Előfizetés

Nem enyhül az idősek nyomora

Gulyás Erika
Publikálás dátuma
2015.11.06. 06:00
A nyugdíj előtti heteket alig lehet túlélni FOTÓ: VAJDA JÓZSEF
Béremelést, a minimálbér és a minimális nyugdíj emelését követelik a szocialisták, ám a kormánypártok még azt sem vállalják, hogy parlamenti vitára engedjék a javaslatokat. A héten már a népjóléti bizottságban elbukott a 2008 óta változatlanul 28 500 forintos minimálbér 50 ezer forintra emelésének a terve.

A héten a legrosszabb helyzetben lévő kisnyugdíjasok megélhetésének javítását szolgáló újabb kísérlet bukott meg. A kormánypártok a Jobbik támogatásával érdemi vita nélkül leszavazták a parlament népjóléti bizottságban azt a szocialista javaslatot, amely havi 50 ezer forintra akarta emelni azoknak az idős embereknek a juttatását, akik ma ennél kisebb összegből kénytelenek megélni. Az infláció évek óta tartó túltervezése miatt kapott nyugdíjemelések ellenére még ma is 73 ezer idős ember él az országban a javasolt új összeghatár alatt, miközben a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) utolsó létminimum-számítása szerint legkevesebb 78 616 forint kell egy nyugdíjas havi megélhetéséhez.

A legalacsonyabb ellátást túlnyomó többségben azok kapják, akik vagy egyáltalán nem, vagy csak minimális szolgálati idővel rendelkeznek. Főellátásban hozzátartozói nyugdíjat 2014-ben csaknem 181 ezer ember kapott az országban, ők - a KSH tavalyi Nyugdíjak és egyéb ellátások című kiadványa szerint - átlagosan 53 ezer forintból próbáltak megélni. Vélhetően többségében ebből a körből kerülnek ki annak a szocialisták által megcélzott csoportnak a tagjai is, akik csak alig kapnak valamivel többet a 2008 óta változatlan 28 500 forintos nyugdíjminimumnál. Mivel pedig ebben a csoportban tipikusan az özvegyi nyugdíjakat tartják nyilván, még embertelenebb a kormánypárti hozzáállás, hiszen zömében a társuk elvesztése után nyomorban hagyott idős asszonyoktól tagadják meg a megélhetés esélyét.

Az MSZP javaslatát a nyugdíjminimum megemelésére a párt parlamenti frakciójának valamennyi tagja aláírta, de korábban egyéni beadványokban is kérték már a nyolc éve változatlan összeg újragondolását. A kormánypárti reakciók eddig többnyire arról szóltak, hogy a költségvetés nem viselné el ennek a lépésnek a következményeit, hiszen a szociális ellátórendszer legtöbb eleme a közgyógyellátástól az anyasági támogatáson át a gyes és gyet, továbbá a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény megállapításáig ehhez az összeghez igazodik. A népjóléti bizottság vitájában elhangzó érvelés azonban ebben az esetben csak azt jelzi, hogy a kormánypárti képviselők el sem olvasták a szocialista indítványt – mondta a Népszavának Bangóné Borbély Ildikó. A bizottság MSZP-s tagja hangsúlyozta, hogy javaslatuk most csak és kizárólag ennek a 73 ezer embernek a nyugdíjemeléséről szólt és egyáltalán nem érintette a nyugdíjminimumhoz kötött további ellátásokat. Kormányzati akarat ezt a két kérdést nagyon egyszerű technikákkal külön tudja választani – ahogyan erre állítólag a vitában egy állami hivatalnok is felhívta a képviselők figyelmét – mindhiába.

