Szinte biztosan kamatot emel a Fed

Londoni pénzügyi elemzők szerint a vártnál sokkal erőteljesebb októberi amerikai munkapiaci adatok után szinte biztosra vehető az amerikai jegybank feladatait ellátó Federal Reserve decemberi kamatemelése.

A pénteken ismertetett adatok szerint a múlt hónapban 271 ezerrel - csaknem egy éve nem mért ütemben - nőtt a mezőgazdaságon kívüli ágazatokban betöltött új munkahelyek száma az Egyesült Államokban. Az előrejelzési konszenzus 180 ezer körüli növekményt valószínűsített.

Az egyik tekintélyes londoni pénzügyi elemzőműhely, a Centre for Economics and Business Research (CEBR) szakértői a számokat értékelve közölték: véleményük szerint most már csak egy "meglehetősen kiábrándító" novemberi foglalkoztatási adat állhatná útját a Fed decemberi kamatemelésének. A CEBR elemzői szerint más kérdés, hogy bölcs döntés lenne-e a Fed részéről a kamatemelés, tekintettel arra, hogy a teljes kosárra számolt amerikai infláció jelenleg zéró.

Igaz ugyanakkor az is, hogy a volatilis tényezőktől, így az inflációt mélybe húzó olajáraktól megszűrt maginfláció közel jár a célszinthez. Emellett az amerikai gazdaság van annyira ellenállóképes, hogy elviseljen egy kis mértékű kamatemelést, és a Fednek gondolnia kell egyrészt a hosszú ideig lazán tartott monetáris politika torzító hatásaira, másrészt arra is, hogy szükséges valamilyen monetáris mozgástér fenntartása jövőbeni gazdasági visszaesések esetére - hangsúlyozzák a CEBR londoni elemzői.

A ház szerint mindezt egybevetve kívánatos lenne a Federal Reserve monetáris politikájának normalizálása. A probléma ugyanakkor az, hogy senki nem tudja, mi a helyes jegybanki reakció egy olyan helyzetben, amikor a fő kockázatot a túlértékelt piacok jelentik, nem pedig az infláció - vélekedtek a CEBR elemzői.

A Markit Financial Information Services londoni piaci adatszolgáltató cég elemzőinek pénteki helyzetértékelése szerint "tárva-nyitva az ajtó" a Fed decemberi kamatemelése előtt a várakozásokat messze meghaladó pénteki foglalkoztatási adatok után.
A cég közölte, hogy kötvénypiaci árfolyamfigyelő szolgálatának adatai szerint a kétéves futamú amerikai kincstárjegy hozama máris 0,90 százalék felett jár, ami négyévi csúcs.

Más nagy londoni házak megítélése szerint már akkor ismét napirendre került a Fed decemberi kamatemelése, amikor az amerikai jegybank monetáris döntéshozó testülete, a nyíltpiaci bizottság (FOMC) az előző kamatdöntő ülésről a várakozásoknál szigorúbb hangvételű közleményt adott ki.

A Moody's Analytics - a hitelminősítői és pénzügyi szolgáltatási tevékenységet végző Moody's Corporation cégcsoport gazdaságelemző részlege - szerint a Federal Reserve már e közleménnyel egyértelműen jelezte a piacnak a decemberi kamatemelés lehetőségét.

A ház elemzőinek olvasata szerint a FOMC-közlemény áthelyezte a hangsúlyt arról, hogy mennyi ideig maradhat a mélyben az irányadó Fed-kamat, arra, hogy mikor kezdődhet a normalizálási ciklus. A Moody's Analytics kiemelte, hogy a közleményből eltűnt a korábbi utalás az amerikai gazdasági növekedést terhelő globális kockázatokra.

A cég szerint "semmi nincs kőbe vésve", de ha a Fed célja olyan jelzés küldése volt a piacnak, hogy az alapeseti hozzáállás most már a decemberi kamatemelés, akkor a FOMC-közlemény ebből a szempontból sikeresnek tekinthető.

