A kerítés jelkép is lehet

Egy kerítés csupán egyszerű „tereptárgy”, se szeretni, se gyűlölni nem lehet. De céljától függően akár jelképpé is vallhat. A hidegháború évtizedeiben a magyar-osztrák határon húzódó szögesdrót - sokáig aknazárral is súlyosbítva - egy olyan rendszer jelképe volt, amely megtagadta állampolgáraitól a szabad mozgást. A „ vasfüggöny” később műszaki zárrá, jelzőrendszerré szelídült, de célja változatlan maradt. Megakadályozni az ország elhagyását, a távozást a „szabad világba”. Jelkép lett 1989 tavaszán a „vasfüggöny” lebontása is. A demokrácia, a szabadság felé tett lépés jelképe, amelyet pár hónappal később a magyar-osztrák határ megnyitása, a Honecker rendszer diktatúrája elől ide menekült kelet-német állampolgárok kiengedése követett. Már felépítése előtt jelképpé vált Orbán Viktor kerítése is Magyarország és Szerbia határán.

Ez év januárjában a francia szatirikus hetilap, a Charlie Hebdo szerkesztősége elleni gyilkos merényletre válaszként több mint fél száz államfő és kormányfő vett részt a párizsi szolidaritási meneten, amely a terrorizmus ellen és a sajtószabadság, a demokrácia védelmében emelt szót. Ezen mondott visszatetszést keltő beszédet Orbán Viktor, aki a terrorizmus okaként a bevándorlást jelölte meg. Beszédében már akkor összekeverte az életüket a helyi háborúktól, a terrorizmustól, a diktatúrától féltő menekülteket, a csupán jobb életet kereső gazdasági bevándorlókat és a terroristákat. Tavasszal a kormány „nemzeti-konzultációt” kezdeményezett, amely célzatos kérdésekkel a menekülteket gazdasági bevándorlóknak, lehetséges terroristáknak állította be. Ennek folytatása volt a magyar nyelvű óriásplakát-kampány, amely tovább fokozta a „migránsoknak”, azaz gazdasági bevándorlóknak minősített menekültek elleni gyűlöletet és a tőlük való félelmet. Ennek a gondolkodásnak lett a jelképe a kerítés, a melyet Orbán Viktor ígért meg és épített fel, mint amivel ő megvédi a magyarokat attól, hogy a „migránsok” elvegyék a munkájukat, megszegjék a törvényeinket és meggyalázzák a kultúránkat. Az Európai Unió egyetlen tagországának kormánya sem követte ezt az utat.

Orbán Viktor a kerítéssel láthatóan nem valódi megoldást akart, hanem saját és pártja népszerűségének csökkenését próbálta megállítani. Ezért utasította el kezdettől az uniós szintű közös megoldást, többek között a menekültáradat terheinek kvóták szerinti igazságosabb elosztását. Ezért nem tett- egyetlen kormányfőként - önkéntes felajánlást sem menekültek befogadására.

A kerítés Orbán Viktor által megjelölt célja lehetett volna a Magyarországra belépni akarók ellenőrzött és szervezett fogadása. Nem lett volna nehéz meggyőzni a hazai és a nemzetközi közvéleményt arról, hogy a 170 kilométer hosszú zöldhatáron érkezők több százezres tömegét nem lehet kezelni. Lehetne viszont a kerítésen ésszerű távolságokra kapukat nyitni, oda befogadó-állomásokat telepíteni, ahol megtörténik a belépők regisztrálása, a menekültek és a gazdasági bevándorlók szétválogatása, étkeztetése, ha szükséges, orvosi ellátása. Az ilyen kerítés ellen meggyőződésem szerint senki nem emelhet kifogást. Az orbáni kerítés azonban ehelyett az egykori „vasfüggöny” feladatát vállalta fel, csak nem a kilépést, hanem a belépést akadályozza meg. Ráadásul a menekültáradatot nem megállította, csupán a szomszédos országokba terelte, ami egy közösségen belül nyilván ellenszenvet kelt az ily módon cselekvő, csak a saját érdekeire figyelő ország iránt.

