A Nemzeti Kulturális Alap alelnökét a továbbiakban csak az MMA elnökének, Fekete Györgynek a jóváhagyásával nevezhetik ki – áll többek között az Emberi Erőforrások Minisztériuma által tegnap beterjesztett törvényjavaslatban. Az alap alelnöke egyébként az, aki 10 milliárdos költségvetéssel rendelkező állami mecénás alap stratégia döntéseit hozza. Az NKA elnöke eddig és továbbra is az emberi erőforrások minisztere. Az NKA Bizottságának tagjainak egyharmadát is a Magyar Művészeti Akadémia adja, a további kétharmadát pedig a miniszter saját hatáskörben, illetve az érintett szakmai szervezetek javaslata alapján nevezi ki.
Az MMA nemcsak az alap legfelsőbb vezetésében lesz megkerülhetetlen, hanem egyharmad arányban ő jelöli a szakmai kuratóriumainak tagjait is. A másik egyharmadot – hasonlóan a bizottsághoz - az emberi erőforrások minisztere, a maradékot pedig a szakmai szervezetek delegálják. Az eddigi modell szerint a kurátorok felét választotta saját hatáskörben a miniszter, és felét delegálták a szakmai szervezetek. Már a jelenlegi forma is számos problematikus döntésre adott lehetőséget, és jócskán csorbult a kuratóriumok döntési szabadsága. Ám az új rendszerben az állami oldal – a minisztérium karöltve az MMA-val - abszolút többségbe kerül. Tehát a kormányoldal érvelésével ellentétben nem távolabb, hanem közelebb kerül az államhoz a mecénás szervezet.
Kérdés, hogy ezek után milyen komoly szakember fog „biodíszletnek” beülni a kollégiumokba – mondja egyik neve elhallgatását kérő kulturális szakember. A tervezet szerint a kollégiumi rendszer is megváltozna: a vizuális művészetek kollégiumát külön képző-, ipar- és tervezőművészeti, továbbá fotókollégiumra bontanák. Emlékezetes, hogy L. Simon László kulturális államtitkárként épphogy csökkentette a kollégiumok számát, azok összevonásával. Szintén profiltisztással magyarázták annak idején, hogy miután a filmes pénzek a Vajna-féle Magyar Nemzeti Filmalaphoz kerültek, ezek az ügyek kikerülnek a kollégiumi struktúrából.
Az új szabályozás ezzel is szembe megy úgy, hogy ismét lesz filmes kollégium is. Nyilván az MMA számos filmes tagja szeretne pénzeket osztani. A szöveg szerint az irodalmi, a zenei, a képző- az ipar- és tervezőművészeti, valamint az építészeti, továbbá a fotó-, a film-az előadó-, a népművészeti tematikájú, tehát a művészeti kollégiumokban kap egyharmadot az MMA, a többiben, például a közgyűjteményi kollégiumban nem, ott megmarad a miniszter és a szakma feles-feles aránya, ám a törvényjavaslat szerint ezek „összetételének meghatározása során az MMA részvételét biztosítani kell”. További állandó kollégiumokat is csak az MMA elnökének beleegyezésével hozhat létre a miniszter. Az új kollégiumi struktúrát 2016. január 1-ig kellene létrehozni.
Hiller István (MSZP) volt kultúrális miniszter lapunknak kifejtette, „Az MMA valójában politikai szervezet, mely időnként művészeti kérdésekkel is foglalkozik. Behatolása és térfoglalása a NKA-ba megbocsáthatatlan bűn. Minden kormányon átívelő, több, mint két évtizedes konszenzust rúgott fel vele a jelenlegi kabinet.” Hiller szerint elfogadhatatlan a lépés, ezért ő és pártja nemmel szavaz a törvénymódosításra.
