Előfizetés

Célkeresztben az új ellenség: a külföldi gazda

Bihari Tamás
Publikálás dátuma
2015.11.12. 19:40
FOTÓ: Népszava
November 16-án indulhat a licit az állami földekre. Orbán Viktor "kiszerkesztené" azoknak az uniós gazdáknak a nevét, akik egyébként a közösségi és a magyar jog szerint is részt vehetnek az árveréseken. Első körben a kormány várakozásaival szemben a 380 ezer hektárból legföljebb a felét sikerül majd eladni. Jelentős területekhez juthatnak viszont a spekulánsok a több évtizedes bérleti szerződéssel terhelt állami földeknél. Számítások szerint kisebb földterületeket saját tőke felhasználása nélkül is vásárolhatnak a gazdák.

Közzétenné Orbán Viktor miniszterelnök annak a 222 uniós gazdának a nevét, akik jogosultak az állami földek november 16-tól induló árverésén licitálni, ha azt a az adatvédelmi szabályok lehetővé teszik - jelentette be csütörtöki szokásos sajtótájékoztatóján Lázár János. A Miniszterelnökséget vezető miniszter azt is állította, hogy az Európai Bizottság (EB) kérésére szüntette meg egy rendeletmódosítással a napokban a külföldiek licitálását tiltó szabályozást, amelyet valószínűleg az Alkotmánybíróság is megsemmisített volna. Lázár a név szerinti listázást azzal indokolta, hogy a földművesnek minősülő uniós tagállami állampolgárok előzetes összesítése szerint közöttük több olyan román, német és osztrák állampolgár is szerepel a listán, akiknek magyar nevük van.

Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke a Népszavának elmondta, az adatvédelmi jogról és az információszabadságról szóló törvényben van olyan rendelkezés, hogy nem lehet üzleti titok, ha az állam, vagy önkormányzat tulajdont ad el, vagy szolgáltatásra ad koncessziót. A mezőgazdasági termelők adatai is nyilvánosak. Mivel ezekben az esetekben is állami tulajdont értékesítenek gazdasági célra, első ránézésre nem ütközik törvénybe a miniszterelnök szándéka, de meg kell vizsgálni az összes körülményt - fejtette ki Péterfalvi. A hatósággal konzultálhat ebben az ügyben a Miniszterelnökség, de az a gazda is kérhet állásfoglalást, aki sérelmesnek érzi, ha a nevét nyilvánosságra hozzák.

Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi vezetője sem tartotta törvénytelennek a miniszterelnök szándékát, de azt már nehezen érthetőnek nevezte, hogy sok hasonló helyzetű "versenyző" közül miért érdekli a miniszterelnököt éppen az a 222 személy. Ez a bejelentés - jegyezte meg lapunknak - azt a benyomást kelti, hogy akik ezen a listán rajta vannak, esetleg a liciten elért sikerük, vagy sikertelenségük a miniszterelnöki "figyelem" következménye - tette hozzá Ligeti Miklós.

Gőgös Zoltán, az MSZP elnökhelyettese ennél is egyértelműbben fogalmazott a Népszavának, szerinte Orbán nyíltan megfenyegette ezeket a gazdákat. Miután a menekültek eltűntek az országból, a kormányfőnek új ellenségképre van szüksége, s ezek a külföldi földművesek lehetnek. Ezért uszít ellenük. Ők pedig nem tehetnek arról, hogy megfelelnek a magyar törvényeknek - vélte az ellenzéki politikus.

Az pedig egyszerűen nem igaz, hogy az Európai Bizottság kérésére módosították a kormányrendeletet. Az EB nem szokott rendeletekkel foglalkozni, főleg nem egyik napról a másikra. Ráadásul maga Lázár János is elismerte, hogy az Alkotmánybíróság (AB) még szerintük is valószínűleg megsemmisítette volna ezt a kormányrendeletet.

A szakpolitikus szerint egyébként ha minden regisztrált uniós állampolgárságú gazda megvásárolná az engedélyezett maximum 300 hektárt, akkor az eladásra kínált 380 ezer hektárból 66 600 hektárhoz juthatnának, de erre vajmi kevés az esély.

Furcsa véletlen, hogy éppen a Simicska Lajos, Nyerges Zsolt érdekeltségi körébe tartozó agrártársaságok területeit, így például a Mezort Zrt. bérelte területeket értékesíti először a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA). Az is érdekes fejlemény, hogy ezzel szemben Csányi Sándor OTP-vezér Baranya és Somogy megyei bérelt állami földjeit nem hirdette meg árverésre az NFA. Ágazati szakértők szerint ez nem zárja ki, hogy azokat a földeket és más, most még a szórásból szintén kimaradt állami birtokokat később eladja a földalapkezelő, vagy úgynevezett mintagazdaságot alakítanak ki némelyiken. Egyébként nem hirdetik meg a felcsúti polgármester, Mészáros Lőrinc és cégei által bérelt állami földeket sem.

