A 43 éves Trudeau maga is színes egyéniség. Minden idők második legfiatalabb kanadai miniszterelnöke 2013-ban vette át, s két év leforgása alatt győzelemre vezette a Liberális Pártot. Diplomáját angol irodalomból szerezte, franciát és matekot tanított, mielőtt politikusi pályára lépett, bokszolt, téli sportokban is kitüntette magát, s még tetoválása is van. Az ifjú Trudeau apja nyomdokaiba lépett, a néhai Pierre Elliott Trudeau másfél évtizedig állt Kanada élén.
Míg az előző ottawai kabinetnek 39 tagja volt, Trudeau megelégedett 30 tárcavezetővel, őket viszont a legkülönfélébb társadalmi, etnikai csoportok képviselőiből válogatta össze. Egy indiai bevándorló család sarja, a szikh Harjit Sajjan az új kanadai védelmi miniszter, a vancouveri parlamenti képviselő rendőrként kezdte karrierjét, tapasztalt katona, szolgált Boszniában és három turnusban Afganisztánban. Védelmi miniszterhelyettes és a veteránügyek illetékese egy kerekesszékes politikus, Kent Hehr lett, 22 évesen bénult le, egy autós ámokfutó lövöldözésben sérült meg.
A liberális kormány igazságügyi minisztere egy kanadai indián, Jody Wilson-Raybould a brit-kolumbiai területen élő, őslakos kwakwaka’wakw törzs tagja, ügyészként dolgozott, mielőtt indián vezetőként 2009-ben be nem választották a parlamentbe. Egy afganisztáni születésű hölgy, Maryam Monsef vezeti a demokratikus intézmények minisztériumát, fő feladata az lesz, hogy a parlamenti és választási reformon munkálkodjon. Monsef családjával Afganisztán szovjet megszállása idején menekült Kanadába. A sport és a mozgássérültek ügyeinek intézésére Trudeau egy látássérült paralimpikont kért fel, Carla Qualtrough eddig Kanada emberi jogi bizottságában szolgált. A veterán John McCallum lett a bevándorlási, állampolgársági és menekültügyi miniszter. Az új kabinet 25 ezer szíriai menedékkérő befogadására tett ígéretet. Magyar nevet viselő hölgytagja is van a kabinetnek, Patricia Hajdu két gyereket nevelt fel egyedülálló anyaként, egy hajléktalanközpontot vezetett Ontarióban, most került be a törvényhozásba, a női ügyek minisztere lesz.
Nagy horderejű változás lehet az észak-amerikai ország környezetvédelmi politikájában. A Harper-kormány e téren inkább csak visszalépett, Ottawa kivonult a kiotói megállapodásból, s még azt is akadályozták, hogy ellenzéki képviselők részt vehessenek nemzetközi klímakonferenciákon. Justin Trudeau nemzetközi kereskedelmi kapcsolatokban járatos, az ENSZ klímajelentéseinek szövegezésében részt vett, szakértő ügyvédnőt nevezett ki a környezetvédelmi és klímaváltozási minisztérium élére. Azt ígéri, hogy Catherine McKenna vezetésével Kanada „erős és pozitív” szerepet fog játszani a nemzetközi környezetvédelmi tárgyalásokon, már a közelgő párizsi klímacsúcson, a COP21-es tanácskozáson is, ahol a Kiotói Jegyzőkönyv helyébe lépő új klímavédelmi megállapodásról kell megállapodni. Mivel ez az ügy sürgős, az új kormányfő kinevezése után rögtön konzultációkat kezdeményezett a Zöld Párttal és a tartományi kormányzókkal, hogy egyeztessék az álláspontokat Párizs előtt.
Feltűnést keltett, hogy az új kabinet prioritást ad a tudományoknak, a Torontói Egyetem professzorát, Kirsty Duncant nevezte ki egy új tárca, a Tudományos Minisztérium élére. De külön tárcát szántak az innováció, gazdasági fejlődés ügyeire, Navdeep Bains pénzügyi elemző irányítja majd, az indiai származású politikust 26 éves korában, 2004-ben a voksok 58 százalékával választották be a törvényhozásba. Az új miniszterelnök első munkanapján nyílt levélben fordult a kanadaiakhoz, összefoglalva kormányának célkitűzéseit. Egyebek mellett ígéretet tett a nagyobb nyitottságra, átláthatóságra. A politikai megosztottság helyett össze akarja hozni a kanadaiakat. A liberális kormány első intézkedéseként a beígért adóreformhoz lát hozzá, a legfelső egy százalék adóját emelik, a közepes jövedelműek viszont adócsökkentésre számíthatnak.
Trudeau a külföldön szolgáló kanadai nagyköveteket biztosította bizalmáról, s közölte, új korszak kezdődik, amelyben jobban számítanak helyszíni tapasztalataikra, egyéni kezdeményezéseikre. A Harper-kormányzat idején a diplomatáknak megkötötték a kezét, s emiatt Trudeau szerint Kanada sok lehetőséget mulasztott el a külpolitikában.
Nőt választották ideiglenes vezetőjükké a kanadai konzervatívok. Az elbukott választás után Stephen Harper kormányfő a Konzervatív Párt vezetéséről is lemondott, a konzervatívok 9 év után távoztak a hatalomból. A 46 éves Rona Ambrose 2004-ben került be a törvényhozásba, egy albertai választókerület képviselőjeként. Harper kormányában többek között környezetvédelmi, közmunkaügyi és egészségügyi miniszterként dolgozott. Az ideiglenes pártvezér „erős és magabiztos” ellenzéket ígért megválasztásakor. Az új konzervatív pártvezért a következő kongresszuson választják meg.