Előfizetés

Veszélyben a világ legmélyebb tava

Barabás Péter
Publikálás dátuma
2015.11.14. 06:37
Svájci–orosz együttműködésben térképezik fel a vízkészleteket a Bajkál-tónál FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/ANDREJ SHAPRAN
A jelenség nem új keletű. Sokszor, sok helyen megírták már, hogy apad és algásodik a világörökség része, a világ legmélyebb tava, a Bajkál, amely a Föld édesvízkészletének ötödével rendelkezik. Ha van új fejlemény, – ha egyáltalán ezt fejleménynek nevezhetjük - hogy ezt a folyamatot nem sikerül feltartóztatni.

Mit kell tudni a Bajkálról? Annyit mindenképpen érdemes, hogy ez a világ legmélyebb tava. 1642 méter, egyes források 1637-t írnak. A tíz legnagyobb közé tartozik. Területe 31 722 négyzetkilométer, egyharmad Magyarországnyi. Hossza 636 kilométer, legnagyobb szélessége 79 kilométer. Valószínűleg a legrégebbi tó: 25-30 millió évesre becsülik a korát. A világ édesvíz készletének a 20 százalékával rendelkezik. Hihetetlenül gazdag a növény-és állatvilága. Mintegy 2600 fajtát tartanak számon, több mint a fele csak itt létezik, mint például a Föld egyetlen édesvízi fókafaja, a nerpa. A hegyektől övezett Bajkálnak 27 szigete van, a legnagyobb 72 kilométer hosszú. A csodálatos őserdők a fenséges látványt csak fokozzák.

A természetvédelemmel foglalkozó minisztérium vezetője a napokban azzal a kéréssel fordult az oktatási és tudományos minisztériumhoz és a tudományos szervezetekhez, hogy végezzenek alapkutatásokat annak kiderítésére, milyen folyamatok játszódnak le a Bajkál-tó ökológiai rendszerében, és mi várható a jövőben. A miniszter nem titkolta, hogy a probléma megoldása nem tűr halasztást. Ez is annak a bizonyítéka, hogy a Bajkál-tó feletti állami ellenőrzés eddigi rendszerét már alkalmatlannak találják arra, hogy a világ egyik legjelentősebb és legnagyobb tavát megvédjék a további pusztulástól. Az UNESCO a tavat 1996-ban a világörökség részévé nyilvánította.

A riadalmat tulajdonképpen az váltotta ki, hogy a tó partmenti szakasza az utóbbi időben tovább szennyeződött nitrogénnel, foszfáttal, mikroorganizmusokkal, és ez újabb algásodáshoz vezetett. Mindez annak ellenére történt, hogy már 2009-ben napirendre vették a tavat kemikáliákkal szennyező Bajkáli Cellulóz-és Papírgyár végleges bezárását. Mégis csak 2013-ban született meg a hivatalos döntés a szakaszos bezárásról. 2014 szeptemberéig kellett várni arra, hogy felhagyjanak a cellulóz feldolgozásával. Pedig, az üzem elavult berendezéseinek nagy szerepük volt abban, hogy holt területek keletkeztek a tóban. A gyár tisztítóberendezései, amelyek most a városi csatornák szennyezettségének a csökkentésére lennének hivatottak, nem hatékonyak. Ráadásul a bezárt gyár több mint 6 millió köbméter felhalmozott káros anyaga viharok idején bejuthat a Bajkál-tóba.

Az orosz kormány úgy döntött, nem hajlandó módosítani azon a még 2001-ben hozott határozatán, amelyben kimondta, hogy a Bajkál-tó minimális vízszintje nem csökkenhet 456 méter alá. Ettől a legválságosabb időszakokban átmenetileg eltekinthetnek. Határozat ide vagy oda, a Bajkál vízszintje csak nem igazodott a kormány elvárásaihoz. Már január végén az elmúlt hat évtized legalacsonyabb vízállását mérték, ami azzal járt, hogy a közeli falvak vízhiánnyal küszködtek. Földalatti források apadtak el, megfogyatkozott a halállomány. Emiatt vészhelyzetet hirdettek ki a területen. A vízszint februárban 2 centiméterrel volt alacsonyabb a megengedettnél, és 40 centiméterrel alacsonyabb, mint 2013-ban. Áprilisban 14 centiméterrel maradt el az előírttól. A hó olvadása májusban csak átmenetileg kedvezett a Bajkálnak. Mostanában ismét algásodásról szólnak a hírek. A Bajkál átlagmélysége nem sokkal haladja meg az előírt mértéket, és 20 centiméterrel elmarad a vízszegény 2014-es állapottól. A szakértők attól tartanak, hogy a következő hónapok még kellemetlenebb meglepetéseket tartogatnak. Orosz szakértők becslése szerint a jövő év májusára a Bajkál szintje 28-40 centiméterrel fog elmaradni az előírthoz képest. Ismét vannak jelei annak, hogy a kormány megint rákényszerülhet saját előírásainak feladására.

