Molnár Zsolt, a bizottság szocialista elnöke viszont úgy fogalmazott: van Századvég-ügy, amelynek feltárásában a testület ülésén csak félig jártak sikerrel, ezért, ha más fórumokon is, de folytatni kell annak tisztázását, hozzájutott-e a 2010 és 2013 között minősített adatokhoz az alapítvány.
Kifejtette: a Belügyminisztériumtól (BM) és a felügyelete alá tartozó szervektől kaptak tájékoztatást, amelyek azonban csak a 2013 nyarától történt eseményekről adhattak számot, mivel az tartozik a hatáskörükbe, így a korábbiakról nem szereztek ismereteket.
Amit tehát a BM-mel tisztázni lehetett, megtették - folytatta -, az igazán fontos kérdésekre azonban, amelyek több tárcát is érintenek, nem kaptak választ. Tisztázandónak ítélte, hogy a Századvég mikortól, kitől, miért és milyen összegű megbízást kapott, elvégezte-e ezért a feladatát, és annak során hozzájutott-e titkos információkhoz 2013 nyara előtt. Épp ezért pártjával más formában ezek feltárására törekszik a jövőben - hangsúlyozta.
Elmondta azt is: támogatja a független képviselő Fodor Gábor kezdeményezését, hogy az ügyben az Alkotmánybírósághoz forduljanak.
Fodor Gábor aláírásgyűjtést indított a parlamentben annak érdekében, hogy az Alkotmánybíróság utólagos normakontrollal semmisítse meg a Btk. 266. paragrafusának második bekezdését, amelynek alapján kizárólag a titokgazda, vagyis a minősítésre jogosult szerv tehet feljelentést, ha a minősített adatokkal visszaélnek vagy azok illetéktelen kezekbe kerülnek.
A Magyar Liberális Párt elnöke azt mondta: az, hogy miközben a titokgazda minősít és csak ő tehet feljelentést "a saját farkába harapó kígyó esete".
Az ellenzéki képviselő hangsúlyozta, így pont a kormánynak kellene döntenie arról, hogy a Századvég hozzájutott-e el minősített adatokhoz 2010. és 2013. októbere között, miközben a cég stratégiákat gyártott a kabinet számára. A kormánynak viszont szerinte nem érdeke, hogy ez kiderüljön.
Ha ötven képviselő aláírásával támogatja kezdeményezését, akkor az Alkotmánybíróságnak el kell indítania az utólagos normakontrollt.