Súlyos bírói hiba a fagyálló-ügyben?

Hét év börtönbüntetést szabott ki a Budapest Környéki Törvényszék szerdai elsőfokú ítéletében arra a férfira, aki 2013-ban úgy próbálta megakadályozni meggyborának ellopását, hogy fagyállót öntött bele, ezzel egy fiatalember halálát okozva. A védelem, és – meglepetésre – az ügyészség is téves minősítés miatt nyújtott be fellebbezést a vádlott javára.

Az ügyészség halált okozó testi sértés miatt kérte a férfire a büntetés kiszabását, de a törvényszék végül több emberen elkövetett emberölés kísérlete, valamint több ember életét veszélyeztetve elkövetett emberölés miatt mondta ki bűnösnek a borosgazdát.

A vád szerint 2013. októberében ismeretlenek különböző tárgyakat loptak el az akkor 37 éves vácszentlászlói férfi udvaráról. Mint utóbb kiderült, a későbbi sértett is többször bemászott a kertbe, hogy a pincéből meggybort vigyen el. A tulajdonos elhatározta: megleckézteti a tolvajt. Öt liter fagyállót vásárolt, amelyből egy-két litert a hordóba töltött. A tolvaj ismét lopott a borból, és ismerőseinek is adott belőle. A fagyállótól ketten enyhe lefolyású etilén-glikol-mérgezést szenvedtek. A fiatalember viszont - akiről kiderült, hogy a bor után dizájnerdrogot is fogyasztott - súlyos mérgezéssel került kórházba, és pár nap múlva heveny veseelégtelenségben meghalt.

A főügyészség –a védelemmel egyezően - pénteken a vádlott javára jelentett be fellebbezést, mert szerintük a vádlott szándéka emberölés elkövetésére még eshetőlegesen sem irányult, ezért a fellebbezésre a bűntett téves minősítése miatt és a büntetés enyhítése érdekében került sor.

A bíróság minősítése szerinti bűncselekmény legalacsonyabb büntetési tétele egyébként tíz év szabadságvesztés, a hét év viszont alatta marad e törvényi minimumnak.

A hasonló esetek megítélése korábban is problémás lehetett, ezért a Kúria 2013-ban jogegységi döntést hozott. Ez felidézi, hogy a bíróságoknak az emberölés kísérlete és az életveszélyt okozó testi sértés; a halál esetén pedig a szándékos emberölés és a halált okozó testi sértés bűntettének elhatárolása okoz nehézséget. Az emberölés vagy ennek kísérlete esetén az elkövető tudja, hogy a sértett meghalhat, sőt ezt kívánja, vagy ebbe belenyugszik. Az életveszélyt, valamint a halált okozó testi sértés esetében az elkövető szándéka csupán testi sérülés okozására irányul, így csak gondatlanság állhat fenn.

Nem tudta, hogy a fagyálló ölni is képes

Vajtai Pál a Blikknek az üggyel kapcsolatban elmondta: nem tudta, hogy a fagyálló ölni is képes. A vácszentlászlói gazda azt mondta, miután többször kifosztották, majd saját készítésű meggyborát is többször megdézsmálták a tolvajok, csak azt akarta: "legyen hasmenésük, kerüljenek kórházba, és kiderüljön az igazság". Ma már inkább mozgásérzékelő kamerát szerelne fel, a nyúlketrecére is magasfeszültségre figyelmeztető táblát rakott, hátha elijeszti a tolvajokat. - A jogos védelem egyébként csak akkor védhető, ha a halálos veszélyre figyelmeztetik a támadót. Például ha valaki áramot vezet a kerítésébe, figyelmeztetést kell kiraknia, és ugyanez igaz akkor is, ha valaki veszélyes anyagot tölt a borába - mondta a Blikknek Fridman Róbert ügyvéd.

lásd még: Polt törvénysértőnek minősítette a Biszku-ítéletet