Előfizetés

Ismét lesz piaci hitelezés

Publikálás dátuma
2015.11.04. 06:28
Az új hitelprogramot ismertető Nagy Márton most kevésbé ostorozta a bankokat FOTÓ: NÉPSZAVA
Jövőre fokozatosan búcsút inthetünk a legfeljebb halvány sikert aratott növekedési hitelprogramnak (nhp), amelyet a piaci hitelprogram (hp) vált fel. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) továbbra sem hagy fel azzal a törekvésével, hogy az alapfeladataitól teljesen idegen módon ösztönözze a gazdasági növekedést a vállalatok, elsősorban a kkv-k számára nyújtott hitelezésben való aktív részvételével.

A jegybank 2016 januárjában elindítja az növekedést támogató programot (ntp), amivel a bankok piaci hitelezéshez való visszatérését kívánja ösztönözni, és meghirdetik a piaci hitelprogramot (php) is. Eközben fokozatosan kivezetik a GDP növekedéséhez legfeljebb minimálisan hozzájáruló nhp-t is - jelentette be egy tegnapi elemzői értekezleten Nagy Márton.

Az MNB alelnökétől megtudtuk azt is, hogy jövőre az nhp felvehető összegét a jelenlegi 10 milliárd forintról 1 milliárd forintra csökkentik, a keretösszege is 600 milliárd forint lesz, amelynek a felét 2016-ban devizában vehetik igénybe azok a kkv-k, amelyeknek bevétele nem forintban keletkezik. Az egy év alatt kihelyezendő 600 milliárd forint egyáltalán nem mondható csekélynek, hiszen az nhp második szakaszában 2 év 3 hónap alatt 1000 milliárd forintot helyeztek ki. Valószínűleg a jegybank a hitelek igénylésének bővülését arra alapozza - vélik a szakértők -, hogy jövőre kevesebb uniós támogatás érkezik. A forinthitelek maximális ügyleti kamata továbbra is 2,5 százalékos marad.

Az nhp a piaci kamatozástól teljesen független hitelezési forma, ezért látta az MNB elérkezettnek az időt a piaci hitelprogram beindítására. Ennek lényege, hogy az MNB átvállalja a bankok kamatkockázatait, és csökkentik a kkv-hitelek mögötti tőkekövetelményeket is. Szakértők szerint ez valóban látványos támogatásnak látszik, de a bankok a gazdasági világválságot követően megtanulták, hogy a vállalatok kockázatait szigorúbban bírálják el, és egy hitelezést ösztönző program aligha változtat ezen a magatartásukon.

Nagy Márton - közvetlenül idei alelnöki kinevezéstét követően - azt a meglepő kijelentés tette, hogy a jövőre tervezett bankadó csökkentést ahhoz kötik, hogy a pénzintézetek hiteleznek-e vagy sem. Ez a szándék azonban a Bankszövetségnél kiverte a biztosítékot, mert éppen a pénzintézeti különadó kirovása az egyik fő oka annak, hogy a bankszektor tekintélyes része veszteségessé vált. Nagy Márton kedden éppen ezért többször is hangsúlyozta, hogy az új hitelezést ösztönző program a Bankszövetséggel egyetértésben született meg. Talán éppen ennek a hatására az MNB egyelőre csak pozitív ösztönzőket használ a hitelezés élénkítésére, de igénybevételüket részben a banki kkv-hitelállomány növelésének szándékához köti. A szankciókat, ha kissé enyhített formában is, az MNB mégis alkalmazni fogja, mégpedig úgy, hogy a passzív bankok ne kapjanak bankadócsökkentést.

(Ez azonban csak a jegybank szándéka. Korábban Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter fenntartásait hangoztatta a büntetéssel kapcsolatban, ezért még előfordulhat, hogy az EBRD-nek megígért bankadócsökkentéshez mégis csak alanyi jogon jutnak hozzá a pénzintézetek.)

Nagy Márton várakozásai szerint 2016-ban nettó 250-400 milliárd forinttal, vagyis 5-10 százalékkal nő a kkv-hitelállomány, és a program "lehetővé teszi a hitelezésben aktív és passzív bankok körének elhatárolását". A terv mindenesetre merésznek tűnik, hiszen a legfrissebb jegybanki adatok szerint a kkv-k hitelezése - 12 hónapra visszatekintve - mindössze két százalékkal bővül, ezek szerint ennek megtöbbszörözése az MNB célja.

A piaci hitelprogram jövő évi keretösszege 1000 milliárd forint lesz, és bármikor is veszik fel hiteleiket a vállalkozások, a visszafizetés határideje 2018 végévvel lejár. Az igénybevétel feltétele, hogy a bankok az igénybe vett összeg legalább negyedével, vagyis teljes kihasználtság esetén 250 milliárd forinttal növeljék teljesítő kkv-hitelállományukat. A vállalás fejében a bankok a piacinál kedvezőbb kamatozással vehetik igénybe a kamatcsere-ügyletet.

