MSZP;szegénység;KSH;nyugdíj;idősek;nyugdíjemelés;özvegyek;

A nyugdíj előtti heteket alig lehet túlélni FOTÓ: VAJDA JÓZSEF

- Nem enyhül az idősek nyomora

Béremelést, a minimálbér és a minimális nyugdíj emelését követelik a szocialisták, ám a kormánypártok még azt sem vállalják, hogy parlamenti vitára engedjék a javaslatokat. A héten már a népjóléti bizottságban elbukott a 2008 óta változatlanul 28 500 forintos minimálbér 50 ezer forintra emelésének a terve.

A héten a legrosszabb helyzetben lévő kisnyugdíjasok megélhetésének javítását szolgáló újabb kísérlet bukott meg. A kormánypártok a Jobbik támogatásával érdemi vita nélkül leszavazták a parlament népjóléti bizottságban azt a szocialista javaslatot, amely havi 50 ezer forintra akarta emelni azoknak az idős embereknek a juttatását, akik ma ennél kisebb összegből kénytelenek megélni. Az infláció évek óta tartó túltervezése miatt kapott nyugdíjemelések ellenére még ma is 73 ezer idős ember él az országban a javasolt új összeghatár alatt, miközben a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) utolsó létminimum-számítása szerint legkevesebb 78 616 forint kell egy nyugdíjas havi megélhetéséhez.

A legalacsonyabb ellátást túlnyomó többségben azok kapják, akik vagy egyáltalán nem, vagy csak minimális szolgálati idővel rendelkeznek. Főellátásban hozzátartozói nyugdíjat 2014-ben csaknem 181 ezer ember kapott az országban, ők - a KSH tavalyi Nyugdíjak és egyéb ellátások című kiadványa szerint - átlagosan 53 ezer forintból próbáltak megélni. Vélhetően többségében ebből a körből kerülnek ki annak a szocialisták által megcélzott csoportnak a tagjai is, akik csak alig kapnak valamivel többet a 2008 óta változatlan 28 500 forintos nyugdíjminimumnál. Mivel pedig ebben a csoportban tipikusan az özvegyi nyugdíjakat tartják nyilván, még embertelenebb a kormánypárti hozzáállás, hiszen zömében a társuk elvesztése után nyomorban hagyott idős asszonyoktól tagadják meg a megélhetés esélyét.

Az MSZP javaslatát a nyugdíjminimum megemelésére a párt parlamenti frakciójának valamennyi tagja aláírta, de korábban egyéni beadványokban is kérték már a nyolc éve változatlan összeg újragondolását. A kormánypárti reakciók eddig többnyire arról szóltak, hogy a költségvetés nem viselné el ennek a lépésnek a következményeit, hiszen a szociális ellátórendszer legtöbb eleme a közgyógyellátástól az anyasági támogatáson át a gyes és gyet, továbbá a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény megállapításáig ehhez az összeghez igazodik. A népjóléti bizottság vitájában elhangzó érvelés azonban ebben az esetben csak azt jelzi, hogy a kormánypárti képviselők el sem olvasták a szocialista indítványt – mondta a Népszavának Bangóné Borbély Ildikó. A bizottság MSZP-s tagja hangsúlyozta, hogy javaslatuk most csak és kizárólag ennek a 73 ezer embernek a nyugdíjemeléséről szólt és egyáltalán nem érintette a nyugdíjminimumhoz kötött további ellátásokat. Kormányzati akarat ezt a két kérdést nagyon egyszerű technikákkal külön tudja választani – ahogyan erre állítólag a vitában egy állami hivatalnok is felhívta a képviselők figyelmét – mindhiába.

Az ellenzéki párt arra emlékeztet az elutasítással kapcsolatban, hogy az idős emberek iránti társadalmi tiszteletet nemcsak szavakban kellene kifejezni – ebben a Fidesz és a KDNP politikusai jól teljesítenek, hanem tettekben is. A néhány kormánypárti megszólaló most is azt hangoztatta a bizottságban, az Orbán-kormány mindent elkövet, hogy az ellátórendszer minden rászorulóval szemben szolidáris legyen. A szociológiai felmérések szerint ugyanakkor ma minden ötödik 65 év feletti magyar ember szegénységben vagy társadalmi kirekesztettségben él, és kutatások sora igazolja, hogy az utóbbi években ez a kör bővült, továbbá, hogy a rossz helyzetből indulók még nyomorultabbak lettek. A KSH már idézett tanulmánya arra is felhívja a figyelmet, hogy a legkisebb ellátásban részesülők köre térségenként más és más, tükrözve az aktív korúak foglalkoztatásában jelentkező különbségeket, vagyis a leghátrányosabb keleti megyékben a legmagasabb ez az arány.

Bangóné Borbély Ildikó arra emlékeztetett, hogy 30-40 ezer forintos havi ellátásokból nem lehet megélni, hiszen a lakásfenntartás, a fűtés és világítás költségei az özvegyeket is terhelik, ezek kifizetése után alig marad pénzük élelmiszerre és gyógyszerekre, miközben az egészségügyi ellátás színvonalának romlása miatt egyre többet kellene költeniük állapotuk orvosi karbantartására. Az ellenzéki politikus úgy látja, a kormánynak kínos beismerni ezeket a tényeket, ezért inkább azzal vádolják a baloldali pártokat, hogy nincsenek javaslataik a helyzet jobbítására, miközben több tucat ezzel a céllal készült beadványt söpörnek le az asztalról abban a biztos tudatban, hogy a közvélemény érdeklődését elkerülik ezek a próbálkozások.

A minimális nyugdíj megemelése egy átfogóbb szociális csomag részeként szerepel az MSZP terveiben – olvasható ki a párt napokban megjelent közleményeiből. Azt is javasolják, a közalkalmazottak kapjanak 50 százalékos fizetésemelést, a minimálbért pedig emeljék nettó 100 ezer forintra. Számításaik szerint javaslataik fedezetét a költségvetés pazarló tételeinek átcsoportosításával elő lehetne teremteni. Bangóné Borbély Ildikó hangsúlyozta, hogy újra és újra beadják javaslataikat a parlamentnek, míg elérik a legrosszabb helyzetben lévő idős emberek körülményeinek javítását.

Az MSZP álláspontja nem változott a menekültkérdésben az elmúlt nyolc hónapban - jelentette ki Tóbiás József, az ellenzéki párt elnök-frakcióvezetője csütörtökön Kaposváron, sajtótájékoztatón. A politikus Hiller István keddi rádióinterjújára reagált, amelyben a szocialista politikus egyebek mellett azt mondta, "nem szeretem, hogy az országunk határán kerítés van, csak már mondjon valaki ennél jobbat".