Előfizetés

Jogász a közös pont a TV2-eladásban

Publikálás dátuma
2015.11.05. 06:03
Vajna előre tervez, pedig még nem biztos, hogy ő a tulajdonos FOTÓ: SZALMÁS PÉTER
Ugyanaz az ügyvéd képviseli Andy Vajnát a TV2-ügyletben, aki korábban már Simicska Lajos körének is segédkezett különféle ügyekben állította forrásunk aki szerint aggályos lehet, hogy Siegler Konrád mindkét fél hivatalos képviselője volt. Eközben a kormánybiztos már a csatorna reklámidejének értékesítésén gondolkodik, ezért megállapodást kötött a számos adó hirdetéseit áruló Atmedia Kft.-vel. A hírek szerint Dirk Gerkens felvásárolná a vállalatot, amely ezt követően a közmédia reklámjait is értékesítheti. Kiderült az is, hogy Pintér Sándor úgy módosítaná a nemzetbiztonsági törvényt, hogy a "tartalomszolgáltatóknak" kötelezően alkalmazniuk kell a nemzetbiztonság embereit.

Andy Vajnát ugyanaz a Siegler Konrád képviseli a TV2-ügyletben, aki korábban Simicska Lajos üzlettársát, Nyerges Zsoltot is képviselte többek közt a Class FM üzemeltetőjének, az Advenio Zrt.-nek a létrehozásakor - tudtuk meg az ügyre rálátó forrásunktól, aki szerint aggályos, hogy az ügyvéd mindkét fél hivatalos képviselője volt. Siegler a 2009-es ORTT-s frekvenciapályázatkor jogi képviselőként ellenjegyezte a benyújtott dokumentumok valódiságát. Már a TV2 korábbi eladása is politikai botrányt kavart: Braun Róbert 2014-ben korrupciógyanút fogalmazott meg, miután Simon Zsolt és Yvonne Dederick hitelre megvásárolta a csatornát a német Pro7Sat1-től. Az ügyben a korábbi MSZP-s képviselő az amerikai hatóságokhoz fordult, mivel egy amerikai állampolgár is részt vett a tranzakcióban. Elmondása szerint hivatalból vizsgálatot is indítottak, ám erről azóta nincs hír.

Helyreigazítás

Siegler Konrád semmilyen formában nem képviselte a Magyar Broadcasting Co. Kft.-t a TV2 megvásárlásában” – közölte lapunkkal Andy Vajna megbízásából a Grayling nevű PR-ügynökség tegnapi cikkünk nyomán. A tévedésért elnézést kérünk, információink szerint ugyanakkor Siegler valóban a „közös pont” a TV2-ügyben, hiszen ő képviselte Simon Zsoltot és Yvonne Dedericket, amikor megvásárolták a csatornát a német Pro7Sat1-től. Simon és Dederick pedig Vajna „oldalán” állnak Fonyó Károllyal szemben a TV2 eladása kapcsán kialakult jogvitában.

Eközben Vajna már a TV2 hirdetéseinek értékesítésén gondolkodik, pedig hivatalosan még nem az övé a csatorna: ugyanis a kormánybiztos Magyar Broadcasting Co Kft.-je együttműködési megállapodást kötött a reklámértékesítésekre szakosodott Atmedia Kft.-vel - a 24.hu szerint ez az ügylet lezártakor lép életbe. A kontraktus értelmében előreláthatóan 2016. január 1-től a TV2-csoport csatornái és az Atmedia portfóliója együttesen kerülnek értékesítésre. Jelenleg a vállalathoz tartoznak az AMC Magyarország nagyobb csatornái, mint a Spektrum, a Sport TV csatornái, a TV Paprika, a Viasat-csoport és több rajzfilmcsatorna is. Ezekhez csatlakozhat a TV2, a Super TV2, a Fem3 és a Pro4. Ez azért érdekes, mert a 444 szerint a csatorna leendő vezérigazgatója, Dirk Gerkens csapata már megkezdte a tárgyalásokat a lengyel tulajdonú Atmedia felvásárlásáról. A portál az üzletről megkérdezte Lukács Csaba vezérigazgatót, aki sem megerősíteni, sem cáfolni nem akarta az értesüléseket. Mindez azért érdekes, mert ha a korábbi RTL-vezér valóban megveti a lábát a reklámpiacon, akkor az Atmedia értékesítheti a közmédia adóinak reklámidejét is - állították a 444 forrásai. A portál szerint egy ekkora portfólió megalakulása erős üzenet lenne a kormány részéről a hirdetőknek: nem csak érdemes, de egyenesen ajánlott az ő csatornáikon hirdetni. Kitértek arra is, hogy ha Gerkens vezető tisztviselő lesz, akkor az egyik jelentős műsorgyártó, a Simicska Lajoshoz köthető Show and Game valószínűleg partvonalon kívülre kerül, ahogyan a Paprika Latino nevű cég is.

