Elszámoltak a bankok

A devizaalapú kölcsönök elszámolása során átlagosan 393 ezer forintot térítettek vissza a pénzügyi intézmények az ügyfélnek – jelentette be Freisleben Vilmos egy tegnapi háttérbeszélgetésén. 

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) fogyasztóvédelemmel foglalkozó igazgatójától megtudtuk, hogy a pénzügyi intézmények által visszatérített összegek eltérően alakultak, egy átlagos jelzáloghiteles 718 ezer, a nem jelzáloghitellel rendelkező ügyfél átlagosan 201 ezer forintot kapott vissza. A jogosult ügyfelek tehernövekedése jelentősen mérséklődött: a svájci frank alapú lakáshitelek átlagos, havi törlesztőrészlete 26 100 forinttal, 25 százalékkal 77 720 forintra csökkent, míg az ilyen hitelek átlagos tőketartozása 8 millió forintról 6,5 millió forintra apadt.

Freisleben Vilmos kifejtette: az elszámolásban érintett 1,9 millió szerződésből 975,5 ezer olyan hitelmegállapodás volt, amelyet korábban már lezártak, azaz visszafizettek az ügyfelek – ők kézhez kapták az elszámolt összeget. Ezeknek a szerződéseknek több mint 50 százaléka gépjárműhitelre vonatkozott.

Egy átlagos svájci frank alapú gépjárműhitel havi törlesztése pedig az elszámolás hatására 27 százalékkal, 47 340 forintról 34 640 forintra csökkent – fűzte hozzá. Az igazgató szólt arról is, hogy az MNB kimutatásai szerint az élő kölcsönszerződések 76 százalékában 0-50 százalékkal csökkent a törlesztőrészlet, az ügyfelek 10 százaléka esetében nem volt változás. Az elszámolást követően az élő szerződések 5 százalékában nőtt a törlesztőrészlet. Freisleben Vilmos ezt azzal magyarázta, hogy az érintett adósok egy részénél a kölcsön türelmi idős megoldással társult, például csak kamatfizetés történt, s így volt ez egyes lakástakarék-szerződések esetében. De emelkedett a törlesztőrészlete azoknak is, akik a bankjukkal korábban átmeneti fizetéskönnyítő konstrukcióban állapodtak meg, és ezek kifutottak az elszámolás után. A legnagyobb részt természetesen azok tették ki a növekvő törlesztőrészletet fizetők közül, akiknek jelentős összeget tett ki a már lejárt tartozása, mert esetükben a lejárt tartozást a bankok az elszámoláskor újra tőkésítették.

Szerző

Libamáj helyett kacsamáj

Azonnali termékvisszahívásra kötelezte a Kurunczi Hús Bt.-t a NÉBIH, miután a laboratóriumi vizsgálatok bebizonyították, hogy libamáj megjelöléssel kacsamájat forgalmaztak. A NÉBIH fokozottan vizsgálta az elmúlt időszakban a fagyasztott libamáj forgalmazókat. Ennek eredményeként került most forgalmi korlátozás alá több mint 2 tonna, mintegy 10 millió forint értékű hamisított termék.

A libamáj a gasztronómia egyik legdrágább és legnemesebb alapanyaga. Termelésének és fogyasztásának hazánkban több száz éves hagyománya van, Márton naphoz közeledve különösen nagy népszerűségnek örvend. Mivel külsőre könnyen összetéveszthető a kacsamájjal, ezért – az elmúlt évek tapasztalatai alapján – az élelmiszerhamisítók is előszeretettel kísérleteznek vele. A vizsgált termékről fajazonossági DNS vizsgálattal állapították meg a máj származását. Az eljárás folyamatban van, a felelős megállapítását követően az élelmiszerhamisítás elkövetője milliós nagyságrendű bírságra számíthat.

Sokan nem tudják, de a hízott kacsamáj íze sokszor sokkal finomabb és karakteresebb, mint a libamájé. Az már egy másik kérdés, hogy a legtöbb helyen a libamájnak álcázott kacsamájat libamájáron adják, ami egy-két ezer forintos különbséget jelenthet. Még gyakorlott háziasszonyok sem látják elsőre a két máj közötti különbséget, a szín ugyanis már régóta nem döntő tényező. A két madár mája között leginkább az alakbeli különbségekre támaszkodhatunk, a kacsamáj egyik lebenye papucsszerűen ellaposodik, azaz sokkal szélesebb a másik lebenynél. A libamáj esetében pedig nagyjából egyformán széles mindkettő.

