Ha még nem is tekinthető a horvát választás győztesének Zoran Milanovic kormánykoalíciója, nagy lépest tett efelé. Bár ugyanannyi mandátumot szereztek, mint a jobboldal, három plusz mandátummal számolhatnak az isztriai regionális pártszövetség révén: az IDS, amely tagja volt Zoran Milanovic miniszterelnök kormányának, ugyanis semmiképpen sem csatlakozik a jobboldalhoz. Délelőttre aztán kiderült, hogy további három képviselői hellyel gyarapodhat a kormánykoalíció: a kisebbségek hét mandátumából hármat olyan személyek szereztek meg, akik vagy a szociáldemokrata, vagy a szintén a baloldali blokkhoz tartozó liberális Horvát Nemzeti Párt (HNS) tagjai. Ez 62 mandátumot jelent.
A kisebbségek további négy mandátumát a Milorad Pupovac által irányított szerbek kaparintották meg, akik 2007 után tagjai voltak a korrupciós ügye miatt börtönben ülő Ivo Sanader jobboldali kormányának. Az exminiszterelnök jelentős ígéreteket tett a szerb pártnak, amiből semmi sem valósult meg. Ezért valószínűsíthetjük, hogy az SDSS négy képviselője ezúttal inkább a baloldali blokkhoz húz. A jobboldal 56 mandátumához további hármat számolhatunk a diaszpóra részéről, a boszniai horvátok minden voksoláson tömegesen szavaznak a Horvát Demokratikus Közösségre, a HDZ-re.
Ami eddig biztos tehát, a pluszmandátumokkal együtt a jobboldal 59, a baloldal 62 mandátummal rendelkezik. Ez ugyan még jócskán elmarad az abszolút többségtől, hiszen a 151 tagú törvényhozásban ehhez 76 mandátumra lenne szükség, de ahhoz elég lehet, hogy a jobboldali elnökasszony, Kolinda Grabar-Kitarovic, minden akarata ellenére Milanovicot kérje fel az új kabinet életre hívására. Nyilvánvaló, hogy a mérleg nyelve a meglepetésre 19 mandátumot szerzett, harmadik helyen végzett Híd Független Lista nevű párt lett. A szigorú költségvetési politikát követelő tömörülés vezetői egyelőre nem nyilatkoztak terveikről. Egy mandátumot kapott a radikális, a spanyol Podemos-hoz hasonló Élőlánc, kettőt a zágrábi polgármester, Milan Bandic pártja, szintén kettőt a szlavóniai regionális tömörülés, a HDSSB, s egyet még egy kisebb párt.
A bal- és jobboldal közötti egyenlőséget mutatja az is, hogy mindkét blokk öt-öt győzelmet aratott a tíz szavazókörben. A baloldal a harmadik szavazókörben volt a legerősebb, a varasdi térségben, ahol majdnem 50 százalékot kapott, a HDZ viszont a 9. szavazókörben Zadar-Sibenik térségében, ahol szintén 50 százalék körüli eredményt ért el. Horvátországban igen hosszúra nyúlt a választás éjszakája, ami a drámaiságot sem nélkülözte. Az exitpoll ugyan azt hozta ki, hogy fej-fej mellett végzett a bal- és jobboldal, ám a voksok összeszámlálása során nagyon elhúzott a Tomislav Karamarko által fémjelzett jobboldal. Előnye olyan meggyőzőnek tűnt, hogy hetven százalékos feldolgozottságnál Karamarko bejelentette választási győzelmét, s a nagy hírügynökségek is világgá repítették a hírt, amely szerint kormányváltás lesz Horvátországban. Mint a jobboldal kormányfőjelöltje fogalmazott, „várjuk azokat, akik készek egy jobb Horvátországért harcolni”. Milanovic ugyanakkor a Hídnak tett koalíciós ajánlatot.
Reggelre jött a fordulat. 95,5 százalékos feldolgozottság után egyenlített a baloldali blokk, 99,9 százalékot követően pedig – potenciális partnereivel együtt – három mandátummal „elhúzott”. Most azonban minden szempár a Híd Független Listára vetül. A tömörülés vezetője, Bozo Petrov eddig mindkét nagy blokkal elutasította a koalíciót. Azzal vádolta őket, hogy képtelenek a reformokra. Ugyanakkor a párt azt is megállapította, hogy nélkülük nem alakítható működőképes kormány. Petrov közzé is tette, milyen feltételekkel támogatna egy kisebbségi kormányt. Alapvető, hogy az átfogó reformokat hajtson végre. Hogy a Híd a bal- és a jobboldalt választja-e, erről korai lenne beszélni. A gondot az jelentheti, hogy egy kiforratlan pártról van szó, amelyet regionális politikusok, professzorok alkotnak. Az sem kizárt, hogy idővel szétesik ez a politikai kezdeményezés – vélik politológusok.