Besúgókat küldenek a médiába?
"Ha a javaslatot így fogadják el, az állam olyan szinten látna bele a szerkesztőségek működésébe, mint még soha" - mondta lapunknak Polyák Gábor miután az Index kiszúrta, hogy Pintér Sándor úgy módosítaná a nemzetbiztonsági törvényt, hogy ha a nemzetbiztonsági szolgálatok úgy rendelkeznek, akkor a tartalomszolgáltatók kötelesek munkatársnak felvenni a titkosszolgálat embereit. A médiajogász szerint ezzel az orgánumok információforrásainak kiléte sem lenne biztonságban, holott ez a sajtószabadság egyik alaptétele, melyet a médiatörvény is véd. A belügyminiszter szerint a hírközlési és postai szolgáltató piac liberalizációja és a kormányzati struktúra átalakulása teszi szükségessé a változtatást. Azt viszont nem definiálta, milyen tartalomszolgáltatókról van szó. Ezt Harangozó Tamás is aggályosnak látja, mivel így a törvény rendkívül tágan értelmezhető. Az MSZP frakcióvezető-helyettese kitöröltetné ezt a passzust a tervezetből, a Belügyminisztérium pedig jelezte, a benyújtott módosító javaslatokkal jövő héten foglalkozik a Honvédelmi és Rendészeti Bizottság.
Eközben Szőcs Géza, a milánói expó magyar megjelenéseinek kormánybiztosa a Mandineren fakadt ki amiatt, hogy az Index hosszú cikksorozatban foglalkozott vitatható döntéseivel a magyar pavilonos szereplés körül. Emiatt a "törvény- és rendpárti" Szőcs még a médiatörvényt is megváltoztatná: szerinte, ha egy lap leírja valakiről, hogy ellopott 100 millió forintot, azt az állítást gyorsított eljárásnak kell tisztáznia. Amennyiben nem történt lopás, az újságírónak kellene 100 milliót fizetnie. Ezzel kapcsolatban Polyák kifejtette, hogy egyes magyar politikai szereplők még mindig nem barátkoztak meg azzal, hogy közszereplők, így tűrniük kell a hasonló kritikát.



Scheppele: jogosak az amerikai kritikák a magyar kormányról

Publikálás dátuma
2015.11.05. 06:01
Scheppele: szövetségesként kritizáljuk egymást FOTÓ: PRINCETON UNIVERSITY
Az amerikai álláspont nem függ attól, ki vezeti éppen az amerikai nagykövetséget - írta a lapunknak emailben adott interjújában Kim Lane Scheppele. A Princeton Egyetem alkotmányjogász professzora szerint a magyar kormány aligha kifogásolhatja, amikor az Egyesült Államok azt teszi, amit kifejezetten engedélyez számára több nemzetközi megállapodás, azaz hogy felügyeli a demokratikus intézményrendszer állapotát és az emberi jogok érvényesülését Magyarországon. A kritikák ráadásul jogosak.

- Mi lehet az oka annak, hogy az Egyesült Államok budapesti nagykövete éppen most fogalmazott meg kritikákat a magyar kormánnyal kapcsolatban?