Az ellenzéki párt arra emlékeztet az elutasítással kapcsolatban, hogy az idős emberek iránti társadalmi tiszteletet nemcsak szavakban kellene kifejezni – ebben a Fidesz és a KDNP politikusai jól teljesítenek, hanem tettekben is. A néhány kormánypárti megszólaló most is azt hangoztatta a bizottságban, az Orbán-kormány mindent elkövet, hogy az ellátórendszer minden rászorulóval szemben szolidáris legyen. A szociológiai felmérések szerint ugyanakkor ma minden ötödik 65 év feletti magyar ember szegénységben vagy társadalmi kirekesztettségben él, és kutatások sora igazolja, hogy az utóbbi években ez a kör bővült, továbbá, hogy a rossz helyzetből indulók még nyomorultabbak lettek. A KSH már idézett tanulmánya arra is felhívja a figyelmet, hogy a legkisebb ellátásban részesülők köre térségenként más és más, tükrözve az aktív korúak foglalkoztatásában jelentkező különbségeket, vagyis a leghátrányosabb keleti megyékben a legmagasabb ez az arány.

Bangóné Borbély Ildikó arra emlékeztetett, hogy 30-40 ezer forintos havi ellátásokból nem lehet megélni, hiszen a lakásfenntartás, a fűtés és világítás költségei az özvegyeket is terhelik, ezek kifizetése után alig marad pénzük élelmiszerre és gyógyszerekre, miközben az egészségügyi ellátás színvonalának romlása miatt egyre többet kellene költeniük állapotuk orvosi karbantartására. Az ellenzéki politikus úgy látja, a kormánynak kínos beismerni ezeket a tényeket, ezért inkább azzal vádolják a baloldali pártokat, hogy nincsenek javaslataik a helyzet jobbítására, miközben több tucat ezzel a céllal készült beadványt söpörnek le az asztalról abban a biztos tudatban, hogy a közvélemény érdeklődését elkerülik ezek a próbálkozások.

A minimális nyugdíj megemelése egy átfogóbb szociális csomag részeként szerepel az MSZP terveiben – olvasható ki a párt napokban megjelent közleményeiből. Azt is javasolják, a közalkalmazottak kapjanak 50 százalékos fizetésemelést, a minimálbért pedig emeljék nettó 100 ezer forintra. Számításaik szerint javaslataik fedezetét a költségvetés pazarló tételeinek átcsoportosításával elő lehetne teremteni. Bangóné Borbély Ildikó hangsúlyozta, hogy újra és újra beadják javaslataikat a parlamentnek, míg elérik a legrosszabb helyzetben lévő idős emberek körülményeinek javítását.

Durvul a propaganda: ha a bevándorlókra költjük pénzt, nem lesz béremelés

Szükség esetén a hármashatár és Mezőhegyes között épülhet meg a határzár a román-magyar határon - közölte Lázár János csütörtökön Makón. A Miniszterelnökséget vezető miniszter, a térség országgyűlési képviselője az egyik helyi általános iskolában rendezett lakossági fórumon arról is beszélt, hogy fennáll a veszélye, hogy megjelenhetnek "migránsok" a magyar-román határon, és arról is hogy: ha a bevándorlókra költjük pénzt, nem lesz béremelés. 

A Magyar Honvédség jelentős erőket állomásoztat a hódmezővásárhelyi laktanyában, és oda érkeztek a munkájukat segítő cseh és szlovák egységek is. Amennyiben szükséges, rövid idő alatt képesek a határzár megépítésére az érintett szakaszon - mondta a miniszter a mintegy kétszáz ember előtt, akiket meg is nyugtatott, mondván: a kormány meg fogja akadályozni, hogy illegális bevándorlók jöjjenek Makó térségébe.

Marad a válsághelyzet

Fazekas Ágnes
Publikálás dátuma
2015.11.05. 20:55
Kovács Zoltán kommunikációs államtitkár Lázár János társaságában FOTÓ: MTI/MÁTHÉ ZOLTÁN
Nem tudja, hogy Békemenet helyett gyűjti-e a kötelező kvóta ellen az aláírásokat a Fidesz, de reméli, minél többen csatlakoznak a kezdeményezéshez - mondta lapunknak Lázár János. A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint korábban egyetlen népszavazáson sem mondhattak véleményt a magyarok arról, akarnak-e Szegednyi bevándorlót befogadni és a választási kampányokban sem volt ilyesmiről szó, de az aláírásokkal majd most nyomást lehet gyakorolni Brüsszelre.