Nem nehéz az okokat megtalálni. A bezárt papírgyár káros utóhatásain és az épülő új vízierőműveken kívül közéjük tartozik az is, hogy az átfogó felmérések tapasztalatai szerint az Irkutszki megyében lévő víztisztító berendezések – már ha egyáltalán működnek – nem megfelelőek. A hetvenes és a nyolcvanas években épült berendezések elöregedtek, teljes felújításra várnak – egyelőre hiába. A néhány évvel ezelőtt létrehozott két új városi víztisztító egyáltalán nem működik, az ügyészség most próbál a végére járni annak, hogy mi ennek az oka. Nem becsülhető le az éghajlatváltozás negatív következménye sem. Az egész ázsiai-csendes-óceáni térségre jellemző a nyári felmelegedés és a csapadék csökkenése. Az átlaghőmérséklet 2 fokkal emelkedett, miközben a Bajkálba szállított vízmennyiség drámaian csökkent. A tóba torkoló Szelenga folyó, amely felerészben biztosítja az ideömlő vízmennyiség felét, egyre kevesebb utánpótlásról gondoskodik. A többi, mintegy 300 folyó is kevesebbet szállít: 2014-ben például a vízmennyiség 33 százalékkal maradt el a megszokottól.

A hatalmas erdőtüzek tovább növelték a hőmérsékletet, s a Szelenga párolgását felerősítették. Augusztusban több mint 120 ezer hektáron, legalább százötven helyen égett az erdő a tó körül, már-már természeti katasztrófától tartottak. A 38 fokos hőség, a füst, a pokoli szárazság is arra késztette a hatóságokat, hogy Szibéria négy régiójában szükségállapotot hirdessenek ki.

Az emberek hangulatára nemcsak a tó állapota, a kiszáradt kutak vannak rossz hatással, hanem elégedetlenek a hatóságok megszorító intézkedéseivel is. Az ő érdekük ütközik a tavat védők érdekeivel. Ők nem képesek meglenni a vízi erőművek normális működése nélkül, amelyek városokat és munkahelyeket tartanak életben. Úgy vélik, egyre nehezebb itt az élet, a munka, a gazdálkodás, az állattartás, a közlekedés, de még a temetés is. Csökken a halállomány, s ez is megnehezíti a megélhetést. A Bajkál védelmét nehezen látják összeegyeztethetőnek az emberek jogainak a biztosításával. Petíció is született a helyzet rendezése érdekében.

Csakhogy ezen a helyzeten csak a tó kárára lehetne változtatni. Azt meg nem engedhetik meg. Az előrejelzések szerint 2020-ig tart az alacsony vízállás. Akadnak tudósok, akik azt állítják, hogy az emberi beavatkozás csak tovább ront a helyzeten, hagyni kell, hogy a természet maga korrigáljon. Csakhogy a természet lassú öngyógyító hatását, a jelek szerint, nehéz lenne kivárni.

Az Aral-tó árnya

Amikor a Bajkál sérülékenységéről van szó, az embernek óhatatlanul is az Aral-tó sorsa jut az eszébe. És az, hogy egy tó nagysága önmagában nem nyújt védelmet az ember kicsinyes és szűklátókörű lépéseivel szemben. A Turáni-alföldön lévő sóstó, amelyet az oroszok tengernek neveznek, félévszázada még a Föld negyedik legnagyobb tava volt, a Bajkálnál is nagyobb. Aztán az éghajlati változások és a tavat tápláló folyók öntözésre való túlzott felhasználása oda vezetett, hogy a tó vízszintje feltartóztathatatlanul apadni, sőt pusztulni kezdett. Ennek a folyamatnak a nem várt eredményeként az Aral északi és déli részre szakadt, 2003-ban pedig a déli rész tovább zsugorodott. Egyes részek teljesen kiszáradtak. Az éltető Amu-darja és a Szir-darja ma már nem éri el ezeket a tavakat. A hatvanas években az évenkénti apadás elérte a fél métert. Az Aral-tó tíz évvel ezelőtt már eredeti területének háromnegyedét, vízmennyiségének 90 százalékát elvesztette. A hajózás, a halászat megszűnt Azóta csak északon sikerült életet lehelni az Aral- tóba.



