Csúszik a görögországi reformok elfogadása

Elfogadta hét végén a görög parlament a bankrendszer átalakítására vonatkozó javaslatot, az előterjesztésre az ellenzéki honatyák is igennel szavaztak. Ugyanakkor az euróövezet pénzügyminiszterei nem elégedettek a reformok elfogadásának ütemével.

A négy vezető görög banknak 14,4 milliárd eurós tőkeemelésre van szüksége. Ezt állapította meg az Európai Központi Bank (ECB) a stresszteszt eredményéből, melynek során négy pénzintézetet, az Alpha Bankot, az Eurobankot, a National Bank of Greece-t, valamint a Piraeus Bankot vizsgálták. Ez abból a szempontból mindenképpen kedvező hír, hogy az augusztusban az országnak megajánlott 86 milliárd eurós nemzetközi mentőcsomagból 25 milliárd eurót különítettek el erre a célra, így több pénz juthat egyéb eszközökre. Azért is kedvező fordulat, mert ez azt is jelenti, hogy Görögország adóssága nem éri el a GDP 200 százalékát, ez „csak” 190 százalék, ami persze továbbra is felfoghatatlanul nagy összeg.

Németország mindenesetre örömét fejezte ki annak kapcsán, hogy a bankrendszerben tátongó lyuk alacsonyabb a vártnál. Ugyanakkor a berlini pénzügyminisztérium szóvivője azt is kifejtette, hogy a német kormánynak is tanulmányoznia kell a görög bankok további terveit, s azt is figyelembe veszik, miként reagál ezekre az Európai Központi Bank. Pozitívum továbbá, hogy a görög törvényhozás szombaton jelentős többséggel fogadta el a feltőkésítésről szóló javaslatot. A szavazáskor az ellenzék képviselőinek nagy része is az igen gombot nyomta meg, ami azt jelzi, hogy nemzeti konszenzus kezd kialakulni a reformprogram végrehajtásáról. A bankoknak péntekig kell nyilvánosságra hozniuk elképzeléseiket arról, hogyan tervezik a feltőkésítést.

Amennyiben kiderülne, hogy a pénzintézetek teljes egészében a kormány segítségére vannak utalva, az automatikusan a görög államadósság emelkedését is jelentené, valamint azt is, hogy a feltőkésítés folyamatát nem sikerül lezárni az idén. Ez óriási bizalmi válságot idézne elő, súlyos csapás lenne Alekszisz Ciprasz kormánya számára. Ha a folyamat lezárul, és sikerülne stabilizálni a bankrendszert, az nagy könnyebbséget jelentene a lakosság számára. Még júniusban rendelték el a bankok bezárását, amelyek több hétig nem nyitottak ki, de számos korlátozás a kinyitásukat követően, mind a mai napig érvényben maradt. A banki bezárások rendkívül súlyos hatást gyakoroltak a gazdaságra.

Már korábban arról szóltak a hírek, hogy nem zárható ki a bankok fúziója, ami természetesen újabb elbocsátásokhoz vezetne. A túlélés a Piraeus Bank számára ígérkezik a legnehezebbnek, hiszen hitelei 57 százalékát sorolták a kockázatos kategóriába. Hogy a pénzintézet megéri-e a 2016-os évet, erre senki sem vehet mérget. Mindenesetre a második legnagyobb hitelező bank vezetője, Antimosz Tomopulosz, a Reutersnek meggyőződését fejezte ki, hogy végre tudják hajtani a bankkal szemben támasztott elvárásokat, s nem szűnnek meg, nem is olvadnak be más bankba.

A pénzintézetek instabilitása mellett a reformokkal való elmaradás jelenti a másik nagy problémát. Bár csak valamivel több mint negyedév telt el azóta, hogy a hitelezők ismét az ország hóna alá nyúltak, s elfogadták a 86 milliárd eurós mentőcsomagot, ugyanúgy, mint a múltban minden más alkalommal, a pénzt ezúttal sem egy összegben kapja meg Athén, hanem fokozatosan, a kormány intézkedései és a parlament döntései függvényében.

Az euróövezet pénzügyminiszterei azonban ismét egyre nagyobb kétségekkel szemlélik Alekszisz Ciprasz kormányának reformokkal kapcsolatos elszántságát. Október végén még azt közölték, hogy azoknak a reformintézkedéseknek, amelyekhez egy további, 2 milliárd eurós hitelrészlet kifizetését kötötték, mindössze az egyharmada valósult meg. Azóta valamelyest javult a helyzet, így a bankok feltőkésítéséről szóló javaslat elfogadásával, ezzel azonban vállalásait tekintve még nem érte magát utol az ország, s az elvárt intézkedések elfogadásának több mint a harmada továbbra is várat magára.

Az euróövezeti tárcavezetők annyira elégedetlenek voltak a reformok elfogadásának ütemével, hogy elhalasztották az újabb hitelrészlet átutalását, amelynek feltételeit október közepén határozták meg. A Frankfurter Allgemeine Zeitung szerint a folyósítással kapcsolatos döntést jövő hétfői ülésükön hozhatják meg az Eurogroup pénzügyi tárcavezetői. Ez a csúszás azt is jelentheti, hogy egy további, novemberre tervezett felülvizsgálat szintén csúszhat. Ekkor további egymilliárd euró felszabadításáról döntenének. A kétmilliárd euróra azért lenne szüksége mielőbb a kormánynak, mert ekkora összeggel tartozik a magánszektornak. Azért is lenne fontos a pénz folyósítása, mert valamelyest ellensúlyozná a kormány népszerűtlen intézkedései, az adóemelések és a költségcsökkentések várható negatív hatásait.

A kormány azonban kényszerpályán mozog, nincs más megoldás számára, teljesítenie kell a hitelezők elvárásait. S nemcsak az említett két, illetve egymilliárd euró folyósítása, vagy a bankrendszer stabilizálása miatt. Athén abban reménykedik, hogy amennyiben teljesít minden feltételt, úgy a hitelezők belemennek a kormány régi követelésébe, az adósságelengedésbe. Az eurózóna egyebek mellett azzal könnyíthet Görögország helyzetén, hogy meghosszabbíthatja a hitel visszafizetésének futamidejét. Brüsszel azonban hangsúlyozza, az erről szóló tárgyalások csak akkor kezdődhetnek el, ha Athén kiállja a hitelprogram felülvizsgálatának első, novemberi próbáját.

A legfontosabbnak ezek közül a költségcsökkentéstő intézkedések elfogadását tartják. Bár az intézkedések részleteit egyelőre nem közölték, nyilvánvaló, hogy politikailag rendkívül kényes kérdésről van szó. Várhatóan magasabb adókat kell fizetniük a gazdáknak, s jelentős nyugdíjcsökkentést léptethetnek életbe. Athénnak emellett garantálnia kell az adóhatóság függetlenségét. Ciprasz koalíciójának, amelyet pártja a Sziriza, illetve a populista Független Görögök (ANEL) alkot, 155 mandátuma van a parlamentben, ami a minimálisnál mindössze néggyel több. Bukott már meg görög kormány ennél nagyobb mandátumtöbbséggel, méghozzá nem is egy.