Nekem már az is gyanús volt, hogy a Matolcsy-féle MNB-vezetés 2013-as hatalomátvételét követően gyors iramban kipaterolta a Szabadság téri épületből a jegybank látogatóközpontját. Azt a kiváló, interaktív kiállítást, ahol az egymást sűrűn váltó iskolás csoportoknak bemutatták a magyar pénzelőállítás ezer éves történetét, és ahonnan minden gyerek egy saját maga által sajtolt érmével távozhatott. A korábban mindenki által látogatható termet fegyveres őrizet alá vették, és átalakították a rejtélyes elnevezésű Teátrummá, amelynek a színházhoz annyi köze van, mint Matolcsy Györgynek a klasszikus közgazdaságtanhoz.
Mindennek meg kellett változnia, ami az unortodoxia atyját elődeire emlékeztette. Egy, csak egy dolog maradt a régiben: az elnök tárgyalószobája. De már az sem sokáig, Matolcsy György nagyzási hóbortjának engedve, hamarosan az Eiffel Palace 7. emeletén - a közbeszerzési pályázat szerint - exkluzív teret alakítanak ki, egy, a teraszra tájolt 24 személyes elnöki tárgyalóval. Matolcsy György itt a hely szellemétől átitatva közelről tanulmányozhatja majd két és fél éves elnöki működésének gyümölcsét, miképpen tért vissza "a jegybank ahhoz a politikához, amikor közpénzből közösségi vagyont építenek a közjó érdekében." A nyomdából irodaházzá átvedlett Eiffel Palace ennek az ideológiának a téglába öntött szégyenfoltja, amely azt hivatott bizonyítani, hogy bár a jegybank méregdrágán jutott az épülethez, mai elnöke ingatlanhasznosítónak sem utolsó. Különösen ha a bérbeadó és a bérlő egy és ugyanaz a személy.
Aki nem tudná, 2013 márciusával, Matolcsy elnöki mandátumának kezdetétől, új időszámítás lépett életbe, az MNB újra a "nemzet bankja" lett. Hogy a korábbi elnökök (csak néhány nevet említünk: Surányi György, Bod Péter Ákos, Járai Zsigmond vagy Simor András) és az általuk vezetett intézmény kit is szolgált akkoriban? Feltehetően idegen hatalmakat, talán az Európai Központi Bank érdekeit.
Spongyát rá, a különböző politikai alapállású elődöket nemcsak azt kötötte össze, hogy mindnyájan kiváló pénzügyi szakemberek voltak, hanem az is, hogy valamennyien az euró magyarországi bevezetésén munkálkodtak. Minden bizonnyal, a nemzet érdekében, de erről ma nem illik beszélni.
