Varázserő nélküli hatalom

Publikálás dátuma
2015.11.10 06:45
Ekkor még hatalmasnak hiszik Ózt Dorothy és barátai Fotó: MTI/ Kallos Bea
Fotó: /
Az Óz, a csodák csodája a Vígszínházban rendkívül látványos produkció, nagy színpadi apparátust mozgat. A színészi játék terén vannak fogyatékosságok, de ennek ellenére nem nehéz megjósolni a hosszú sikerszériát.

Gonosznak lenni a színpadon jó, és ennek Kútvölgyi Erzsébet boszorkányként kiélvezi minden pillanatát a Vígszínházban. Hatalmas elánnal gondosan apróra vág zöldségeket, arcára kiül a mámor, hogy mindjárt befalhatja az Óz, a csodák csodája kedves kislány hősét, Dorothyt, és például frissen felaprított újhagymával ízesítheti. Érződik, ahogy összefut a nyál a szájában, ahogy boldog attól, hogy aljas lehet. De ez közben egyáltalán nem rémisztő, mert átfordul groteszkbe, és ezért nevetni kell rajta. Látom, hogy még a gyerekek is nevetnek a nézőtéren, egyáltalán nem rettegnek, ami kicsit tán baj is, mert akkor a szereplők félelmének végül is nincs semmi tétje.

De közben az az elképesztően jó Kútvölgyi alakításában, hogy megmutatja ennek a banyának a pitiánerségét, hogy egyáltalán nem olyan formátumos, mint amilyennek akarja láttatni magát, úgy érzi, hogy nyeregben van, de pillanatok alatt könnyedén el lehet bánni vele. Túl könnyedén is. Valami kis edényből rálöttyintik valószínűleg a semmit, mert a nyolcadik sorból még némi vízfoltot sem látok rajta. Hogy a nyílt színen el kellene olvadnia, arról már ne is beszéljünk, ehelyett a süllyesztőben ripsz-ropsz eltűnik.

Ha netán a gyerkőcök egy része nem ismeri a mesét, máig nem érti, hogy ez a nagypofájú, meglehetősen jól éneklő némber mitől is semmisült meg ilyen hirtelen. Ez csak egy példa arra, hogy az ilyen jellegű szituációk nincsenek kellőképpen kidolgozva, sok kalandos elem a játék szintjén nem elevenedik meg kellőképpen, és ettől nem is eléggé összetettek a figurák. A Vígszínház 1991-es, Gárdos Péter által rendezett produkciójában inkább azok voltak. De a mostaniak is helyesek és szerethetők. Szilágyi Csenge Dorothyként eljátszik egy vagány kislányt, aki keresi az útját, de általában helyén van a szíve és az esze. Csapó Attila annyira gyáva oroszlánt alakít, hogy már a kezdetekben sem lehet tőle rendesen megijedni, ami amúgy szintén hiba. Az viszont már nem, hogy ő is hamar megkedvelteti magát. Telekes Péter az észre vágyó, kapásból nem észhiányos madárijesztő, Wunderlich József a persze már eredetileg is nagyszívű bádogember.

Ha a színészi alakítások nem is mindig elég markánsak, a látvány meglehetősen az. Kentaur festői díszlete meghatározó. Körívben emelkedik a színpad, ami nem ritkán forog is, ez jelképezi azt a nagy utat, amit a szereplőknek a szó szoros értelmében, és átvitt értelemben ugyancsak, meg kell tenniük. Mesebelien hívogatók a házak, színesen érdekes a háttér. A látványhoz erőteljesen hozzájárulnak Hoffer Károly egyéniséget hordozó, manókat, polgárokat, gyerekeket megelevenítő bábjai. Nekik sincs elég akciójuk, sokszor csak bejönnek, kimennek, jóval többet lehetne játszani velük, Ellinger Edina bábrendezésében.

Óz egy csaknem a színpad tetejéig érő hatalmas marionett bábu, ő már a méreteinél fogva is különös, félelmetes lénynek tűnik, olyannak, akinek lehet hatalma és varázsereje. Annál meglepőbb, amikor meglátjuk hirtelen azt az embert, aki mozgatja, aki hozzá képest pöttöm, és aki a bábon keresztül hazudja magát nagynak, varázslatosnak, Lukács Sándor megszemélyesítésében. Hegyi Barbara szép és jó tündér Benedek Mari által tervezett gyönyörű ruhában. Tahi Tóth László, aki egykor emlékezetes Gyáva Oroszlán volt, meglágyítható szívű őr. Juronics Tamás koreográfiája senkit nem terhel agyon, mondhatni kiegyenlíti a tánctudásbeli különbségeket. Marton László rendezése fölöttébb látványos, sok szereplőt, nagy színpadi apparátust mozgat magabiztos tudással összehangolva, temérdek nézői igényt kielégítve. A produkció hosszú sikerre számíthat.

2015.11.10 06:45

Mégsem gyárthat mostantól bárki Rubik-kockát?

