Elkóborolnak a Városligeti fák? - Pontosítani kell a katasztert

Publikálás dátuma
2015.11.09. 16:46
Forrás: Facebook/Zugló
Szabó Rebeka, Zugló alpolgármestere az Index kamerája előtt be is mutatta, hogy nem egyezik a Városliget 6358 növényt tartalmazó fakatasztere, illetve a valóságos faállomány. Miután az valószínűtlen, hogy a fák kényükre-kedvükre változtatgatnák a helyüket, a hiba csak a kataszterben lehet. 

A Liget Budapest projekt keretében a terület kezelője, a Városliget Zrt. megbízásából 2014-ben a parkot évtizedek óta gondozó Főkert elkészítette a Városliget teljes körű fakataszterét, amelyhez hasonló léptékű felmérésre a liget történetében korábban még nem volt példa - ezt az MTI-vel közölte a Városliget Zrt. Tájékoztatásuk szerint a megbízás eredményeképpen 6358 fa felmérése készült el. A Városliget Zrt. arra kérte a Főkertet, hogy vizsgálja felül a fakatasztert, és ha abban tényleg hiányosságok mutatkoznak, akkor pótolja azokat. A közlemény Zugló PM-es alpolgármesterét is arra kéri, hogy miután Szabó Rebeka a sajtóban már a felmérés több pontatlanságára rámutatott,  észrevételeit - ha azt még nem tette meg - juttassa el a felmérés készítőjének.

Hogyan fogják megvédeni a fákat, ha azt sem tudják, hogy pontosan hányan vannak és milyenek? Még szerencse, hogy a zuglói alpolgármester biológus - írja Facebook-oldalán a történtekre reagálva Karácsony Gergely, Zugló polgármestere. 

Lásd még: Döbbenetes a beruházás terve

Szerző

Korrupció? - Túlárazza a kormány az uniós projekteket

A Transparency International Magyarország (TI) szerint a európai uniós projekteket rendszeresen túlárazzák Magyarországon, az pedig, hogy a pályázati pénzeket el kell költeni, korrupciót von maga után.

A TI hétfőn Budapesten ismertette Az uniós források korrupciós kockázata Magyarországon című tanulmányát, amelynek bemutatóján Martin József Péter, a szervezet ügyvezető igazgatója elmondta: a magyarországi közbeszerzések 60 százaléka, az állami beruházások mintegy 95 százaléka európai uniós forrásból valósul meg, évente mintegy ezermilliárd forint érkezik az Európai Uniótól Magyarországra. Kijelentette: EU-s támogatások nélkül Magyarországon nem lenne sem növekedés, sem közberuházás.

Nagy Gabriella, a TI közpénzügyi programvezetője hangsúlyozta: az uniós források felhasználásának folyamatában a legkockázatosabb a közbeszerzés szakasza, ott történik a legtöbb szabálytalanság. Emlékeztetett: a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2014-es megszűntével a fejlesztések irányítását végző hatóságok a minisztériumokhoz kerültek, a központi koordinációt pedig a Miniszterelnökség látja el. A tanulmány fontos megállapításának nevezte, hogy ezzel "a korrupció lehetőségei is központosultak".

A közreadott sajtóanyagban azt írták: a források kezelői felültervezik a pályázatokra szánt pénzt, bőkezűen határozzák meg az elszámolható költségeket, a hatóságok nem érdekeltek abban, hogy szigorúan ellenőrizzék a költéseket. Kállay László, a Budapesti Corvinus Egyetem docense, a TI külső szakértője azt mondta: a korrupció nemcsak erkölcsileg ítélhető el, hanem forrásokat von el fontos fejlesztésekről, és olyan mintát teremt, amely szerint a siker nem a valódi teljesítményen múlik.

Rámutatott: sokszor forrásbőség van az uniós támogatásokból finanszírozott területeken, és a kormányzati kommunikációban jellemző megközelítés, hogy a források felhasználása az egyetlen cél, "a felhasználás hatékonysága alig számít". A korrupt módon elköltött pénz is segíti ezt a folyamatot, javítja a felhasznált források mutatóját - tette hozzá. Szinte mindent átszövő korrupciós problémának nevezte a túlárazást, a piacinál magasabb ár alkalmazását az elszámolásokban. Hozzátette: a korrupció "akkor kezdődik", amikor a kedvezményezettek a beszállítókkal szerződnek. Úgy fogalmazott: a túlárazás "teljesen általános jellemzője a rendszernek". Kérdésre válaszolva hozzátette: szerinte a 2007 és 2013 között megvalósult mintegy 63 ezer projekt 90 százalékánál történhetett túlárazás.

A fontosabb korrupciós technikákat részletezve beszélt az indokolatlanul kiválasztott fejlesztési célokról és azokról a közbeszerzési pályázati kiírásokról is, amelyeknek csak egy preferált ajánlattevő tud megfelelni.

Szerző

Nem egyeztet többet az egyházügyi törvényről az MSZP

Az MSZP a továbbiakban nem vesz részt az egyházügyi törvény módosításáról szóló ötpárti egyeztetéseken - közölte Bárándy Gergely, az Országgyűlés törvényalkotási bizottságának szocialista alelnöke hétfőn Budapesten, sajtótájékoztatón. Frakciótársa, Demeter Márta elmondta, hogy határozati javaslatot nyújtanak be a Honvéd Egészségpénztár önhibájukon kívül kárt szenvedett tagjainak megsegítésére.

Bárándy Gergely az egyházügyi törvény módosításáról azt mondta, bebizonyosodott, hogy - a kezdeti biztató jelek ellenére - a Fidesz az ötpárti egyeztetéssel a külvilágnak akart színjátékot játszani. Ezt azzal indokolta, hogy a törvénymódosítás szövegébe az ellenzéki pártok egyetlen érdemi javaslata sem került be. Az ellenzéki képviselő közölte, azt javasolták a többi között, hogy a közfeladatot ellátó egyházak mindegyike kapjon támogatást, jelenleg ez nem szerepel a törvényben.

Bárándy Gergely szerint a választók megtévesztése lenne az, hogy ha az MSZP továbbra is részt venne az egyeztetéseken, mert azt a látszatot keltenék, hogy ez egy demokratikus folyamat. Demeter Márta arra hívta fel a figyelmet, hogy a Honvéd Egészségpénztár tagjainak mintegy 1,8 milliárd forintnyi megtakarítása ragadt bent a Buda-Cash brókerház tulajdonosai által birtokolt DRB Banknál. Mint mondta, ennek az összegnek a hiányában megbénult a pénztár működése, ahol több mint 27 ezer katona, honvédségi, rendvédelmi, nemzetbiztonsági dolgozó megtakarítása volt.

Közölte, határozati javaslatukban arra szólítják fel a kormányt, hogy törvényben rendezze a Honvéd Egészségpénztár tagjainak helyzetét. Javaslatuk szerint az államra szállna az egészségpénztár DRB Bankkal szembeni követelése, így lehetővé válik a tagoknak a megfelelő összeg kifizetése; az állam később érvényesíthetné a rá átszállt követelést - ismertette.

Szerző