Szerző

Ők kapták a Díj a sikeres vállalkozásokért elismeréseket

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter átadta a Díj a sikeres vállalkozásokért szeptemberi elismeréseket pénteken Budapesten, a hónap beruházója a FAG Magyarország Ipari Kft., kis- és középvállalkozása a Fertilia Kft., startup vállalkozása a Neticle Technoliges Kft. lett.

A díjátadó ünnepségen a nemzetgazdasági miniszter kiemelte: a magyar gazdaságpolitika lépései meghozták az eredményt, a magyar gazdaság tartós növekedési pályára állt, csökkent az adósságállományt, az államháztartási hiány 3 százalék alá került. A kormány legfontosabb célkitűzése 2010-ben az volt, hogy minél több munkahelyet teremtsen az országban, öt év után 550 ezerrel többen dolgoznak Magyarországon, a munkanélküliségi ráta 6,5 százalékra csökkent, a versenyszférában azóta mintegy 330 ezer új munkahely jött létre - mondta a miniszter.

Szerző

Tipp? A Nézőpont megszámolta, hányszor szólalt fel Orbán

A bevándorlás témája uralta az esti hírműsorok napirendjét, a téma a kereskedelmi csatornákon a balesetekkel és bűnügyekkel kapcsolatos tudósítások arányát csökkentette, a bevándorlás kapcsán mutatott aktív kormányzati kommunikáció miatt pedig kormányzati szereplők megjelenési aránya az M1 kivételével minden csatornán növekedett az előző negyedévhez képest - tudható meg a Nézőpont Intézet hat csatorna harmadik negyedévben adásba került hírműsorait vizsgáló elemzéséből, amiből az is kiderül, hogy például Orbán vagy Lázár hányszor szólalt fel az elmúlt negyed évben.

A felmérés a TV2, az RTL Klub, az M1, a HírTV, az ATV és az Echo TV esti híradóinak vizsgálata alapján megállapította: a bevándorlással kapcsolatos hírek aránya az M1-en volt a legmagasabb (18,4 százalék), de alig maradt el ettől a HírTV esti hírműsora, ahol a hírek 18,2 százaléka szólt a migrációról. Ez az arány az Echo TV híradójában 15,6 százalék, míg az ATV-n 11,3 százalék volt, az RTL Klubon 7,7 százalék, a TV2 Tények című műsorában pedig 4,3 százalék volt.

A harmadik negyedévben összesen 12 122 tudósítás jelent meg, a legtöbb (2 912)  eseményről ismét az M1 számolt be, a második legtöbb tudósítás a TV2 híradójában jelent meg (2 889), az RTL Klubon ez a szám 2 379. Lényegesen kevesebb hír jelent meg az ATV (1 285), a HírTV (1 579) és az Echo TV (1 078) híradóiban. Megállapítható, hogy az őszi napirend kezdete ellentétes hatást gyakorolt a kereskedelmi és a hírcsatornákra: míg az előbbieknél a tudósítások számának növekedése figyelhető meg, utóbbiaknál épp ellenkezőleg, azok csökkenése tapasztalható.

A vizsgált csatornák esti híradóiban összesen 3 918 politikai hír jelent meg, ez 32 százalékos aránynak felel meg. Hasonlóan az elmúlt negyedévekhez, a TV2 híradójában jelent meg arányaiban a legkevesebb magyar vonatkozású politikai hír (18,3 százalék). Az RTL Klub híradójában a tudósítások 26,6 százalékának volt magyar politikai vonatkozása. Az M1 profilváltását követően a csatorna esti híradója hosszabb lett, több tudósítás hangzott el, mindez ugyanakkor nem érintette jelentősen a politikai hírek arányát (38,7 százalék). A harmadik negyedévben a politikai hírek aránya a HírTV híradójában 37,1 százalék, az ATV-n 39,4 százalék, az Echo TV-n pedig 50 százalék volt.

