Lakóépületeknél robbant a kézigránát

Publikálás dátuma
2015.11.13. 11:41
Ukrajna 2015 Fotó: Spencer Platt/Getty Images
Két kézigránátos robbantás történt lakóépületeknél péntekre virradó éjszaka Ungváron, az egyik robbanószerkezetet egy városi önkormányzati képviselő házának udvarára dobták ismeretlen elkövetők.

Az ungvári rendőrség sajtószóvivői irodájának közlése szerint az első robbanásról szóló bejelentést négy óra előtt tíz perccel, míg a második detonációról szólót tíz perccel később kapták. A helyszínre kiérkező nyomozók megállapították, hogy az első esetben egy újonnan megválasztott - korábban a Viktor Janukovics megbuktatott ukrán elnök nevével jelzett Régiók Pártjában (PR) politizáló - ungvári önkormányzati képviselő házának udvarára dobott valaki kézigránátot, amelynek a felrobbanása kisebb kárt okozott a lakóépületben és egy autóban.

A második robbantás egy tömbház udvarán történt. A detonáció nem okozott sem személyi sérülést, sem anyagi kárt. A rendőrség közlése szerint a robbanásoknak nem volt nagy erejük. Mindkét bűnügyben megindult a nyomozás. A Zakarpattya.net.ua kárpátaljai hírportál - rendőrségi források által egyelőre meg nem erősített - jelentése szerint péntek hajnalban Ungváron ismeretlenek felrobbantották az ellenzéki Vidrodzsennya (Újjászületés) párt egyik helyi aktivistájának az autóját. A robbanás nyomán keletkezett tűzben megrongálódott egy közelben parkoló gépkocsi is.

Szerző

Újabb botrányos, 300 milliós csalás

Egy kecskeméti férfi éveken át strómanok nevén lévő cégekkel működtetett csárdákat és pizzériát adó- és járulékfizetés nélkül, az ügyben 12 társával együtt költségvetési csalás és közokirat-hamisítás miatt kell felelnie - közölte a Nemzeti Adó-, és Vámhivatal dél-alföldi igazgatósága.

A közlemény szerint a 47 éves férfi Kecskeméten egy csárdát és egy pizzériát, Budapesten pedig egy csárdát irányított édesanyja és kecskeméti társa segítségével. A gyanú szerint az üzemeltetéshez strómanok nevén lévő cégeket használtak fel. Ezek a gazdasági társaságok ugyan benyújtottak bevallásokat, hogy a valós működés látszatát keltsék, de sem a bevallott adókat, sem a 200 alkalmazott utáni járulékot nem fizették be az államkasszába. Mivel a cégek vagyonnal nem rendelkeztek, így a tartozás végrehajtása sem vezetett eredményre.

A tájékoztatás szerint, ha az aktuálisan használt cég nagyobb köztartozást halmozott fel, máris egy újabb társaságot vontak be a működtetésbe, és így tovább növelték a köztartozásokat. Ennek a folyamatnak vetettek véget a pénzügyi nyomozók 2013 őszén, amikor egy időpontban 20 helyszínen tartottak házkutatásokat, majd a férfit és két társát őrizetbe vették.
A nyomozás adatai szerint a fiktív cégeknek bérbe adott csárdákat és pizzériát valójában mindvégig a férfi irányította. Célja az volt, hogy a vendéglátásból befolyó bevételhez adók és járulékok fizetése nélkül jusson hozzá. A pénzügyi nyomozók a költségvetést ért csaknem 260 millió forintos kár megtérülése érdekében két csárdát és további ingatlanokat, valamint készpénzt zároltak több mint 400 millió forint értékben. A férfivel és 12 társával szemben üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás, illetve közokirat-hamisítás miatt javasol vádemelést a NAV.

Szerző

Újabb botrányos, 300 milliós csalás

Egy kecskeméti férfi éveken át strómanok nevén lévő cégekkel működtetett csárdákat és pizzériát adó- és járulékfizetés nélkül, az ügyben 12 társával együtt költségvetési csalás és közokirat-hamisítás miatt kell felelnie - közölte a Nemzeti Adó-, és Vámhivatal dél-alföldi igazgatósága.

A közlemény szerint a 47 éves férfi Kecskeméten egy csárdát és egy pizzériát, Budapesten pedig egy csárdát irányított édesanyja és kecskeméti társa segítségével. A gyanú szerint az üzemeltetéshez strómanok nevén lévő cégeket használtak fel. Ezek a gazdasági társaságok ugyan benyújtottak bevallásokat, hogy a valós működés látszatát keltsék, de sem a bevallott adókat, sem a 200 alkalmazott utáni járulékot nem fizették be az államkasszába. Mivel a cégek vagyonnal nem rendelkeztek, így a tartozás végrehajtása sem vezetett eredményre.

A tájékoztatás szerint, ha az aktuálisan használt cég nagyobb köztartozást halmozott fel, máris egy újabb társaságot vontak be a működtetésbe, és így tovább növelték a köztartozásokat. Ennek a folyamatnak vetettek véget a pénzügyi nyomozók 2013 őszén, amikor egy időpontban 20 helyszínen tartottak házkutatásokat, majd a férfit és két társát őrizetbe vették.
A nyomozás adatai szerint a fiktív cégeknek bérbe adott csárdákat és pizzériát valójában mindvégig a férfi irányította. Célja az volt, hogy a vendéglátásból befolyó bevételhez adók és járulékok fizetése nélkül jusson hozzá. A pénzügyi nyomozók a költségvetést ért csaknem 260 millió forintos kár megtérülése érdekében két csárdát és további ingatlanokat, valamint készpénzt zároltak több mint 400 millió forint értékben. A férfivel és 12 társával szemben üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás, illetve közokirat-hamisítás miatt javasol vádemelést a NAV.

Szerző