Azonban a földprivatizáció eleve elhibázott döntés volt. Raskó György agrárközgazdász, egy mezőgazdasági társaság tulajdonosa szerint az állami földek eladása belpolitikai okokból született döntés következménye. Az ötlet akkor került terítékre, amikor az év elején nagyot zuhant a Fidesz népszerűsége és még nem tudták, hogy a menekültügy orbáni kezelése milyen mértékben erősíti, stabilizálja majd a párt támogatottságát. A földeladással akarták visszacsábítani az elpártolt szavazóknak legalább egy részét.

A hamar meghozott kormányrendelet azonban több sebből is vérzett, a kormány kommunikációját folyamatos csúsztatások jellemezték.

Agrárágazati szakemberek fölhívják a figyelmet, hogy az állami földek, szántók többnyire jó minőségűek, és a kikiáltási ár általában hektáronként 1-1,5 millió forint lehet. Ez azt jelenti, hogy például egy 40-50 hektáros birtoknak csak a kikiáltási ára minimálisan is 40-50, de akár 60-75 millió forint is lehet. Az önrész, ha a jelenlegi bérlő a vevőjelölt 10, ha nem, akkor 20 százalék. Vagyis a legkedvezőbb esetben is 4-5 millió forintot kellene letenni az asztalra és 20 évre több tízmilliós hitelt kellene felvenni.

A földprivatizáció nagy vesztesei várhatóan azok az agrártársaságok lesznek, amelyeknek a bérleti szerződése néhány éven belül lejár.

Sokatmondó felmérés a vasárnapi boltzár kapcsán

Publikálás dátuma
2015.11.12. 19:02
Illusztráció: Thinkstock
A boltzár ellenére a vevők vasárnap továbbra sem vásárolnak többet online - derül ki a GKI Digital és az Árukereső.hu közös, online kiskereskedelmi index kutatás-sorozatának idei negyedik felméréséből.

Az összefoglaló szerint az online kiskereskedelemben a vásárlások száma jellemzően a hét első három napján a legmagasabb, továbbra is a hét végén a legkevesebb a rendelések száma. A felmérés szerint az év első kilenc hónapjában a hat legnagyobb online kiskereskedelmi szektor összesen mintegy 110 milliárd forintos forgalmat ért el, ami 2014 hasonló időszakához képest 15 százalékos bővülés.

Az online kereskedelem szereplői 2015 harmadik negyedévére a korábbinál jóval pozitívabb értékelést adtak, amiben már tükröződik a karácsonyi szezonra vonatkozó, derűlátó álláspont is. Az online kiskereskedelmi index értéke 33,6-ra emelkedett az augusztusi 24,2-ről. Az indexet súlyozottan számítják ki a következő három hónap üzleti lehetőségei, az elmúlt negyedév eladási pozícióinak megítélése és a gazdasági környezettel kapcsolatos várakozások alapján.

Az online kereskedők pozitív várakozásai mellett a teljes kiskereskedelemben is kedvező hangulat uralkodik, azaz a várakozások alapján mind a teljes, mind az online kiskereskedelem számára biztató lehet az utolsó negyedév alakulása - áll a közleményben.

Korábban írtuk: a vasárnapi zárva tartás hatása meglehetősen vegyes képet mutat. A kormányzat ugyan azt sulykolta propagandájában, hogy az intézkedés a kisboltokhoz tereli a forgalom jelentős részét, ám a gyakorlat ezt az állítást nem igazolta. A multik alig, vagy egyáltalán nem veszítettek a forgalmukból, míg jó néhány kisvállalkozás nehéz helyzetbe került.

Átlagosan 43 ezer forintot szánunk a karácsonyra

Publikálás dátuma
2015.11.12. 17:02
FOTÓ: Thinkstock
A magyar háztartások átlagosan 43 ezer forintot szánnak karácsonyi kiadásokra idén, ebből 29 ezer forintot terveznek ajándékokra költeni, hitelt csak kevesen vennének fel - derült ki a Cofidis hitel monitor legfrissebb felméréséből.

Az országos, 18-69 éves népességre reprezentatív kutatás szerint a lakosság többsége, 82 százaléka aktuális jövedelmét használja a karácsonyi költségek fedezéséhez, míg 35 százalékuknak korábbi megtakarításaihoz is hozzá kell nyúlnia. Hitelt mindössze a lakosság 5 százaléka venne fel.

A felmérés készítői arról is beszámolnak, hogy a korábbinál kedvezőbb a hitelfelvétel megítélése. Az utóbbi négy évben a legmagasabb értékére, 16 százalékra nőtt a hitelelfogadók, míg 7 százalékponttal csökkent a hitelellenesek aránya. Így ma még nagyobb számban képviseltetik magukat azok, akik számára a hitel bizonyos élethelyzetekben elfogadható, még ha látják is a negatívumait - magyarázzák az eredményeket a felmérést készítők.

A hitelfelvételi kedvet negatívan befolyásoló brókerbotrányról a megkérdezettek 87 százaléka hallott valamit, de alig ötödük tudja csak pontosan, hogy mi történt. Az eset visszaveti a bizalmat, a botrányról értesültek több mint felének megrendült a pénzintézetekbe vetett bizalma, ám ennek ellenére csak alig több mint harmaduk jár el óvatosabban, fektet nagyobb energiát a fellelhető pénzügyi ajánlatok összehasonlításába - áll a közleményben.