"Nem fogadunk vissza senkit"

Demokráciában illik megkérdezni a választókat és a kötelező kvóta ellen tiltakozó akcióval nyomást lehet gyakorolni Brüsszelre. A Miniszterelnökség vezetője lapunk kérdésére a csütörtöki kormányinfón arról beszélt, korábban egyetlen népszavazáson sem mondhattak véleményt a magyarok arról, akarnak-e Szegednyi bevándorlót befogadni és a választási kampányokban sem volt ilyesmiről szó. Lázár János azt ugyan nem tudja, hogy a Fidesz a Békemenet helyett gyűjti-e az aláírásokat, de reméli, hogy minél többen csatlakoznak a kezdeményezéshez, a politikai támogatásra ugyanis szüksége van a kormánynak. A kötelező kvótával a nagy uniós országok jól járnak, a kicsik viszont nem, ezért akarja a kormány ezt megtámadni - állította.

Ha Németország bevándorlókat akar behívni tegye, ezt a magyar kormány tiszteletben tartja. Az viszont elképzelhetetlen, hogy ezt Magyarországra is rákényszerítsék akkor tegyék, de az lehetetlen, hogy ezt Magyarországra is rákényszerítsék. "Ha Németországnak lelkiismeret-furdalása van valami miatt, és bárkit be akar telepíteni, azt megteheti, de az nem lehet kötelező a mi számunkra." Lázár ezzel reagált Angela Merkel német kancellár bejelentésére, miszerint legalizálni kellene a bevándorlást. A Miniszterelnökség vezetője ezúttal is elmondta, a német javaslat, a betelepítés nem fogja megoldani a krízist. A kvóta önámítás, csalás, meghívólevél azoknak, akik jobban akarnak élni. Az Európai Unió ráadásul kötelezően biztosított ellátást is szeretne nyújtani a migránsoknak, amit Magyarország szintén elutasít. "Hogyan fogadható el olyan uniós elképzelés, miszerint a bevándorlók akár több fizetést, nyugdíjat, szociális segélyt kaphatnának, mint a magyar állampolgárok?" - riogatott a kancelláriaminiszter. Lázár szerint ugyanis a magyar emberek támogatására, és nem a betelepítés támogatására van szükség. A következő hetekben le kell folytatni a társadalmi és parlamenti vitát, hogy a kvótával kapcsolatos uniós döntés megtámadható legyen. A miniszter bízik abban, hogy az Országgyűlés december elejéig dönt arról, hogy a kormány akár a szlovákokkal, akár egyedül nemzetközi bírósághoz fordulhasson az ügyben.

A bevándorlás elleni küzdelem jegyében déli megyékben nem oldják fel a bevándorlás miatt kihirdetett válsághelyzetet, a határokat meg kell védeni. Erről a kormány szerdai ülésén döntött. Kerítésre szükség van, hiszen idén 400 ezren jöttek illegálisan Magyarországra, de ez elérte volna a 600 ezret, ha nem építjük fel a határzárat - mondta. Lázár szerint egyébként korábban irányított akcióban szállították a migránsokat a magyar határhoz, felszerelték, tájékoztatták őket, s "ezt valakinek finanszírozni kellett". Az esetleges visszatoloncolások végrehajthatóságát kétségesnek minősítette, felvetve: milyen eszközzel tennék, fegyverrel, jó szóval pénzügyi motiválással. Jelenleg 40 ezer esetben jelezték, hogy visszaküldenének bevándorlókat Magyarországra, de mi "nem fogadunk vissza senkit", a migránsok ugyanis nem itt, hanem Görögországban léptek először az unió területére.