- Nem hiszem, hogy ez a kritika új, vagy hogy különleges oka lenne, hogy most jött. Szinte minden, ami a nagykövettől a múlt héten elhangzott, az amerikai kormány részéről már korábban is megfogalmazódott. Ő ismételten csak nyilvánosságra hozta, amit az amerikai kormány eddig is gondolt - ebben biztos vagyok. De a magyar kormány az utóbbi időben megpróbált azzal érvelni, hogy az Egyesült Államok most elégedett Magyarország demokratikus voltával, mert az amerikai tisztviselők a közelmúltban hallgattak, így nem tették rendszeresen egyértelművé, hogy az Egyesült Államok álláspontja ugyanaz, mint annak idején, amikor André Goodfriend ideglenes ügyvivő volt ott. Az amerikai álláspont nem függ attól, ki vezeti éppen az amerikai nagykövetséget. Most a nagykövet ezt világossá tette.

- De Colleen Bell nagykövet valóban csak az amerikai kormány álláspontját közvetíti, vagy a személyes véleményét is?

- A nagyköveti beszédek mindig formális nyilatkozatok, amelyeket az amerikai külügyminisztérium átvilágít, pontosan ismer. Így Bell nagykövet sem tehetne soha olyan nyilatkozatot, amely pusztán a személyes meglátásait tükrözné. Ő közvetíti az amerikai kormány véleményét.

- Utóbbi általánosan vagy konkrét ügyekben bírálja a magyar demokratikus rendszert?

- Az amerikai kormány már számos konkrét kifogást megfogalmazott a 2010 óta végbement alkotmányos változások miatt, ahogyan az aggasztó politika lényegét érintően is, amely nem korrigálta a kifogásolt pontokat. De az amerikai kormány rájött, hogy a sok konkrét kritika kitesz valami általánosabb bírálatot. Tehát a kritika egyaránt egyedi és általános.

- A magyar alkotmányos- és demokratikus deficit - amiről ön is rendszeresen ír - érzékelhető a menekültválság kezelésében is?

- A menekültválság próbára tette a jog és a türelem határait sok európai államban. A törvényből eredő kötelezettségeit elutasító álláspontjával Magyarország nincs egyedül. De Magyarország volt a legbrutálisabb állam a menekültek útvonalán, ráadásul miközben azt állítja, hogy csak a jogszabályokat tartja be az EU külső határainak őrzésében, más tekintetben törvénysértő. Magyarország különösen sérti a genfi ​​egyezményeket, amelyek előírják, hogy az államoknak nemzetközi védelmet kell nyújtaniuk azoknak, akik erőszak elől menekülnek. A magyar kormány megsérti a menekültügyi egyezményt is, amely előírja az államok számára, hogy menedékjogot adjanak azoknak, akik az üldöztetés elől hagyják el hazájukat. Mindkét nemzetközi egyezményt tovább erősítik az Európai Unió irányelvei, különösen az, amely megköveteli az összes EU-tagállamtól, hogy nyújtsanak menedéket azoknak, akik védelemre szorulnak (angol nyelven elérhető itt).

- Mint a jogász szakértő, mit gondol, Amerika beavatkozik a magyarok belügyeibe, amikor kritikát fogalmaz meg?

- Szövetségesként folyamatosan kritizáljuk egymást. Az amerikai-magyar kapcsolatok esetében ennek a kritikának a hátterében közös nemzetközi megállapodások állnak, amelyeket a két ország vállalt, s amelyek kifejezetten engedélyezik az ilyen bírálatokat. Különösen az 1991-es moszkvai dokumentum, amellyel a felek megállapodtak abban, hogy Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) összes tagállama vállalja: "A résztvevő államok hangsúlyozzák, hogy az emberi jogokkal kapcsolatos kérdések, az alapvető szabadságjogok, a demokrácia és a jogállamiság szempontjából nemzetközi aggodalomra okot adó ügyeket, s az e jogok és szabadságjogok alapjait a nemzetközi rend szerint kezelik. Ezen túl kategorikusan és visszavonhatatlanul kijelentik, hogy a vállalt kötelezettségek terén az emberi dimenziót az EBESZ közvetlen és jogos aggodalommal szemlélheti az összes résztvevő államban, így az nem tekinthető kizárólag az érintett állam belügyének." (Az egyezményből idézett mondat nem hivatalos fordítás - a szerk.) Magyarország vállalta ezt, ahogyan az Egyesült Államok és a többi EBESZ tagállam is, így a magyar kormány aligha kifogásolhatja, amikor az Egyesült Államok azt teszi, amit kifejezetten engedélyez számára a megállapodás.