Publikálás dátuma
2019.02.15 18:52
A kockából még mindig évi tízmillió darabot adnak el világszerteFOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/ TIM WHITBY
Fotó: /
A híres kockát gyártó cég szerint a játék továbbra is védjegyoltalom és szerzői jogi védelem alatt áll Magyarországon, így a hasonló kockák engedély nélküli gyártása és értékesítése jogszabályt sérthet.
Néhány napja több helyen megjelent, így mi is írtunk arról, hogy a nemzetközi döntésekkel összhangban a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala kimondta, törölni kell a Magyarországra is kiterjesztett Rubik-kocka védjegyet. A döntést a Fővárosi Törvényszék megerősítette, majd idén januárban a Fővárosi Ítélőtábla is jóváhagyta ezt. Az első értelmezések szerint a gyakorlatban azt jelentette: bárki gyárthat és adhat el Rubik-kockát. Ez azonban a játékot gyártó cég szerint nem igaz, a végzés egyáltalán nem azt jelenti, hogy a Rubik-kocka oltalma Magyarországon megszűnt volna - írja most a hvg.hu egy frissen kiadott közleményre hivatkozva. Eszerint a döntés valójában nincs érdemi hatással a Rubik-kocka magyarországi oltalmára.
A gyártó szerint a döntésnek semmilyen joghatása nincs arra az uniós védjegyre, amely a Rubik-kocka formáját és kialakítását oltalmazza, és amely Magyarországot beleértve az egész EU-ra kiterjed.
"Mivel ezen védjegy érvénytelensége tekintetében jogerős döntés még nem született, a védjegyet érvényes és érvényesíthetőnek kell tekinteni".

A közlemény arról is szót ejt, hogy a Rubik-kocka védjegyek jogtulajdonosa számos olyan EU-s, nemzetközi és nemzeti védjegy jogosultja, amely a Rubik-kocka formáját és jellegzetes színes kialakítását oltalmazza. A gyártó szerint egyetlen országban sem született még olyan hatósági vagy bírósági döntés, amely ezen védjegyek érvénytelenségét megállapította volna. Harmadszor, tették hozzá, a kérdéses bírósági döntés a védjegynek csak a magyarországi részét érinti, vagyis a védjegy oltalma alá tartozó egyéb országokban a nemzetközi védjegy továbbra is érvényes.
A kockát gyártó cég szerint a Rubik-kocka továbbra is védjegyoltalom és szerzői jogi védelem alatt áll Magyarországon, így a hasonló kockák gyártása és értékesítése a jogosult engedély nélkül a védjegy- és szerzői jogi jogszabályokat sértheti.
2019.02.15 18:52

Gálaesttel emlékeznek a száz éve született Bessenyei Ferencre

Publikálás dátuma
2019.02.15 18:42

Fotó: Népszava/
Gálaesttel emlékeznek Bessenyei Ferencre születésének 100. évfordulója alkalmából pénteken a Nemzeti Színházban - adta hírül az MTI. A nagyszínpadi műsor előtt a teátrum parkjában pályatársai, tisztelői mécseseket, virágokat helyeztek el a színművész szobránál. Bessenyei Ferenc (1919-2004) kétszeres Kossuth-díjas színművész, a nemzet színésze, a magyar színjátszás nagy alakja száz éve, 1919. február 10-én született. Ebből az alkalomból a művész tisztelői mécseseket, virágokat helyeztek el Párkányi Raab Péter Bessenyei Ferencet Bánk bán szerepében ábrázoló szobránál a teátrum parkjában. Az eseményen jelen volt Császár Angela, Piros Ildikó, Benkő Péter, Kovács István, Rubold Ödön, Nemcsák Károly, Mihályi Győző színművész és Szirtes Tamás rendező, a Madách Színház igazgatója is.

Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház főigazgatója a teátrum előtt tartott megemlékezésen kiemelte: az, hogy az eseményre sokan eljöttek, szintén azt igazolja, hogy igazi nagy színész volt Bessenyei Ferenc. Olyan színész, aki egy korszak szimbólumává tudott válni. Mint fogalmazott, a színész a Jóistentől sok-sok ajándékot kapott: karizmát, energiát, gyönyörű orgánumot, és élt is ezzel. Olyan művész volt, aki tudott igazi nagy hősöket játszani, karizmatikus egyéniségeket és akivel kicsit be is azonosítottuk ezeket a hősöket, benne láttuk nagy történelmi személyiségeinket.

A rendező arról beszélt, hogy ez az a generáció volt, az a közönség, amely igényelte a nagy formátumú színészeket a színpadon. Sajnos ezután eljött egy olyan kor, amikor inkább kisebb emberi lelkeket ábrázolunk, az emberi gyarlóságra fókuszálunk - mondta, hozzátéve: reméli, hogy majd egy új korszak kezdődik, amelyben Bessenyei Ferenc lesz az egyik példakép. Felidézte, hogy a művész születésének 100. évfordulóján, február 10-én emléktáblát avattak annak a budapesti háznak a falán, ahol a színész lakott.

A teátrumban pénteken gálaesttel is emlékeznek a művészre. A Nemzeti Színház nagyszínpadán Bessenyei 100 - "Én úgy szeretek élni!" című műsorban pályatársakkal, történetek, filmbejátszások, novellák segítségével idézik fel a színész alakját. Az est műsorvezetője Bakos-Kiss Gábor, a megemlékezők között megtalálható Benkő Péter, Császár Angela, Kovács István, Kubik Anna, Nemcsák Károly, Pap Éva, Piros Ildikó, Rubold Ödön, Radó Denise és Huszti Péter színművész.
2019.02.15 18:42
Frissítve: 2019.02.15 19:20