Közzétenné Orbán Viktor miniszterelnök annak a 222 uniós gazdának a nevét, akik jogosultak az állami földek november 16-tól induló árverésén licitálni, ha azt a az adatvédelmi szabályok lehetővé teszik - jelentette be csütörtöki szokásos sajtótájékoztatóján Lázár János. A Miniszterelnökséget vezető miniszter azt is állította, hogy az Európai Bizottság (EB) kérésére szüntette meg egy rendeletmódosítással a napokban a külföldiek licitálását tiltó szabályozást, amelyet valószínűleg az Alkotmánybíróság is megsemmisített volna. Lázár a név szerinti listázást azzal indokolta, hogy a földművesnek minősülő uniós tagállami állampolgárok előzetes összesítése szerint közöttük több olyan román, német és osztrák állampolgár is szerepel a listán, akiknek magyar nevük van.
Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke a Népszavának elmondta, az adatvédelmi jogról és az információszabadságról szóló törvényben van olyan rendelkezés, hogy nem lehet üzleti titok, ha az állam, vagy önkormányzat tulajdont ad el, vagy szolgáltatásra ad koncessziót. A mezőgazdasági termelők adatai is nyilvánosak. Mivel ezekben az esetekben is állami tulajdont értékesítenek gazdasági célra, első ránézésre nem ütközik törvénybe a miniszterelnök szándéka, de meg kell vizsgálni az összes körülményt - fejtette ki Péterfalvi. A hatósággal konzultálhat ebben az ügyben a Miniszterelnökség, de az a gazda is kérhet állásfoglalást, aki sérelmesnek érzi, ha a nevét nyilvánosságra hozzák.
Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi vezetője sem tartotta törvénytelennek a miniszterelnök szándékát, de azt már nehezen érthetőnek nevezte, hogy sok hasonló helyzetű "versenyző" közül miért érdekli a miniszterelnököt éppen az a 222 személy. Ez a bejelentés - jegyezte meg lapunknak - azt a benyomást kelti, hogy akik ezen a listán rajta vannak, esetleg a liciten elért sikerük, vagy sikertelenségük a miniszterelnöki "figyelem" következménye - tette hozzá Ligeti Miklós.
Gőgös Zoltán, az MSZP elnökhelyettese ennél is egyértelműbben fogalmazott a Népszavának, szerinte Orbán nyíltan megfenyegette ezeket a gazdákat. Miután a menekültek eltűntek az országból, a kormányfőnek új ellenségképre van szüksége, s ezek a külföldi földművesek lehetnek. Ezért uszít ellenük. Ők pedig nem tehetnek arról, hogy megfelelnek a magyar törvényeknek - vélte az ellenzéki politikus.
Az pedig egyszerűen nem igaz, hogy az Európai Bizottság kérésére módosították a kormányrendeletet. Az EB nem szokott rendeletekkel foglalkozni, főleg nem egyik napról a másikra. Ráadásul maga Lázár János is elismerte, hogy az Alkotmánybíróság (AB) még szerintük is valószínűleg megsemmisítette volna ezt a kormányrendeletet.
A szakpolitikus szerint egyébként ha minden regisztrált uniós állampolgárságú gazda megvásárolná az engedélyezett maximum 300 hektárt, akkor az eladásra kínált 380 ezer hektárból 66 600 hektárhoz juthatnának, de erre vajmi kevés az esély.
Furcsa véletlen, hogy éppen a Simicska Lajos, Nyerges Zsolt érdekeltségi körébe tartozó agrártársaságok területeit, így például a Mezort Zrt. bérelte területeket értékesíti először a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA). Az is érdekes fejlemény, hogy ezzel szemben Csányi Sándor OTP-vezér Baranya és Somogy megyei bérelt állami földjeit nem hirdette meg árverésre az NFA. Ágazati szakértők szerint ez nem zárja ki, hogy azokat a földeket és más, most még a szórásból szintén kimaradt állami birtokokat később eladja a földalapkezelő, vagy úgynevezett mintagazdaságot alakítanak ki némelyiken. Egyébként nem hirdetik meg a felcsúti polgármester, Mészáros Lőrinc és cégei által bérelt állami földeket sem.
Azonban a földprivatizáció eleve elhibázott döntés volt. Raskó György agrárközgazdász, egy mezőgazdasági társaság tulajdonosa szerint az állami földek eladása belpolitikai okokból született döntés következménye. Az ötlet akkor került terítékre, amikor az év elején nagyot zuhant a Fidesz népszerűsége és még nem tudták, hogy a menekültügy orbáni kezelése milyen mértékben erősíti, stabilizálja majd a párt támogatottságát. A földeladással akarták visszacsábítani az elpártolt szavazóknak legalább egy részét.
A hamar meghozott kormányrendelet azonban több sebből is vérzett, a kormány kommunikációját folyamatos csúsztatások jellemezték.
Agrárágazati szakemberek fölhívják a figyelmet, hogy az állami földek, szántók többnyire jó minőségűek, és a kikiáltási ár általában hektáronként 1-1,5 millió forint lehet. Ez azt jelenti, hogy például egy 40-50 hektáros birtoknak csak a kikiáltási ára minimálisan is 40-50, de akár 60-75 millió forint is lehet. Az önrész, ha a jelenlegi bérlő a vevőjelölt 10, ha nem, akkor 20 százalék. Vagyis a legkedvezőbb esetben is 4-5 millió forintot kellene letenni az asztalra és 20 évre több tízmilliós hitelt kellene felvenni.
A földprivatizáció nagy vesztesei várhatóan azok az agrártársaságok lesznek, amelyeknek a bérleti szerződése néhány éven belül lejár.