Ismét a kereskedelmi csatornákon volt a legmagasabb a balesetekkel és bűnügyekkel foglalkozó tudósítások aránya, a bevándorlás következtében ugyanakkor csökkenést lehetett megfigyelni a harmadik negyedévben: a TV2 adásában 39 százalékról 36,4 százalékra, az RTL Klubon 3,6 százalékponttal, 26,3 százalékra csökkent az ilyen hírek aránya.

A bulvárhírek aránya az RTL Klub híradójában volt a legmagasabb, 5,9 százalék, míg a TV2 műsorában 5,2 százalék. Az előző negyedévhez képest mindkét kereskedelmi csatorna esetében elhanyagolgató, 0,1 százalékpontos növekedést lehetett tapasztalni. 

A magyar vonatkozású politikai hírek legnagyobb részét (1 053) az illegális bevándorlással kapcsolatos hírek szolgáltatták a harmadik negyedévben, ami 26,9 százalékos aránynak felel meg. A szakpolitikai tudósítások aránya 16,2 százalék volt, míg a pártpolitikai hírek aránya 15,5 százalékot tett ki. Az összes politikai hír 15 százaléka foglalkozott Magyarország gazdasági helyzetével. 

A vizsgált időszakban 9 344 szereplő álláspontja jelent meg a magyar vonatkozású politikai hírekben. A negyedévben a bevándorlással kapcsolatos aktív kormányzati és az összességében passzív ellenzéki kommunikáció miatt a kormány álláspontja szerepelt legtöbb alkalommal a politikai tudósítások során, az összes szereplő 22 százaléka a kormány képviseletében szólalt fel.

A pártok közül a Fidesz politikusai szerepeltek a legtöbbször, az összes megszólaló 5,9 százaléka tartozott a nagyobbik kormánypárthoz. Az ellenzéki pártok közül az MSZP vezette a sort 4,8 százalékos megjelenési aránnyal. Az előző negyedévhez hasonlóan a Jobbik végzett a harmadik helyen, a szereplők 3,1 százaléka tartozott a párthoz. Az LMP 247 alkalommal jelent meg a politikai tudósításokban, ami 2,6 százalékot tesz ki. A Demokratikus Koalíció esetében szintén 2,6 százalékos ez a mutató, az Együtt álláspontja pedig 134 alkalommal jelent meg (1,4 százalék). A politikusok megjelenési arányát tekintve a PM 0,9 százalékos, a KDNP és az Liberálisok 0,4 százalékos eredményt értek el - olvasható az elemzésben. 

A közszolgálati csatorna kivételével mindenhol nőtt a kormányzati szereplők megjelenésének aránya az előző negyedévhez képest. Ez az elemzés szerint összefügghet azzal, hogy a politikai napirend eltolódott azon témák felé, amelyekben a kormány kezdeményező szerepben volt képes fellépni. Az ATV műsorában az ellenzéki pártmegjelenések összesített aránya 24 százalék volt, amely 6,7 százalékponttal alacsonyabb, mint az előző negyedévében. Az ellenzéki megjelenések aránya az M1 műsorában volt a második legmagasabb, 18,7 százalék. A közszolgálati csatornát az RTL Klub követte 16,2 százalékkal, a többi csatornán 15 százalék alatt zárt az ellenzéki megjelenések aránya.

A harmadik negyedévben a Kormányinfónak köszönhetően Lázár János volt a legtöbbet, saját hangon szereplő kormányzati politikus, a Miniszterelnökséget vezető miniszter 249-szer, míg Orbán Viktor miniszterelnök 173 alkalommal szólalt meg. 

A Fidesz és a KDNP politikusai közül Tuzson Bence generálta a legtöbb saját hangon elhangzott megjelenést, 72-t. Az ellenzéki politikusok közül Schiffer András volt a legaktívabb e tekintetben, az LMP társelnöke  105 alkalommal szólalt meg saját hangon. A második legtöbbször Tóbiás József szerepelt, a szocialista pártelnök 57 esetben jelent meg, míg párttársa, Harangozó Tamás 49 alkalommal szólalt meg a vizsgált időszakban.

Szerző