Charles Gati: bagoly mondja verébnek...

Publikálás dátuma
2015.11.05. 06:00
Kitart a mosolydiplomácia? – Az amerikai nagykövet és a külügyminiszter a héten is találkozott FORRÁS: KKM
Amikor a magyar miniszterelnök Németországba utazik és ott lázít Angela Merkel kancellár ellen, az mi? Amikor vezető magyar politikusok a román kormányt kritizálják, az mi? Amikor lehordják Amerikát, az mi? Bagoly mondja verébnek, hogy nagyfejű - fogalmazott Charles Gati a Népszavának arra a kérdésre, hogy beavatkozik-e az Egyesült Államok a magyar belügyekbe a kritikáival. Miközben ugyanis az Orbán-kormány Amerika-ellenes kampányba kezdett, a szakértők egybehangzóan úgy látják, az Egyesült Államok budapesti nagykövete által megfogalmazott kritikák jogosak és pontosan tükrözik az amerikai kormány álláspontját. A menekülthelyzet kezelése csak fokozta a Magyarországgal kapcsolatos nemzetközi aggályokat.

"Várható volt. Pont egy évvel azután szólalt meg, hogy Szijjártó Péternek Washingtonban átadtak egy hosszú ún. non-papert, amelyben 29 pontban foglaltak össze aggályaikat. Egy egész évig vártak a válaszra..." - írta emailben lapunknak Charles Gati a kérdésre, miért éppen a múlt héten fogalmazott meg éles kritikákat a magyar kormány tevékenységével kapcsolatban Colleen Bell budapesti nagykövet. A Johns Hopkins Egyetem magyar származású politológus professzora szerint az amerikai kormány kritikái nem változtak az utóbbi egy évben, az amerikaiak ezt sosem állították, csak a magyar külügyi szervek nyilatkoztak erről. Gati egyértelművé tette azt is: "a nagykövetnek a nyilvánosság előtt nincs személyes véleménye. Ő az amerikai elnököt képviseli Magyarországon", amiről tehát Bell beszél, az az amerikai kormány hivatalos álláspontja.

Emlékeztetett arra is, az amerikai kormány nem általánosságban bírál: "Konkrétan 29 pontról volt szó egy éve, a szöveg pár héttel ezelőtt meg is jelent a magyar sajtóban. A nagykövet aggályai - itt a Corvinus Egyetemen elmondott beszédére utalok - szintén konkrétak voltak, de sietve hozzáteszem, hogy a beszéd első fele a kapcsolatok pozitív oldalát is bemutatta. Érthetetlen, hogy a magyar kormány ezt a részt miért nem akarja tudomásul venni" - fogalmazott Gati. A menekültügy magyar kezelését - amelyet Bell nagykövet szintén kritizált a múlt héten - a politológus úgy látja, abban "inkább belpolitikáról volt szó. A kormánynak joga volt és van a határokat megvédeni. Ezt azonban oly módon tette, amely joggal váltotta ki minden jóindulatú, humánus ember felháborodását. Családok ezreit kiállítani a Keleti pályaudvar előtti térre csupán azt a célt szolgálta, hogy még a Fidesznél jobboldalibb szavazók is lássák: a magyar kormány úgynevezett nemzetpolitikája megvédi az országot a külföldi 'hordáktól'. Ez az akció is az állandó ellenségkép fenntartásának a része. A civil szervezetek és magánszemélyek jóindulatát, és az emberi segítséget sajnos kevesen vették észre, s így a magyar kormány hírneve tovább romlott. Magyarország két legfontosabb szövetségese - Németország és az Egyesült Államok - tele van aggályokkal a magyar kül- és belpolitika iránt" - írta a professzor. Kérdésünkre, Amerika beavatkozik-e Magyarország belügyeibe azzal, hogy bírálatokat fogalmaz meg, Gati visszakérdezett: "Amikor a magyar miniszterelnök Németországba utazik és ott lázít Merkel kancellár ellen, az mi? Amikor vezető magyar politikusok a román kormányt kritizálják, az mi? Amikor lehordják Amerikát, az mi? Bagoly mondja verébnek, hogy nagyfejű."