Lázár szerint egyébként hiba volt, hogy Ausztria "magas lóról tárgyalt" Magyarországgal, amikor megépítettük a kerítést. Pedig a példa "láthatóan nem marad követők nélkül". Ausztria már szögesdrótot telepített a határra, de Szlovénia is ezt mérlegeli. Az osztrák politikusok megbélyegezték Magyarországot és a miniszterelnököt, most pedig ők is szöges drótot helyeztek el a szlovén határon - fogalmazott Lázár, aki csütörtökön ezt nem kívánta minősíteni. Azt viszont megüzente, mi úri módon viszonyulunk a fejleményekhez, ezért "a kormány nem fogja azokat az emberi jogi és európai értékeket számon kérni rajtuk, amelyeket ők kértek számon rajtunk". A magyar megoldás szerinte bírja a visegrádi országok, a V4-ek támogatását, s egyébként is mintaértékű a koalíció Magyarország, Szlovákia, Csehország és Lengyelország között.

Soros

Lázár szerint Soros György politikai programot hirdetett. Kimondta, Európának bevándorlókra van szüksége, így a magyar kormánynak nem kell a tőzsdegurut megneveznie, "mindenki tudja, mit akar". Erről már kérdésre válaszolva beszélt a Miniszterelnökség vezetője, aki szerint "gyomorforgató, példátlan és elképesztő lejárató kampányt indított az európai, de különösen a német liberális sajtó Orbán Viktor ellen".

Földügy

Valóban nem értékesíti a kormány azokat az állami termőföldeket, amelyeket a Csányi Sándor OTP elnök-vezérigazgató tulajdonában lévő Dalmand Zrt. és Bólyi Zrt. használ. A kabinet szerint nincs Magyarországon olyan szakember, aki megkérdőjelezné, hogy a Csányi-cégek mintagazdaságoknak számítanak, ezért tartják állami tulajdonban bérelt területeiket. Mintagazdaságok jönnek létre a mezőhegyesi, a bábolnai és a szilvásváradi ménesre alapozva is. A földárverés, amit minden ellenzéki párt támad, november 16-án indul. Lázár csütörtökön megdöbbentő fordulatnak nevezte, hogy az LMP, a Jobbik és az MSZP azért fordult az Alkotmánybírósághoz, mert zavarja őket, a külföldiek kimaradnak a földvásárlásból és a nagybirtokosok érdekei sérülnek.

Szuperkórház

Szeretne egyszer egy olyan parlamentnek a tagja lenni, ahol a beteg embereket is megkérdezik, hogy mire volna szükségük - állította a miniszter. A majdani budapesti szuperkórház helyéről a fővárosiak nélkül nem döntenek, és az egészségügyiek véleményére is kíváncsiak. Erről vagy a főváros vezetése, vagy a kormány meg fogja kérdezni az érintetteket - válaszolta lapunk idevágó kérdésére Lázár.

Orbán: az EU nem építheti a jövőjét családok helyett bevándorlásra
Az Európai Unió nem építheti a jövőjét a családok helyett bevándorlásra, családbarát európai politikára van szükség - mondta Orbán Viktor a Budapesti Demográfiai Fórumot megnyitó beszédében. A miniszterelnök kifejtette: ha nincs elegendő gyermek, előkerül a bevándorlás kérdése, legalábbis addig, amíg a tömeges klónozás divatja el nem terjed az európai civilizációban, amitől reményei szerint "megkímél majd bennünket a Jóisten". A közösségek külső erő bevonása nélkül is fenn kell tudják tartani magukat, aki mástól várja a segítséget, annak előbb-utóbb meg kell fizetnie ennek az árát. "Ez vastörvény, nincs alternatívája", még akkor sem, ha Brüsszelben vannak, akik szerint az Európába özönlő bevándorlókra áldásként kell tekinteni, mert velük "egy csapásra meg tudjuk oldani" a gazdasági, demográfiai gondokat. Ez rendkívül veszélyes, mert olyan életfelfogást telepít a kontinensre, amelynek a munkához, az emberi kapcsolatokhoz és a családhoz való hozzáállása elüt az európaitól - tette hozzá. "Érdemes lenne erről komolyan beszélni, mégis ehelyett más, életidegen dolgokra és vitákra sokkal több idő, figyelem, energia és pénz jut. Gender-vita, homoszexuálisok házassága, és tudnánk említeni néhányat. Ezek kedves és fontos dolgok, de mégiscsak másodlagosak" - fogalmazott a kormányfő.