Szerző

,,Láthatatlan" infláció, dráguló élelmiszerek

Annak ellenére, hogy a KSH tegnap azt jelentette, hogy októberben mindössze 0,1 százalékos éves inflációt mértek, az emberek - elsősorban élelmiszer vásárlásaik során - tetemes drágulást észlelnek. Különösen a népélelmezési cikknek számító burgonya és alma látványos áremelkedését veszik nehezen tudomásul. A statisztikai adatokat viszont nagy mértékben javította, hogy az energiaárak és az üzemanyagoké is mérséklődött.

Érdekes összeállítást közölt a minap a Privátbankár internetes portál: néhány hazai üzletlánc árait figyelembe véve, az élelmiszert (és háztartási vegyi árut) árusítóknál összességében átlagosan 222 forinttal többe került megtölteni kosarunkat októberben, mint egy hónapja, ami 1,2 százalékos emelkedést jelent. Ha 12 hónapra tekintünk vissza, akkor még rosszabb a kép, egy esztendőre visszatekintve 1500 forintos áremelkedést tapasztalt, ami bizony 9 százalékos drágulással ér fel, ami azt jelenti, hogy egy átlagos - két felnőtt, két gyerekes - család havi nagy bevásárlása átlagosan 18 444 forintba kerül.

Mielőtt ezekből az árakból messzemenő következtetést vonnánk le, érdemes szemügyre venni, hogy mi az, ami olcsóbb lett. Nos, ilyet viszonylag kis számban találunk, de ezeknek az árcsökkenése tekintélyes mértékű. Az úgynevezett téli gyümölcsök közül - ezek a tavaszi-nyári friss árut vannak hivatva pótolni - a banán 18 százalékkal lett olcsóbb egy hónap alatt, és érdekes módon a nálunk drága árkategóriába tartozó sajtok is átlagosan 16 százalékkal kerültek kevesebbe.

Ezzel azután a jelentősebb mértékben kedvezőbbé vált áruk sora le is zárult. Banán és talán sajt nélkül is még elboldogul a jámbor fogyasztó, de amikor a 65 százalékkal megdrágult almával, vagy a 20 százalékkal többe kerülő burgonyával, 12-14 százalékkal költségesebb tojással vagy naranccsal találja magát szembe, akkor jogosan az az érzése, hogy lényegesen több pénzt hagy a boltokban, mint annak előtte.

Ezek közül az alma volt az, ami 2015-ben rendületlenül drágult, 12 hónap alatt megkétszerezte az árát, de ez a tendencia jellemezte a krumplit, a tojást, a rizst és egyes szeszes italokat, az ásványvizet, a tésztát is, amelyek harmadával kerülnek többe idén ősszel, mint tavaly ilyenkor. Viszont, akik nem vegetáriánusok, azok most örülhetnek, hiszen a csirkemell számottevő mértékben olcsóbb lett, és idesorolhatjuk a mézet is.

Mielőtt ok nélkül örülnénk, érdemes azt is figyelembe venni, hogy az elmúlt hetekben egyre erőteljesebb a magyar méhészek tiltakozása a hamisított kínai mézzel szemben, és még az sem lehet megnyugtató, hogy ezek a termékek az egészségre nem ártalmasak. (Tény, hogy a Magyarországon forgalomba hozott termékekben is találták nyomát a kínai hamisítványoknak, ugyanis ezeket a hitvány mézzel hígították.) Így valóban lehet olcsóbban árulni. A Privátbankár megtudta: az összes olcsó méz unióbéli és a közösségen kívüli termékek keveréke.

Október végén kapott szárnyra az a hír, hogy a vörös húsok és a füstölt húskészítmények rákkeltőek. A szakma ugyan ezt az állítást azon nyomban cáfolta, az ügyes kereskedők azonban nem voltak restek, és azon nyomban egyes árufajták látványos árcsökkentésével reagáltak a rossz szájízt keltő hírekre. (Feltehetően az alacsonyabb árak alkalmazása csak átmeneti jellegű, de vevőcsalogató fogásnak aligha rossz.)

A fogyasztói árak átlagosan 0,1 százalékkal nőttek egy év alatt - közölte tegnap a KSH. Az élelmiszerek ára 1,7 százalékkal emelkedtek. Az úgynevezett fogyasztói kosárban ezek 21 százalékot képviselnek, a közüzemi költségek pedig csaknem 14 százalékosat. Vagyis az alacsonyan tartott rezsiköltségek alaposan javítanak a statisztikán, a múlt hónapban olcsóbbá vált üzemanyagok mellett.

Szerző