Tegnap ugyanis a kormánypárti Magyar Idők címlapsztoriban kezdte ki az Egyesült Államok budapesti nagykövetét, és arról írt: amerikai forrásból származó információjuk szerint Colleen Bell tegnap konzultációra utazott Washingtonba, mert "főnöke", Victoria Nuland európai ügyekért felelős külügyi helyettes államtitkár elégedetlen vele, nem tartja elég keménynek, túl "puha", nem elég konfrontatív. A "Le kell rohanni Magyarországot, az USA csak most kezdi" címmel közölt cikk azonban hamisnak bizonyult, hiszen az amerikai nagykövetség több hírportállal közölte: "Bell nagykövet egy régóta tervezett személyes látogatásra utazik az Egyesült Államokba, és kihasználja az alkalmat, hogy Budapestre való visszatérése előtt az amerikai kormányzatban dolgozó kollégáival is találkozzon."

Az Egyesült Államok budapesti nagykövetsége: a bírálatokat nem itt fogalmazzák meg FOTÓ: VAJDA JÓZSEF

Az Egyesült Államok budapesti nagykövetsége: a bírálatokat nem itt fogalmazzák meg FOTÓ: VAJDA JÓZSEF

A Népszavának nyilatkozó szakértők szerint is csak a kormányzat kommunikációs fogásáról van szó, méghozzá azért, hogy tovább gerjeszthessék az Amerika-ellenes hangulatot. Ahogy ugyanis a Népszava is beszámolt róla, Bell a Corvinus Egyetemen mondott beszédében élesen bírálta a magyar kormányt, és azt hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok politikája nem változott Magyarországgal kapcsolatosan, a korábbi aggályok fennmaradtak, a menekültválság magyar kezelése pedig újabb ok az aggodalomra. Ezt erősítette az is, hogy mikor Vera és Donald Blinken nevét kedden felvette a Közép-európai Egyetem Nyílt Társadalom Archívuma (OSA), a rendezvényen sorra hangzottak el az Orbán-kormányt, pontosabban annak menekültellenes intézkedéseit érő bírálatok. Utóbbiakra a kabinet ugyan nem reagált, ám a Bell múlt heti beszédét sem méltatták sokra. Szijjártó Péter például - szokásaitól eltérően - mindössze annyit közölt: "sokszor hallhattuk már a Bell egyetemi előadásán elmondott amerikai véleményeket, azok semmi újdonságot nem tartalmaztak" - mondta a külügyminiszter, és arra hívta fel a figyelmet, hogy mivel Magyarország nem az Egyesült Államok, hanem az Európai Unió tagállama, a nagykövet által felvetett kérdéseket az Európai Unióval vitatjuk meg, vitattunk meg és rendeztük.

Csakhogy az EU-ra való hivatkozás sem jogi, sem diplomáciai szempontból nem helytálló. Valki László nemzetközi jogász szerint például az amerikai nagykövet beszéde semmiképpen nem beavatkozás egy másik ország belügyeibe, hiszen egyrészt az államok egy idő óta hozzászoktak ahhoz, hogy egymást bírálják. "Ezeket a kritikákat a nemzetközi szokásjog alapján el kell viselni. Különösen így van ez az emberi joggal kapcsolatban, mivel azokat univerzális nemzetközi szerződések rögzítik. Az Egyesült Államoknak - mint ahogyan más országoknak is - joga van arra, hogy olyan ügyekről is beszéljen, amelyek érintik a saját országának vagy vállalatainak gazdasági érdekeit. Ilyen például a korrupció, amit más országokban is szóvá tehet" - fogalmazott.

