Pofont kapott Orbán az Erste-csoporttól

Idén már biztosan nem lesz 15 százalékban tulajdonos az Erste Bank Hungary-ban a magyar állam, de lehet hogy jövőre sem. Andreas Treichl, az Erste Group vezérigazgatója egy bécsi elemzői értekezleten közölte, hogy a magyar állam kissebbségi üzletrész-szerzése az Erste Bank Hungary-ban tovább késik.

A bank attól teszi függővé az ügylet megkötését, hogy az év végéig "barátságosan" megoldódik-e a Quaestor-befektetők kártérítésének ügye. A gondot az okozza, hogy a parlament áprilisban jóváhagyta a Quaestor ügyfeleinek kártalanítását 100 ezer euróig, és a kormány arra kényszerítené a bankokat, hogy ők állják a számlát. Az Erste szerint ez megsértené a megállapodást, melyben a kormány azt ígérte, hogy csökkenti Európa legmagasabb bankadóját és más módon sem emeli a bankok terheit. A bankok egyébként megtámadták a kártalanítási törvényt az Alkotmánybíróságon.

Az Erste Bank vezetése abból indul ki, hogy lehet megoldást találni, azonban ebben az esetben sem lehet már az idén tető alá hozni a tranzakciót - mondta Treichl. Egy februárban aláírt megállapodás értelmében a magyar állam és az az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) tőkeemeléssel 15-15 százalékos tulajdonrészt szerez az Erste Bank Hungary Zrt.-ben, a bank pedig a jövőben aktívabb finanszírozást vállal. A megállapodásnak része volt az is, hogy a bankadó 2016-tól csökken.

Az Erste Group nettó nyeresége 2015 első három negyedévében 764,2 millió eurót tett ki – szemben az előző év azonos időszakában jelentkező 1424,6 millió eurós veszteséggel - közölte a pénzintézet. A bank Magyarországon már kevésbé volt veszteséges, mint egy évvel korábban. A veszteség az első háromnegyed évben 47,2 millió eurót tett ki az egy évvel korábbi 370,7 millió után.

Szerző

Matolcsy módi - A közpénzszórás új helyszíne

Publikálás dátuma
2015.11.07. 06:20
A közpénzszórás új helyszíne: az Eiff el Palace 7. emeletén a jegybank exkluzív teret alakít ki FOTÓ: VAJDA JÓZSEF
A jegybank által alapított, kecskeméti Pallas Athéné alapítványa közfeladatot ellátó szerv, melynek vagyona nemzeti vagyon, a gazdálkodásával kapcsolatos adatok ezért közérdekű adatok. Így az alapítvány elvben 15 napon belül köteles kiadni a Magyar Narancs számára a gazdálkodásáról szóló adatokat - erről döntött, nem jogerős ítéletében a Kecskeméti Járásbíróság.

A Magyar Narancs (MaNCS) korábban azt kérte a Pallas Athéné Domus Mentis Alapítvány (PADMA) kuratóriumától, hogy bocsássa a hetilap rendelkezésére az általa nyújtott pályázati támogatásokról, a rendelkezésére bocsátott milliárdos vagyon befektetésének körülményeiről, illetve kuratóriumának és felügyelőbizottságának működéséről szóló adatokat. (A PADMA kuratóriumának elnöke Matolcsy György, aki ezért a funkciójáért évi 8,4 millió forintot vesz fel, és bár azt állította, hogy a teljes összeget szociális támogatásra fordította, kiderült, hogy csak a felét.) A MaNCS azért fordult bírósághoz, mert az általuk kért adatokat a PADMA megtagadta, arra hivatkozással, hogy nem közpénzből gazdálkodik, vagyona nem minősül nemzeti vagyonnak és nem közfeladatot ellátó szerv.