Elvileg nagykoalíció is lehetséges lenne, de Horvátországban ennek nincsenek hagyományai, s a két nagy blokk között olyan ellenséges a viszony, hogy nehéz lenne elképzelni egy ilyen megoldást. A HDZ a kampányban a menekültekkel szembeni keményebb fellépést követelt. Szeptember közepe óta 330 ezren haladtak át Horvátországon keresztül, akik Szíriából, Irakból és a közel-keleti térség más országaiból érkeztek.
A mérleg nyelve
A Híd Függetlenek Listája 2012 végén alakult meg a dalmáciai városban, Metkovicban. A település polgármestere, Bozo Petrov célja az volt, hogy olyan tömörülést hívjon életre, amely elsősorban a vidéki fiatal értelmiségre épül. Olyan személyek léptek be a pártba, akik korábban egyetlen politikai erőnek sem voltak tagjai. Első nagy sikerét a tömörülés a 2013-as helyhatósági választáson érte el, amikor Metkovicban 46,25 százalékot ért el. 67,49 százalék járult az urnákhoz, ami az egyik legmagasabb részvételi arány volt Horvátországban. Bozo Petrovot a második fordulóban választották meg városvezetőnek 67,94 százalékkal. A dubrovniki-neretvai körzetben ugyanezen a voksoláson a párt 9,97 százalékot kapott, ezzel a harmadik lett a szociáldemokrata SDP és a konzervatív HDZ mögött.
Petrov polgármesterként jelentősen csökkentette a kiadásokat Metkovicban. Csökkent a városi alkalmazottak bére. Ezt csak azután emelte, hogy sikerült stabilizálni a település költségvetését, ám a munkatársak fizetése még ekkor is harminc százalékkal elmaradt attól, mint amennyit Petrov polgármesterré választásának idején kerestek. Bozo Petrov országosan is ilyen jellegű költségcsökkentő intézkedéseket követel az állami büdzsében. A párt emellett a külső adósság jelentős csökkentéséért száll síkra, valamint a közszolgálati szférában is reformokat kíván véghezvinni.
A lehetséges forgatókönyvek
* A baloldali koalíciót a Híd vagy kormányról, vagy kormányon kívülről támogatja
Talán az utóbbi variációra a legnagyobb az esély. A Híd nem lép ugyan be a kormányba, de azért az SDP 62 képviselőt felvonultató koalíciójának támogatása mellett dönt, mert úgy látja, az általa szorgalmazott reformokat nagyobb eséllyel hajtja végre egy baloldal kormány. Természetesen ennek a döntésnek is meglennének a maga veszélyei, hiszen elképzelhető, hogy a Híd tagságának egy része a jobboldallal szövetkezne. A párt amúgy is nagyon komoly erőpróba elé tekint. Szakértők szerint ugyanis a két nagy párt is mindent el is követ majd a Híd szétszakításáért.
* A jobboldali koalíciót támogatja a Híd akár kormányról, akár azon kívül
A horvát választók egy része, legalábbis az internetes hozzászólások alapján, meg van győződve arról, hogy a Híd valójában a HDZ képződménye. Ennek azonban ellentmondani látszik, hogy röviddel a választás előtt Tomislav Karamarko, a HDZ elnöke úgy fogalmazott: aki a Hídra adja a voksát, az a baloldalra szavaz. Ha a Híd a HDZ-t választaná, ugyanazok a veszélyek leselkednének a pártra, mint ha az SPD támogatása mellett törne lándzsát.
* Nagykoalíció lesz az SPD és a HDZ között.
Annyi előnye lenne ennek a felállásnak, hogy az államalapítónak nevezett Franjo Tudjman óta ennyire stabil kormánya nem volt Horvátországnak. Sok szakértő azonban úgy véli, a nagykoalíció katasztrófa lenne a horvát demokrácia számára. Felosztanák egymás között az országot, a korrupció virágozna, a reformokat elhalogatnák. A nagykoalícióra azonban nagyon csekély az esély, hagyományai sincsenek, s a két párt között is nagyok a különbségek.
* Nem tudnak megegyezni a kormányról a Híddal, s előrehozott választás lesz
Valószínűtlen, hogy ne alakulna új, biztos alapokon nyugvó kormány. A Híd számára túl nagy a kísértés a kormányra kerülést illetően, legrosszabb esetben „szétkapkodják” a nagyok a párt képviselőit, s össze tudják szedni a 76 mandátumot.
