A 39 fényéves (370 trillió kilométer) távolság miatt nem valószínű, hogy emberi űrjármű valaha ellátogasson a bolygóhoz. Ám ha azonosíthatók a légkörét alkotó molekulák, az sokat elárulhat arról, mi megy végbe a felszínén.A GJ 1132b egyébként elég valószínűtlen, hogy lakható lenne: annyira közel kering csillagához, hogy egy "év" csupán 1,6 földi napig tart, így "perzselő forróság" lehet rajta - fogalmazott a kutatócsoport egyik tagja.
Ez azt jelenti, hogy minden víz elpárolog, ám számottevő légköre még lehet. Ezért hasonlít a szóban forgó planéta inkább a Vénuszra, mint a Földre, bár a GJ 1132b-t 15-ször annyi hő éri, mint a Vénuszt. Ennek ellenére a kutatók úgy vélik, a GJ 1132b jó tesztalany lesz azokhoz a megfigyelésekhez, melyeket kedvezőbb feltételekkel rendelkező bolygókon végeznének a jövőben.
A GJ 1132b megfigyelését az könnyíti meg, hogy csillaga úgynevezett vörös törpe, vagyis a Napnál kisebb és hűvösebb égitest, fénye is jelentősen tompább. A vörös törpék tízszer annyian vannak a galaxisban, mint a Naphoz hasonló csillagok."Az az izgalmas, hogy a legközelebbi, potenciálisan élhető planéták vörös törpék körül keringhetnek. Tanulmányozni is könnyebb a kisebb, hűvösebb csillagok bolygóit" - magyarázta a BBC Newsnak Zachory Berta-Thompson, az új égitestet felfedező csoport vezetője, a Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT) csillagásza.
A munkához szükséges űrteleszkóp, a Hubble utóda a James Webb (JWST) 2018-ban lesz készen, detektorait olyan "tesztégitestek" felé irányítják majd, mint a GJ 1132b.