Hasonlóképp látja Ara-Kovács Attila is. A Demokratikus Koalíció - amerikai ügyekben szakértő - külügyi kabinetvezetője szerint, amit Bell nagykövet elmondott, 2011 nyarán fogalmazta meg először Hillary Clinton külügyminiszterként, amikor Budapesten járt. Az aggályok az évek során konkrét ügyekkel bővültek, a legújabb kritikákat nyilván a menekültügy kezelése váltotta ki, amelyben - mint sok más emberi jogi témában - egyáltalán nem csak az EU-val kell tárgyalnunk. Ara-Kovács ugyanis emlékeztetett, Magyarország egy szövetségesi rendszer tagja, ami nemcsak a NATO katonai szerepvállalásában, hanem kulturális és jogi értelemben is kötelezettségeket ró hazánkra, különösen igaz ez a nemzetközi szerződésekben rögzített demokratikus jogok érvényesülésére.

Az amerikai kritika eddig is komoly figyelmeztetés volt, amelynek hosszútávon bizony meglesznek a következményei, főként, hogy az Egyesült Államok aggályai egybevágnak az uniós kifogásokkal - fogalmazott. A szakértő arra is felhívta a figyelmet, hogy Bell éppen akkor figyelmeztette ismét a magyar kormányt e kritikákkal, amikor az amerikai kitiltási botrány egyéves volt. Ilyen értelemben a corvinusos beszéd szimbolikus időpontban hangzott el, de nem szabad elfelejteni: már a kitiltási határozat is több volt, mint jelzés, inkább szankció, amelyre azóta sem reagált érdemben a magyar kormány. Ara-Kovács éppen ezért úgy fogalmazott: a demokráciáért aggódó emberként reméli, az ezernyi figyelmeztetés után az Egyesült Államok és az EU tovább is lép a magyarországi folyamatok ügyében.

És még...
  • Informális csúcstalálkozóra hívja össze az EU-s állam- és kormányfőket az Európai Tanács elnöke. Donald Tusk még kedd este levélben tudatta az állami vezetőkkel, hogy sürgős cselekvésre van szükség, ha Európa meg akarja őrizni a szabad mozgást biztosító schengeni övezetet. Az Európai Tanács informális ülésére a Máltán megrendezendő magas szintű tanácskozás után kerül majd sor, november 12-én.
  • Valamennyi uniós tagállamnak követnie kell Németország példáját az európai migrációs válságban - mondta Berlinben az ENSZ menekültügyi főbiztosa.
  • Aláírásgyűjtést indít a Fidesz a kötelező uniós kvóta ellen - közölte Kósa Lajos. A kormánypárt frakcióvezetője szerint az illegális bevándorlók "kötelező betelepítésére" vonatkozó európai uniós kvóta értelmetlen, növeli a terrorfenyegetettséget és a bűnözést, ellentmond a nemzetközi egyezményeknek, és nem jelent megoldást "a modern kori invázióra".
  • A nyár közepe óta, amikor a migrációs nyomás nyilvánvalóvá vált, tizenkilenc törvény és ugyanennyi kormányrendelet módosult Magyarországon a menekültkérdéssel összefüggésben, derül ki az OptiJUS jogi adatbázisból. Ez összesen 473 jogi rendelkezést érintett.
  • A spielfeldi határátkelőnél szögesdróttekercseket raktak le az osztrákok - írta a Die Presse.
  • A svéd menekültügyi hatóságok adatai szerint hetente már tízezer menedékkérő érkezik a 9,8 milliós országba, Stefan Lofven miniszterelnök szerint másokhoz képest aránytalanul nagy részt vállalnak a menekültprobléma kezelésében, ezért arra kérik az EU-t, hogy a menedékkérőkből valamennyit helyezzenek át más uniós országokba. Svédország annak a magyar kvótának a terhére küldene máshová menekülteket, amit Magyarország nem használ ki.