Márton napi libafesztivál a Vajdahunyadvárban

Publikálás dátuma
2015.11.11. 09:21
Thinkstock
Libából készült finomságokkal, játszóházzal és libasimogatóval is várja látogatóit a Márton napi libafesztivál a Vajdahunyadvárban péntektől vasárnapig. A szervezők a klasszikusnak számító töltött libanyak, libamáj és ludaskása mellett számos gasztronómiai különlegességgel készülnek, a vendégek kóstolhatnak például helyben frissen készült libatepertőt és libaburgert is.
Thinkstock

Thinkstock

A szervezők ígérete szerint a felnőttek libához illő italokat is találnak majd: külön újbor utcával várják a látogatókat, a kiállítók kínálatában pedig házi sörök és isteni pálinkák is megtalálhatóak lesznek. A finom ételeken kívül szórakoztató programokat is kínál a fesztivál: a legkisebbek számára gyerekműsorokat, kézműves foglalkozásokat, korabeli mutatványosok előadásait, emellett lesz libasimogató és parasztudvar is. (forrás: MTI) 

A Márton-napi népszokások egyrészt az év végéhez, a mezőgazdasági munkák befejeződéséhez, illetve az advent közeledtéhez kötődnek, másrészt ahhoz a legendához, amely szerint Szent Márton egy libaólban próbált elrejtőzni, amikor püspökké akarták megválasztani, de a ludak elárulták gágogásukkal. A római időkben november 11. a téli évnegyed kezdő napja volt, ekkor az új termésből és az újborból tartottak nagy lakomát. Általában ludat, vagyis a hadisten, Mars szent madarát fogyasztották, ami latinul „avis Martis” (Mars isten madara). Ebből lett népies szófejtéssel „Márton madara”. Szent Mártont már a honfoglalás előtt tisztelték Pannóniában. A hagyomány szerint Márton álmában segítette Szent Istvánt és az országot, ezért Szűz Mária után Tours-i Szent Márton lett Magyarország patrónusa.

Thinkstock

Thinkstock

Márton napja a 40 napos karácsonyi böjt előtti utolsó ünnepnap, ezért ezen a napon rendszeresek voltak a lakomák, bálok, vásárok. Ilyenkor nagy evés-ivást rendeztek, hogy a következő esztendőben is bőven legyen mit fogyasztani. A lakmározásnak kedvezett az is, hogy a hagyomány szerint ilyenkor nem volt szabad takarítani, mosni, teregetni, mert ez a jószág pusztulását okozta. Novemberben már le lehet vágni a tömött libát, ezért a Márton-napi ételek jellemzően libafogások, így például libaleves, libasült párolt káposztával és zsemle- vagy burgonyagombóccal, mert a rigmus szerint: „Aki Márton napon libát nem eszik, egész éven át éhezik”. Szokás volt, hogy a liba húsából, különösen a hátsó részéből, küldenek a papnak is, innen ered a „püspökfalat” kifejezés.

A Márton-napi lúdvacsora után Márton poharával, vagyis a novemberre éppen kiforrott újborral szokás koccintani. Úgy tartották, a minél több ivással egyre több erőt és egészséget töltenek magukba. A bor és a liba néha össze is kapcsolódott, német nyelvterületen a 12. században a Márton-napi ludat „szüreti vagy préslibának” is nevezték.

A sült liba mellcsontjából az időjárásra jósoltak: ha a csont barna és rövid, akkor sáros lesz a tél, ha viszont hosszú és fehér, akkor havas. Az aznapi időjárásnak viszont az ellenkezője várható: Ha Márton fehér lovon jön, enyhe tél, ha barnán, kemény tél várható. Másik megfogalmazásban: Márton napján, ha a lúd jégen jár, akkor karácsonykor vízben poroszkál. Sokfelé úgy vélik, hogy az aznapi idő a márciusi időt mutatja. A néphit szerint a Márton-napi eső után rendszerint fagy, majd szárazság következik. (forrás: Wikipédia)

Thinkstock

Thinkstock

Szerző

Menetrend szerint járnak a vonatok a Budapest-Nagykanizsa vonalon

Hajnalban már menetrend szerint megindulhat a vonatközlekedés a Budapest-Székesfehérvár-Nagykanizsa vasútvonalon, miután megjavították a leszakadt felsővezetéket Nagytétény és Tárnok között - közölte a Mávinform szerdán.

Kedd éjfélre befejeződött a mintegy 350 méteres szakaszon leszakadt felsővezeték helyreállítása - olvasható a közleményben. A javítást csak a hálózat feszültségmentesítésével tudták elvégezni, emiatt este nyolc óra után Kelenföld és Martonvásár között mindkét vágányon szünetelt a vonatforgalom és pótlóbuszok szállították az utasokat.

Szerző
Témák
MÁV

Pimasz

Lázár János gyakran szereti kimondani a pimasz jelzőt, másra. Most a szokásos csütörtöki kormányinfón jelentett ki a kvótarendszerről, hogy "korábban egyetlen népszavazáson sem mondhattak véleményt a magyarok arról, akarnak-e szegednyi bevándorlót befogadni. Demokráciában illik megkérdezni a választókat." Lázár szavai alapján eszerint Magyarországon nincs demokrácia. Ugyanis "elfelejtették" megkérdezni a választókat annak idején, akarják-e, hogy a kormány elvegye a magánnyugdíj pénztárban lévő megtakarításaikat, hogy töröltessék az Alkotmány, hogy egy tollvonással megszűnjenek a trafikok? Nevetséges volna, ha nem lenne szomorú az a kormányzati machináció, amit a vasárnapi nyitvatartás iránti népszavazási kezdeményezés ellen művelnek. Lázár János ne üljön olyan magas lóra a mások, más szervezetek kipellengérezésében, mert magas lóról nagyot lehet esni.

Szerző