A hetilap - a Transparency International Magyarország közreműködésével - pert indított az adatok kikényszerítése érdekében, és a Kecskeméti Járásbíróság a PADMA véleményével ellentétes, első fokú, nem jogerős ítéletet hozott. A bíróság ítéletében megfogalmazta, hogy az MNB által a nemzeti vagyon terhére, közpénzből, - eddig összesen közel 30 milliárd forintból - létrehozott alapítvány gazdálkodására vonatkozó adatok közérdekűek. Ezt az álláspontot képviseli Bodnár Zoltán is. Az MNB volt alelnöke, aki most a Liberálisok gazdasági szakpolitikusa, lapunk érdeklődésére néhány mérlegadattal bizonyította, hogy a PADMA és a többi Pallas Athéne alapítvány, valamint a Matolcsy György kezdeményezésére megvásárolt luxusingatlanok, műtárgyak és egyéb muzeális értékek megvásárlására fordított összességében forint százmilliárdok közpénzből erednek. A szakember emlékeztetett az MNB 2014. évi beszámolójára, amelyet éppen ezen a héten tárgyalt meg az Országgyűlés plenáris ülése. Ebből kiderül, hogy tavaly a forint a gyengüléséből 519 milliárd, a devizaeladásból pedig 511 milliárd forint nyeresége származott a jegybanknak. Ugyanakkor a világos képhez az is hozzátartozik - fűzte hozzá Bodnár Zoltán -, hogy az úgynevezett fedezeti és származékos ügyletek 120 milliárd forintos veszteséget eredményeztek.

A mérleg, mint látható nagy mértékben pozitív volt. Matolcsy György kezdeményezésére ebből a nyereségből 248 milliárd forintos vagyont juttattak a különböző Pallas Athéne ezeknek alapítványokból, és 2,4 milliárd forintból még ingyenes ingatlanjuttatásban is részesültek. Ezeket az az állam 100 százalékos tulajdonában lévő részvénytársaság, az MNB nyújtotta a jegybank által létrehozott alapítványoknak, amely nyilvánvalóan közpénzeket kezel, azzal gazdálkodik - figyelmeztetett a gazdaságpolitikus -, éppen ezért az utolsó fillérig el kell számolnia. A Liberálisok éppen ezért kérték az Állami Számvevőszéket, hogy számoltassa el a jegybankot ezeknek a közpénzeknek az elköltéséről, de Bodnár Zoltán azt mondta, hogy választ sem kaptak. Fodor Gábor, a Liberálisok színeiben politizáló független politikus kérte Varga Mihály nemzetgazdasági minisztert, hogy kezdeményezze a kormánynál, hogy az erre feljogosított Kormányzati Ellenőrzési Hivatalt (KEHI) kérje fel az MNB-nek a közpénzekkel történő gazdálkodásának az ellenőrzésére. A tárcavezető azonban azt jelezte, hogy "nem illetékes abban, hogy a KEHI-nek feladatot adjon". Bodnár Zoltán szerint ez nem kétséges, azonban módja lett volna a nemzetgazdasági miniszternek a kormányülésen javaslatot tenni. A gazdaságpolitikus ebből azt a következtetést vonta le, hogy Matolcsy György ellenőrzés nélkül herdálhatja a közpénzeket. A mostani bírósági ítélet, amelyet követ majd több, még folyamatban lévő ügyben történő döntés, azt mutatja, hogy az igazságkeresők már csak a nyilvánosságban bízhatnak - mondta Bodnár Zoltán.

Szerző

Matolcsy módi - A közpénzszórás új helyszíne

Publikálás dátuma
2015.11.07. 06:20
A közpénzszórás új helyszíne: az Eiff el Palace 7. emeletén a jegybank exkluzív teret alakít ki FOTÓ: VAJDA JÓZSEF
A jegybank által alapított, kecskeméti Pallas Athéné alapítványa közfeladatot ellátó szerv, melynek vagyona nemzeti vagyon, a gazdálkodásával kapcsolatos adatok ezért közérdekű adatok. Így az alapítvány elvben 15 napon belül köteles kiadni a Magyar Narancs számára a gazdálkodásáról szóló adatokat - erről döntött, nem jogerős ítéletében a Kecskeméti Járásbíróság.