A döntés bár tragikus, de korántsem váratlan, hiszen épp 3 éve nyilatkozta Balog Zoltán miniszter a HírTv-ben, hogy a kiszervezné a kulturális támogatást. Az év végén kormánydöntés is született arról, hogy meg kell vizsgálni, hogyan erősíthető az MMA „kultúrstratégiai szerepe”. Már ekkor felmerült, hogy helyet kapjanak az NKA-ban, sőt az is, hogy a teljes keretet ők osszák el. Ismeretes, hogy részben épp Fekete túlzott nyomulása miatt romlott meg Balog Zoltán miniszter és L. Simon László kulturális államtitkár viszonya, akit végül le is váltottak.
A teljes kulturális élet szorongva figyeli az eseményeket, ugyanakkor képviselői nem akarnak névvel nyilatkozni, hiszen saját, vagy intézményük projektjei esetében továbbra is számítanak az NKA támogatásra. Ugyanakkor, ha óvatosan is, számos szervezet, köztük kormánypárti is, bírálta a döntést. Az Orbán Viktornak és számos döntéshozónak elküldött levelében a szervezetetek azt kifogásolják, hogy az NKA átalakítása kapcsán nem történt egyeztetés a szakmával.
A levelet aláírta egyebek mellett az Artus Kortárs Művészeti Egyesület, az Európai Szabadúszó Művészek Egyesülete, a Fiatal Fotóművészek Stúdiója, a Fiatal Írók Szövetsége,a Fiatal Képzőművészek Stúdiója Egyesület, a Független Előadó-művészeti Szövetség, a József Attila Kör,a Lábán-Rudolf díj kuratórium, a Magyar Bábművészek Szövetsége, a Magyar Írószövetség, a Magyar Műfordítók Egyesülete, a Magyar Színházi Társaság, a Magyar Szimfonikus Zenekarok Szövetsége, a Magyar Zenei Tanács, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése, a Szépírók Társasága,a Színházi Kritikusok Céhe, a Történelemtanárok Egyesülete.
„Meggyőződésünk, hogy az NKA működésének, a szakmai alapokon nyugvó döntéshozatalnak mindenkor nemzeti kultúránk egészét kell kiegyensúlyozottan megjelenítenie. Úgy látjuk, a Nemzeti Kulturális Alapot, különösen a kuratóriumi delegálási rendszert érintő változások éppen az intézmény eddigi függetlenségét veszélyeztethetik, miközben az nem szorul ilyen jellegű reformokra" – írják a levélben. Ez azért is jelentős, mert például a Magyar Írószövetség korábban közleményben állt ki az MMA mellett. A Fiatal Írók Szövetségének képviselője lapunknak kifejtette: „Az igazság az, hogy kezdünk belefáradni az örökös szélmalomharcba. Tíz éve küzdünk, de a legjobb amit elértünk, hogy nem romlott tovább akkor a kultúrpolitika, azóta viszont megint süllyedt a színvonal. Nehéz hinni, hogy bármin javítani lehetne nyilatkozatokkal, többet ér a lelki higiénénk.”
Gulyás Márton aktivista lapunknak elmondta beigazolódtak a korábban hangoztatott félelmeik, sem az MMA, sem a törvényalkotó nem képes semmilyen reflexióra és kommunikációra. Mint ismeretes, Gulyás és a Szabad Művészek a múlt héten megzavarták az MMA közgyűlését, hogy nyílt vitára kényszerítsék az MMA elnökét, aki már három éve folyton kitér ez elől. Gulyás azt hangoztatta lapunknak, hogy az MMA nem számolt el sem anyagilag, sem szakmailag az adófizetőknek, hogy mire költötte a rendelkezésére bocsátott töménytelen pénzt. Számításaink szerint 2011 óta több mint 20 milliárd forintba került az adófizetőknek az MMA. A Magyar Narancs ma megjelenő számában utána járt néhány kifizetésnek. Kiderült, hogy Pintér Sándor volt cége, L. Simon holdudvara, és más a kormánynál jól fekvő cégek milyen zsíros megbízásokat kapnak a Magyar Művészeti Akadémiától.