Alulteljesít az építőipar - A régió sereghajtói lettünk

Bonta Miklós
Publikálás dátuma
2015.11.14. 06:21
A kormány szerint a mezőgazdaság gyenge teljesítménye felelős a rossz eredményért, az elemzők mást is látnak FOTÓ: MTI/VARGA GYÖ
Folyamatosan, negyedévről negyedévre lassul a magyar gazdasági növekedés üteme, ami nem meglepő. Ugyanakkor a KSH tegnapi első becslése szerint 2015. harmadik negyedévében mindössze 2,3 százalékkal bővült a gazdaság teljesítménye az előző év azonos időszakához viszonyítva, ez alulmúlta az előzetes várakozásokat. Csekély gazdasági növekedésével így Magyarország a régió sereghajtója lett.

A gazdasági elemzők, itthon és külföldön egyaránt hitelt adtak a magyar kormány és a jegybank előzetes prognózisának, amely erre az esztendőre 3 százalékos gazdasági növekedéssel számolt. Ma már óvatosabban fogalmaznak, hiszen a vártnál jobban lassul a magyar gazdaság növekedése a GDP a harmadik negyedévben csak 2,3 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva, szemben az első negyedévi 3,5 és a második negyedévi 2,7 százalék után, vagyis szembeötlő a folyamatos visszaesés. Még abban az esetben is, ha a negyedik negyedév jobban sikerül - amire kétségtelenül van esély -, a 2015. év egészében a 3 százalékot aligha fogjuk elérni - vélik a gazdaságkutatók és a banki elemzők szinte egyhangúan.

Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője, aki a harmadik negyedévre korábban 2,5 százalékkal számolt, most óvatosan fogalmazott elemzésében, "mivel első becslésről van szó, ezért nem lehet részletesen látni, mi hajtotta előre, és mi fogta vissza a gazdaságot" - mondta. Azzal számolni lehetett, hogy a szolgáltató szektorok jól szerepelnek, a mezőgazdaság és az építőipar azonban gyengébben teljesíthetett. Lényegében hasonló okokkal magyarázta a visszaesés okát Barczel Vivien és Ürmössy Gergely is. Az Erste Bank makroelemzői kommentárjukban kifejtették: vélhetően folytatódott a beruházások csökkenése, vagyis a tavalyi évhez képest kevesebb invesztició indult a magyar gazdaságban, ami érdemben visszafoghatta a növekedés mértékét. Az Erste elemzői kitértek arra is, hogy régiós összehasonlításban nemcsak leszorult a dobogóról Magyarország, hanem sereghajtóvá vált, hiszen Szlovákia és Románia gazdasága 3,6-3,6 százalékkal, Csehországé pedig 4,3 százalékkal nőtt a harmadik negyedévben. Az eurózóna fejlett gazdaságainak növekedési ütemét viszont továbbra is meghaladta a magyar, de a különbség csökkent. Így a nyugat-európai országokhoz való felzárkózás üteme érdemben lassult – hívta fel a figyelmet Barczel Vivien és Ürmössy Gergely.

A régióban elfoglalt helyünkről Katona Tamás egyetemi tanár lapunknak elmondta, hogy a tavalyi, viszonylagosan gyors, 3,7 százalékos gazdasági növekedési ütem ellenére a gazdasági növekedési dinamika csupán azzal az eredménnyel járt, hogy a magyar gazdaság teljesítménye 0,5 százalékkal megközelítette a 2008. évi szintet, tehát még mindig nem érte el azt! Ebben az időszakban, azaz 2008-tól napjainkig a lengyel gazdaság 23,4 százalékkal, a szlovák pedig 13,3 százalékkal bővült.

Az Erste elemzői ugyan továbbra is fenntartják 2,8 százalékos növekedési várakozásukat 2015-re, és a 2,4 százalékos előrejelzésüket 2016-ra, azonban látnak lefelé mutató kockázatokat is. Barczel Vivien és Ürmössy Gergely arra figyelmeztettek, hogy ha a negyedik negyedév is negatív meglepetést hoz, akkor a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa jövőre úgy dönthet, hogy újra kamatcsökkentő ciklusba kezd annak érdekében, hogy támogassa a GDP növekedést. (A jegybank vezetői rendre arról nyilatkoznak, hogy a jelenlegi 1,35 százalékos jegybanki alapkamat a jövő év végig változatlan marad.)