A Magyar Narancs (MaNCS) korábban azt kérte a Pallas Athéné Domus Mentis Alapítvány (PADMA) kuratóriumától, hogy bocsássa a hetilap rendelkezésére az általa nyújtott pályázati támogatásokról, a rendelkezésére bocsátott milliárdos vagyon befektetésének körülményeiről, illetve kuratóriumának és felügyelőbizottságának működéséről szóló adatokat. (A PADMA kuratóriumának elnöke Matolcsy György, aki ezért a funkciójáért évi 8,4 millió forintot vesz fel, és bár azt állította, hogy a teljes összeget szociális támogatásra fordította, kiderült, hogy csak a felét.) A MaNCS azért fordult bírósághoz, mert az általuk kért adatokat a PADMA megtagadta, arra hivatkozással, hogy nem közpénzből gazdálkodik, vagyona nem minősül nemzeti vagyonnak és nem közfeladatot ellátó szerv.

A hetilap - a Transparency International Magyarország közreműködésével - pert indított az adatok kikényszerítése érdekében, és a Kecskeméti Járásbíróság a PADMA véleményével ellentétes, első fokú, nem jogerős ítéletet hozott. A bíróság ítéletében megfogalmazta, hogy az MNB által a nemzeti vagyon terhére, közpénzből, - eddig összesen közel 30 milliárd forintból - létrehozott alapítvány gazdálkodására vonatkozó adatok közérdekűek. Ezt az álláspontot képviseli Bodnár Zoltán is. Az MNB volt alelnöke, aki most a Liberálisok gazdasági szakpolitikusa, lapunk érdeklődésére néhány mérlegadattal bizonyította, hogy a PADMA és a többi Pallas Athéne alapítvány, valamint a Matolcsy György kezdeményezésére megvásárolt luxusingatlanok, műtárgyak és egyéb muzeális értékek megvásárlására fordított összességében forint százmilliárdok közpénzből erednek. A szakember emlékeztetett az MNB 2014. évi beszámolójára, amelyet éppen ezen a héten tárgyalt meg az Országgyűlés plenáris ülése. Ebből kiderül, hogy tavaly a forint a gyengüléséből 519 milliárd, a devizaeladásból pedig 511 milliárd forint nyeresége származott a jegybanknak. Ugyanakkor a világos képhez az is hozzátartozik - fűzte hozzá Bodnár Zoltán -, hogy az úgynevezett fedezeti és származékos ügyletek 120 milliárd forintos veszteséget eredményeztek.

A mérleg, mint látható nagy mértékben pozitív volt. Matolcsy György kezdeményezésére ebből a nyereségből 248 milliárd forintos vagyont juttattak a különböző Pallas Athéne ezeknek alapítványokból, és 2,4 milliárd forintból még ingyenes ingatlanjuttatásban is részesültek. Ezeket az az állam 100 százalékos tulajdonában lévő részvénytársaság, az MNB nyújtotta a jegybank által létrehozott alapítványoknak, amely nyilvánvalóan közpénzeket kezel, azzal gazdálkodik - figyelmeztetett a gazdaságpolitikus -, éppen ezért az utolsó fillérig el kell számolnia. A Liberálisok éppen ezért kérték az Állami Számvevőszéket, hogy számoltassa el a jegybankot ezeknek a közpénzeknek az elköltéséről, de Bodnár Zoltán azt mondta, hogy választ sem kaptak. Fodor Gábor, a Liberálisok színeiben politizáló független politikus kérte Varga Mihály nemzetgazdasági minisztert, hogy kezdeményezze a kormánynál, hogy az erre feljogosított Kormányzati Ellenőrzési Hivatalt (KEHI) kérje fel az MNB-nek a közpénzekkel történő gazdálkodásának az ellenőrzésére. A tárcavezető azonban azt jelezte, hogy "nem illetékes abban, hogy a KEHI-nek feladatot adjon". Bodnár Zoltán szerint ez nem kétséges, azonban módja lett volna a nemzetgazdasági miniszternek a kormányülésen javaslatot tenni. A gazdaságpolitikus ebből azt a következtetést vonta le, hogy Matolcsy György ellenőrzés nélkül herdálhatja a közpénzeket. A mostani bírósági ítélet, amelyet követ majd több, még folyamatban lévő ügyben történő döntés, azt mutatja, hogy az igazságkeresők már csak a nyilvánosságban bízhatnak - mondta Bodnár Zoltán.

Szerző