A házelnök a Magyar szórvány napja alkalmából kifejtette: az a probléma, hogy az utódállamok egy része tudatos, állami szintű politikát folytat "rendszereket és párthatárokat átívelő módon" a magyarság asszimilálására, ami elsősorban "az iskolarendszer elsorvasztásán keresztül működik". Romániában egyelőre nem érdemes számítani arra, hogy az ottani kormány partner lesz abban, hogy segítsenek az ottani magyaroknak a magyarként való megmaradásukban - vélekedett.
Kiemelte: leginkább az iskolarendszeren keresztül lehet az asszimilációt előmozdítani, de ennek a lassítását elérni is. Jó példaként említette Szlovénia kisebbségvédelmi rendszerét, ott az olasz és a magyar kisebbségnek teljes jogú parlamenti képviselete van, a nyelvi jogaikat a legmagasabb európai sztenderdek alapján ismerik el. De olyan csekélyre fogyott már a magyar közösség Szlovéniában, hogy nagyon nehéz az oktatás színvonalát fenntartani - mondta. Közölte: nem elég magyarul tanítani a gyerekeket, olyan szinten kell mindezt tenni, hogy versenyképes tudáshoz jussanak abban az országban, ahol élnek.
Kövér szerint, az elmúlt húsz évben a Magyarország jelenlegi területén élő népesség jelentős mértékben fogyott, és ez a fogyás sokkal nagyobb mértékű lett volna, ha a Kárpát-medence más területeiről nem vándorolnak ide magyarok, akik aztán itt alapítottak egzisztenciát. Ezzel "tulajdonképpen a mi népességfogyásunkat mérsékelték" - tette hozzá. Az adatok szerint az elmúlt húsz évben a szórványban élő magyarság nagyobb ütemben fogyott, mint a tömbben élők közössége.
Kövér László kiemelte, hogy "ami jó Magyarországnak, az egészen biztosan jó a magyaroknak Magyarország határain kívül is", és ez "fordítva is igaz".
