választás;Horvátország;nagykoalíció;

2015-11-09 10:14:00

Kiegyenlített erőviszonyok Horvátországban

Drámai eredményt hozott a horvát parlamenti választás. A voksok 99,5 százalékának összeszámlálása után ugyanis mind a jobboldali Hazaszerető koalíció, mind a baloldali Horvátország növekszik blokk 56-56 mandátumot szerzett.

A jobboldal ehhez további három mandátumot kap a diaszpóra részéről, hiszen a boszniai horvátok minden voksoláson tömegesen szavaznak a Horvát Demokratikus Közösségre, de szintén három pluszmandátummal számolhatnak a szociáldemokraták is az isztriai regionális pártok révén. Az isztriai IDS, amely tagja volt Zoran Milanovic miniszterelnök kormányának, kijelentette, semmiképpen sem csatlakozik a jobboldalhoz. Ezeket a pluszmandátumokat hozzászámolva a két nagy blokk 59-59 képviselői helynél tart. Nyilvánvaló, hogy a mérlegnyelve ezzel a meglepetésre 19 mandátumot szerzett, harmadik helyen végzett Most független lista nevű párt lett. A liberálisok egyelőre nem nyilatkoztak terveikről. Egy mandátumot kapott a radikális, a spanyol Podemoshoz hasonló Élőlánc, kettőt a zágrábi polgármester, Milan Bandic tömörülése, szintén kettőt a szlavóniai regionális tömörülés, a HDSSB, s egyet még egy kisebb párt.

A bal- és jobboldal közötti teljes egyenlőséget mutatja az is, hogy mindkét blokk öt-öt győzelmet aratott a tíz szavazókörben. A baloldal a harmadik szavazókörben volt a legerősebb, a varasdi térségben, ahol majdnem 50 százalékot kapott, a HDZ viszont a 9. szavazókörben Zadar-Sibenik térségében, ahol szintén 50 százalék körüli eredményt ért el.

Horvátországban igen hosszúra nyúlt a választás éjszakája, ami a drámaiságot sem nélkülözte. Az exit poll ugyan azt hozta ki, hogy fej-fej mellett végzett a bal- és jobboldal, a voksok összeszámlálása során nagyon elhúzott a Tomislav Karamarko által fémjelzett jobboldal. Előnye olyan meggyőzőnek tűnt, hogy hetven százalékos feldolgozottság után Karamarko bejelentette választási győzelmét, s a nagy hírügynökségek is világgá repítették a hírt, amely szerint kormányváltás lesz Horvátországban. Mint fogalmazott, "várjuk azokat, akik készek egy jobb Horvátországért harcolni" - fogalmazott. Milanovic ugyanakkor a Mostnak tett koalíciós ajánlatot.

A Most független listájának vezetője, Bozo Petrov eddig mindkét nagy blokkal elutasította a koalíciót. Azzal vádolta őket, hogy képtelenek a reformokra. Ugyanakkor a voksok nagy részének összeszámlálása után a párt megállapította, hogy nélkülük nem alakítható működőképes kormány. Petrov közzé is tette, milyen feltételekkel támogatna egy kisebbségi kormányt. Alapvető feltétel, hogy az reformokat hajtson végre.

Hogy a Most a bal- és a jobboldalt választja-e, erről korai lenne beszélni. A gondot az jelentheti, hogy egy kiforratlan pártról van szó, amelyet regionális politikusok, professzorok alkotnak. Az sem kizárt, hogy idővel szétesik ez a politikai kezdeményezés - vélik politológusok. Elvileg nagykoalíció is lehetséges lenne, de Horvátországban ennek nincsenek hagyományai, s a két nagy blokk között olyan ellenséges a viszony, hogy nehéz lenne elképzelni egy ilyen megoldást.

A HDZ a kampányban a menekültekkel szembeni keményebb fellépést követelt. Szeptember közepe óta 330 ezren haladtak át Horvátországon keresztül, akik Szíriából, Irakból és a közel-keleti térség más országaiból érkeztek.