogy a magyar miniszterelnök egy "nyíltan antiszemita elemet fűzött hozzá összeesküvés-elméleteihez" Soros György "(zsidó) pénzügyi befektető" elleni támadásával. A szerző hozzátette, hogy az Európai Néppárt nem tűrheti meg köreiben Orbán Viktort, mert "most már tényleg a közös értékekről van szó".