Ráment Blatter egészségére a botrány

Kórházba került a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) felfüggesztett elnöke, Sepp Blatter. A BBC szerint kisebb betegség miatt szállították be, orvosa, Klaus J. Stöhlker nem árulta el a pontos diagnózist , de több forrás azt írja, hogy a szívével kezelik a 79 éves sportdiplomatát.

Más hírek szerint sokkot kapott, de – ismerősei elmondása alapján – kommunikálni képes, folyamatos a rehabilitációja. Megfigyelésre jövő keddig mindenféleképpen bent tartják. Már napokkal ezelőtt megromlott egészségi állapotára hivatkozva az összes soron következő nyilvános szerepeléseit lemondta. Blatter orvosai a múlt héten tanácsolták neki, hogy tartson egy kis szünetet a FIFA-botrány okozta sokk miatt.

Egy hónapja a FIFA etikai bizottsága felfüggesztette – 90 napra, de a büntetés meghosszabbítható – a sportvezetőt az elnöki posztjából a múlt hónapban indult, korrupciót feltételező nyomozás miatt. Blatter korábban elmondta: nincs az a bizottság, amely "kizárhatná őt a játékból". Összesen hét elnökjelölt küzd majd meg a posztért a február 26-i tisztújító gyűlésen.

Szerző

Brüsszel nem kommentál

Az Európai Bizottság nem kommentálja a koszovói alkotmánybíróság döntését, amely szerint felfüggeszti a koszovói szerb kisebbségnek nagyobb önrendelkezést biztosító brüsszeli egyezmény egy részének végrehajtását. Federica Mogherini, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének szóvivője, Maja Kocijancic újságíróknak elmondta, a Bizottság nem kommentál folyamatban lévő ügyeket. Megismételte, hogy mind Pristinától, mind Belgrádtól az augusztus 25-én aláírt megállapodás végrehajtását várják.

Éles bírálatokkal illette viszont a koszovói alkotmánybíróság döntését Ivica Dacic szerb külügyminiszter, aki annak a véleményének adott hangot, hogy ezzel a lépéssel veszélybe sodorják a Balkán stabilitását. Hozzátette, Pristina ezzel szembement az Európai Unióval. A koszovói alkotmánybíróság kedden határozott az egyezmény felfüggesztése mellett. A megállapodás jelentős áttörés volt Belgrád és Pristina viszonyában.

Koszovóban igen nagy ellenállás fogadta az egyezményt, többször tüntettek ellene, az Önrendelkezés nevű ellenzéki párt pedig akadályozta a parlament ülését, hogy a kormányzó többség ne fogadhassa el a dokumentumot. Az elégedetlenségi hullám miatt Atifete Jahjaga koszovói elnök kérte ki az alaptörvény felett őrködő testület véleményét. Az alkotmánybíróság január 12-ig függesztette fel az egyezményt, s ekkor tér vissza a kérdésre.

Vucic gesztusa

Lerótta kegyeletét a srebrenicai mészárlás áldozatai előtt Aleksandar Vucic szerb kormányfő szerdán, aki ezt júliusban, a népirtás 20. évfordulója alkalmából szervezett megemlékezésen nem tehette meg, mert a tömeg kifütyülte és megdobálta. Az eset kapcsán Munira Subasic, a Srebrenicai Anyák civil szervezet elnöke örömének adott hangot Vucic gesztusa kapcsán, mert ezzel szerinte elismerte, hogy népirtás történt Srebrenicában. Vucic virágokat helyezett el az emlékhelyen.

A szerbiai kormányfő egy gazdasági konferenciára érkezett a kelet-boszniai városba, ám a megbeszélések előtt ellátogatott a Potocariban található emlékhelyre. 1995 júliusában Srebrenicában több mint nyolcezer muszlim férfit és fiút gyilkoltak meg a boszniai szerb katonák. Maradványaik 407 helyszínről kerültek elő, ezek közül 93 tömegsír volt, míg 314 helyen csak felszínesen temettek el egy-egy áldozatot.

Szerző

Moszkva titkos terve

Gyors összeköttetést alakított ki az Egyesült Államok és Oroszország a szíriai beavatkozás kapcsán. Azóta, hogy Oroszország megkezdte légicsapásait Szíriában, a két ország katonai vezetése között jelentősen javult a kommunikáció – közölte az amerikai légierő tábornoka, Herbert Carlisle Washingtonban. „Naponta kétszer is egyeztetnek egymással, forró drótot alakítottak ki” – tette hozzá.

Utalt arra, egyik fél érdekében sem áll, hogy veszélyes helyzet alakuljon ki. Ehhez hozzájárult az is, hogy megállapodtak abban: elkerülik egymás beavatkozásait. Az erről szóló dokumentumot október végén írták alá. Ebben szabályokat fektettek le a két ország pilótái számára. Moszkva javaslatot készít elő arra a szíriai politikai változásokra.

Ez alkotmányreformot, majd ennek elfogadása után elnökválasztás kiírását jelentené. A 18 hónapra tervezett átmeneti időszakot vezéralakja nem Bassár el-Aszad lenne – derült ki egy dokumentumból, amelyet a Reuters közölt. Az orosz elképzelések szerint olyan személy kerülne Szíria élére, akit nemcsak a jelenlegi kormánypárt, hanem az ellenzék is elfogadna. Ugyanakkor a tervezetben nem zárják ki a lehetőségét annak, hogy az átmeneti időszakot követő elnökválasztáson Aszad is induljon. A moszkvai kormány Bassár el-Aszad szövetségese.

Szerző