A magyar kormánypropaganda most diadalittasan harsogja, hogy egyre több ország követi a magyar kerítésépítés példáját. A valóságban ezek a kerítések azonban nem a menekültek elriasztását, más országokba terelését, hanem a bebocsájtás ellenőrzötté, szervezetté tételét szolgálják.

Azt se felejtsük el, hogy Magyarország 1989 tavasza óta részese a Genfi Menekültügyi Egyezménynek, ami kötelezővé teszi az életük, szabadságuk, emberi jogaik és méltóságuk védelme érdekében hazájukból menekülni kénytelenek befogadását, legyen bármilyen a vallásuk, a világnézetük vagy a bőrszínük. Ez felel meg az Európai Unió közös értékrendjének is. Megjegyzem: nehezen érthető Orbán Viktor muzulmán ellenes álláspontja, ha felidézzük, hogy nemrég a muzulmán többségű Kazahsztánban járva úgy nyilatkozott, hogy ott "otthonosabban érzi magát, mint Brüsszelben".

A menekültek befogadása ellen aláírásgyűjtést, netán népszavazást szervezni súlyos károkat okozna hazánk amúgy is kritikus szintre süllyedt nemzetközi megítélésének. Orbán Viktor és kormánya láthatóan kész ezt is vállalni, belpolitikai céljai, néhány százezer szavazat megszerzése érdekében. Az emberek félrevezetése ezt nemzeti érdeknek beállítani.

Azt sem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy semmilyen közösség nem viseli el, ha egy tagja csak az odatartozás előnyeire tart igényt, de nem vállal részt a tagsággal járó kötelezettségek teljesítéséből.

Szerző
2015.11.10 07:13

Jövő vasárnaptól változik a repülőtéri buszok menetrendje

Publikálás dátuma
2019.03.22 21:55
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
A vasárnapi forgalom kiugróan magas, így a járatok sűrítéséről döntöttek.
Az eddiginél sűrűbben, tízpercenként jár március 31-től vasárnap napközben a repülőtéri 100E járat – közölte a Budapesti Közlekedési Központ (BKK). Mint írják, a járat kihasználtságáról szóló adatok szerint az utasok száma továbbra is dinamikusan növekszik, a vasárnapi forgalom pedig kiugróan magas a hét többi napjához képest is. „A BKK 2019. március 31-től vasárnap napközben sűríti a 100E repülőtéri autóbusz menetrendjét, így a legforgalmasabb utazási időszakokban, 7 és 19 óra között tízpercenként indulva biztosít közvetlen eljutást a belváros és a repülőtér között. A BKK továbbra is figyelemmel kíséri az autóbusz kihasználtságának alakulását és szükség esetén mentesítő autóbuszokat állít forgalomba” – olvasható a közleményben.

Megint éheztettek egy családot a tranzitzónában a magyar hatóságok, közbelépett Strasbourg

Publikálás dátuma
2019.03.22 21:25
A tompai tranzitzóna a 2017-es átadáskor - illusztráció
Fotó: AFP/ ATTILA KISBENEDEK
A Helsinki Bizottság közölte, hogy a házaspár – akiket hat gyermekükkel tartanak fogva a tranzitban – március 19. óta nem kapott enni.
Fél órája kaptuk meg a strasbourgi bíróság legújabb azonnali intézkedését, amiben utasítják a magyar hatóságokat, hogy adjanak enni a tranzitzónában fogvatartott iraki ügyfeleinknek” – közölte a Magyar Helsinki Bizottság a Facebook-oldalán. Mint írják, a házaspár, akiket hat gyermekükkel tartanak fogva a tranzitban, március 19. óta nem kapott enni. „Reméljük, hogy most, péntek este, már kapnak végre vacsorát” – teszik hozzá. A jogvédő szervezet kiemeli, hogy 2018 augusztusa óta ez a kilencedik eset, amikor azért kell Strasbourgig menniük, hogy fogvatartottak enni kapjanak.