A biztosító a csökkenést az uniós, valamint a nyugdíjkerekasztal demográfiai előrejelzése szerint számította ki, úgy hogy a nyugdíjjárulék mértékét és a fizetések reálértékét változatlannak feltételezték. Az EU adatai sem rózsás a helyzet, ugyanis uniós átlagban – ma 4 aktív keresőre jut egy nyugdíjas, de 2060-ra már 2 aktív korú tart el egy szépkorút. A 2011 után születettek ugyanakkor bizakodhatnak, mert harmaduk megérheti a 100. életévét. A öngondoskodást éppen ezért minél fiatalabb korban el kell kezdeni - hívták fel a figyelmet a szakemberek.
A romló demográfiai adatok fényében aligha meglepő, hogy a következő évtizedekben az állami nyugdíj összege fokozatosan csökkenni fog, hiszen egyre kevesebb kereső fog eltartani egyre több nyugdíjast. A helyzet azonban nem ilyen egyszerű, mert egyáltalán nem meglepő - hangsúlyozták a biztosítási szakemberek -, hogy a 60 éven felüliek közül egyre többen gondoskodnak majd felnőtt gyermekeikről, így igazi eltartottá az idős emberek csak 80. életévük körül válnak.
Magyarországon 2 millió 22 ezer nyugdíjas élt 2015 júniusában. Ők azok, akiknek az életük egyre jobban drágul. Mináry Borbála, a Központi Statisztikai Hivatal osztályvezetője elmondotta, hogy az idősebbek jövedelmük 6 százalékát kénytelenek gyógyszerre költeni, a fiatalabbak csak 2 százalékot, viszont a nyugdíjasok közlekedési, ruházkodási költségei alacsonyabbak. Az viszont meglepő, hogy a rezsicsökkentéstől függetlenül a nyugdíjasok közüzemi költségei 2-3-szor magasabbak az aktívaknál. Ennek főként az az oka, hogy sokan egyszemélyes háztartásban élnek, így nem tudják költségeiket a családjukkal megosztani.