Kapcsolódó
Matolcsy újabb hitelprogramot indít

A nyugdíj fokozatosan elértéktelenedik

Publikálás dátuma
2015.11.04. 06:25
Fotó: Népszava
Az NN Biztosító a demográfiai trendeket figyelembe véve, változatlan nyugdíjjárulékból kiindulva arra a következtetésre jutott, hogy 2050-re az átlagnyugdíj a mostani 132 ezerről 104 ezerre csökken - mondta egy tegnap egy sajtó-háttérbeszélgetésen Sztanó Imre, az NN Biztosító ügyvezető igazgatója. Az akkori nyugdíj az átlagfizetésnek mindössze 65 százalékát fogja kitenni. (A jelenlegi arány 83 százalékos.) 

A biztosító a csökkenést az uniós, valamint a nyugdíjkerekasztal demográfiai előrejelzése szerint számította ki, úgy hogy a nyugdíjjárulék mértékét és a fizetések reálértékét változatlannak feltételezték. Az EU adatai sem rózsás a helyzet, ugyanis uniós átlagban – ma 4 aktív keresőre jut egy nyugdíjas, de 2060-ra már 2 aktív korú tart el egy szépkorút. A 2011 után születettek ugyanakkor bizakodhatnak, mert harmaduk megérheti a 100. életévét. A öngondoskodást éppen ezért minél fiatalabb korban el kell kezdeni - hívták fel a figyelmet a szakemberek.

A romló demográfiai adatok fényében aligha meglepő, hogy a következő évtizedekben az állami nyugdíj összege fokozatosan csökkenni fog, hiszen egyre kevesebb kereső fog eltartani egyre több nyugdíjast. A helyzet azonban nem ilyen egyszerű, mert egyáltalán nem meglepő - hangsúlyozták a biztosítási szakemberek -, hogy a 60 éven felüliek közül egyre többen gondoskodnak majd felnőtt gyermekeikről, így igazi eltartottá az idős emberek csak 80. életévük körül válnak.

Magyarországon 2 millió 22 ezer nyugdíjas élt 2015 júniusában. Ők azok, akiknek az életük egyre jobban drágul. Mináry Borbála, a Központi Statisztikai Hivatal osztályvezetője elmondotta, hogy az idősebbek jövedelmük 6 százalékát kénytelenek gyógyszerre költeni, a fiatalabbak csak 2 százalékot, viszont a nyugdíjasok közlekedési, ruházkodási költségei alacsonyabbak. Az viszont meglepő, hogy a rezsicsökkentéstől függetlenül a nyugdíjasok közüzemi költségei 2-3-szor magasabbak az aktívaknál. Ennek főként az az oka, hogy sokan egyszemélyes háztartásban élnek, így nem tudják költségeiket a családjukkal megosztani.

Az Ab előtt a földprivatizáció

Publikálás dátuma
2015.11.04. 06:23
Fotó: Népszava
Tegnapi teljes ülésén kezdte tárgyalni soron kívül az Alkotmánybíróság (Ab) az állami földeladásokkal kapcsolatos beadványt. Ellenzéki képviselők október második felében nyújtottak be indítványt az Ab-hez, mert szerintük az állami földek eladásához nem kormányhatározatra, hanem törvénymódosításra lett volna szükség. 

Az indítvány a Földet a gazdáknak! program keretében az állami földek földművesek részére történő értékesítéséhez szükséges intézkedésekről hozott szeptemberi kormányhatározat és a Nemzeti Földalapba tartozó földrészletek hasznosítását részletező kormányrendelet egyes rendelkezéseit támadja. A benyújtott indítványt az országgyűlési képviselők egynegyede - több jobbikos, szocialista, LMP-s és független honatya - írta alá.

Az időközben elindult földlicitekkel kapcsolatban meglepő felfedezést tett az Agrárszektor.hu, miszerint eddig Csányi Sándor OTP elnök-vezérigazgató cégeinek földjeit nem hirdette meg árverésre a nemzeti földalapkezelő. A Bólyi Zrt. és a Dalmand Zrt. is 2001-2003–as privatizációjukkor kapták meg a hozzájuk tartozó földterületeket az államtól tartós bérletbe. Az agrárportál arra is felhívja a figyelmet, hogy A K-Monitor korábbi számításai szerint Csányi agrárérdekeltségei több mint 28 ezer hektár után jutnak területalapú támogatásokhoz, e földek jelentős része állami terület lehet. A fenti cégeken kívül még 10 kiemelt társaságról lehet szó, amelyek földjeit nem írják ki árverésre. A lap úgy tudja, hogy ezeknek a cégeknek a területei mintagazdaságok lehetnek a jövőben.

Az új tulajdonosok felemelhetik majd a bérleti díjat, aminek mértékét az agrárkamara értékbecslése határozza meg – hívta fel a figyelmet egy, a parlament előtt levő törvénymódosításra Szabó Rebeka. Azt is kiemelte, hogy a javaslatot benyújtó fideszes Győrffy Balázs a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke. A PM elnökségi tagja véleménye szerint - éppen mert az Alkotmánybíróság előtt van az ügy - azonnal le kell állítani a földprivatizációt.