A növekedés fő motorja az elmúlt negyedévben is az autóipari export volt, de jelentős volt a kereskedelem és a vendéglátás hozzájárulása is. Viszont az előző negyedévekhez hasonlóan nagy visszaesést mutatott a mezőgazdaság kibocsátása, visszaesett az építőipari termelés, lassult az ipari termelés növekedése. A szolgáltatások területén továbbra is kedvező teljesítményt nyújthatott a kiskereskedelem, vendéglátás, szálláshely szolgáltatás, infokommunikáció, szállítás, míg a menekültválság miatt gyorsulhatott a közigazgatás-védelem ágazat növekedésének üteme - erre kommentárjában Suppan Gergely, a Takarékbank szenior elemzője hívta fel a figyelmet. A felhasználások területén az export hozzájárulása kisebb mértékű lehetett az import megugrása miatt, ami azonban a belső kereslet, a fogyasztás és a beruházások élénkülésére utal – vélekedett. Suppan Gergely. Az elemzőnek a beruházások növekedésére vonatkozó utalását sokan kétségbe vonják, inkább stagnálás közeli állapotról beszélnek. Abban azonban minden elemző egyetért, hogy jövőre a 2007-2014-es EU források kifutása miatt csak 2,5 százalékos növekedést várnak, viszont a beruházások várt visszaesését a fogyasztás élénkülése ellensúlyozhatja.

A következő években a növekedési ütem érzékelhető lassulása várható - mondta Katona Tamás. A konfrontatív, kiszámíthatatlan gazdaságpolitika, amelyben a kommunikációnak elsőbbsége van a szakmai megfontolásokkal szemben, és amelyben a tulajdonosi és jövedelmi pozíciók átalakítása fontosabb, mint a nemzetgazdaság versenyképessége, szükségszerűen nem az európai centrum, hanem a Kelet-Balkánhoz közelíti a magyar gazdaságot és társadalmat - ez a leszakadás oka - vélte az egyetemi tanár.

Az IMF-jelentés két olvasata
A régióra leselkedő kockázatok révén Magyarországot még az eurózóna vártnál gyengébb növekedése is elérheti - ami az egész régióra, illetve a délkelet-európai EU-tagállamokra is negatív hatással lehet - olvasható az IMF most megjelent őszi jelentésében. A Nemzetgazdasági Minisztérium közleménye azonban egészen mást, a kormány gazdaságpolitikáját dicsőítő véleményt olvas ki belőle. A tárca ezt írja: "Az elemzés megerősíti azt a Magyarországról korábban kialakított képet, miszerint hazánk a jól teljesítő, kedvező makrogazdasági eredményekkel és kilátásokkal rendelkező közép-európai országok csoportjába tartozik, melyekben a gazdasági növekedés mozgatórugójaként a belföldi kereslet növekedése egyre jelentősebb szerepet kap."A harmadik negyedévi GDP adatok nem támasztják alá az NGM optimizmusát, és azt az IMF véleménye sem erősíti meg - vélik az elemzők.



Alulteljesít az építőipar - A régió sereghajtói lettünk

Bonta Miklós
Publikálás dátuma
2015.11.14. 06:21
A kormány szerint a mezőgazdaság gyenge teljesítménye felelős a rossz eredményért, az elemzők mást is látnak FOTÓ: MTI/VARGA GYÖ
Folyamatosan, negyedévről negyedévre lassul a magyar gazdasági növekedés üteme, ami nem meglepő. Ugyanakkor a KSH tegnapi első becslése szerint 2015. harmadik negyedévében mindössze 2,3 százalékkal bővült a gazdaság teljesítménye az előző év azonos időszakához viszonyítva, ez alulmúlta az előzetes várakozásokat. Csekély gazdasági növekedésével így Magyarország a régió sereghajtója lett.

A gazdasági elemzők, itthon és külföldön egyaránt hitelt adtak a magyar kormány és a jegybank előzetes prognózisának, amely erre az esztendőre 3 százalékos gazdasági növekedéssel számolt. Ma már óvatosabban fogalmaznak, hiszen a vártnál jobban lassul a magyar gazdaság növekedése a GDP a harmadik negyedévben csak 2,3 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva, szemben az első negyedévi 3,5 és a második negyedévi 2,7 százalék után, vagyis szembeötlő a folyamatos visszaesés. Még abban az esetben is, ha a negyedik negyedév jobban sikerül - amire kétségtelenül van esély -, a 2015. év egészében a 3 százalékot aligha fogjuk elérni - vélik a gazdaságkutatók és a banki elemzők szinte egyhangúan.

Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője, aki a harmadik negyedévre korábban 2,5 százalékkal számolt, most óvatosan fogalmazott elemzésében, "mivel első becslésről van szó, ezért nem lehet részletesen látni, mi hajtotta előre, és mi fogta vissza a gazdaságot" - mondta. Azzal számolni lehetett, hogy a szolgáltató szektorok jól szerepelnek, a mezőgazdaság és az építőipar azonban gyengébben teljesíthetett. Lényegében hasonló okokkal magyarázta a visszaesés okát Barczel Vivien és Ürmössy Gergely is. Az Erste Bank makroelemzői kommentárjukban kifejtették: vélhetően folytatódott a beruházások csökkenése, vagyis a tavalyi évhez képest kevesebb invesztició indult a magyar gazdaságban, ami érdemben visszafoghatta a növekedés mértékét. Az Erste elemzői kitértek arra is, hogy régiós összehasonlításban nemcsak leszorult a dobogóról Magyarország, hanem sereghajtóvá vált, hiszen Szlovákia és Románia gazdasága 3,6-3,6 százalékkal, Csehországé pedig 4,3 százalékkal nőtt a harmadik negyedévben. Az eurózóna fejlett gazdaságainak növekedési ütemét viszont továbbra is meghaladta a magyar, de a különbség csökkent. Így a nyugat-európai országokhoz való felzárkózás üteme érdemben lassult – hívta fel a figyelmet Barczel Vivien és Ürmössy Gergely.

A régióban elfoglalt helyünkről Katona Tamás egyetemi tanár lapunknak elmondta, hogy a tavalyi, viszonylagosan gyors, 3,7 százalékos gazdasági növekedési ütem ellenére a gazdasági növekedési dinamika csupán azzal az eredménnyel járt, hogy a magyar gazdaság teljesítménye 0,5 százalékkal megközelítette a 2008. évi szintet, tehát még mindig nem érte el azt! Ebben az időszakban, azaz 2008-tól napjainkig a lengyel gazdaság 23,4 százalékkal, a szlovák pedig 13,3 százalékkal bővült.

Az Erste elemzői ugyan továbbra is fenntartják 2,8 százalékos növekedési várakozásukat 2015-re, és a 2,4 százalékos előrejelzésüket 2016-ra, azonban látnak lefelé mutató kockázatokat is. Barczel Vivien és Ürmössy Gergely arra figyelmeztettek, hogy ha a negyedik negyedév is negatív meglepetést hoz, akkor a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa jövőre úgy dönthet, hogy újra kamatcsökkentő ciklusba kezd annak érdekében, hogy támogassa a GDP növekedést. (A jegybank vezetői rendre arról nyilatkoznak, hogy a jelenlegi 1,35 százalékos jegybanki alapkamat a jövő év végig változatlan marad.)

A növekedés fő motorja az elmúlt negyedévben is az autóipari export volt, de jelentős volt a kereskedelem és a vendéglátás hozzájárulása is. Viszont az előző negyedévekhez hasonlóan nagy visszaesést mutatott a mezőgazdaság kibocsátása, visszaesett az építőipari termelés, lassult az ipari termelés növekedése. A szolgáltatások területén továbbra is kedvező teljesítményt nyújthatott a kiskereskedelem, vendéglátás, szálláshely szolgáltatás, infokommunikáció, szállítás, míg a menekültválság miatt gyorsulhatott a közigazgatás-védelem ágazat növekedésének üteme - erre kommentárjában Suppan Gergely, a Takarékbank szenior elemzője hívta fel a figyelmet. A felhasználások területén az export hozzájárulása kisebb mértékű lehetett az import megugrása miatt, ami azonban a belső kereslet, a fogyasztás és a beruházások élénkülésére utal – vélekedett. Suppan Gergely. Az elemzőnek a beruházások növekedésére vonatkozó utalását sokan kétségbe vonják, inkább stagnálás közeli állapotról beszélnek. Abban azonban minden elemző egyetért, hogy jövőre a 2007-2014-es EU források kifutása miatt csak 2,5 százalékos növekedést várnak, viszont a beruházások várt visszaesését a fogyasztás élénkülése ellensúlyozhatja.

A következő években a növekedési ütem érzékelhető lassulása várható - mondta Katona Tamás. A konfrontatív, kiszámíthatatlan gazdaságpolitika, amelyben a kommunikációnak elsőbbsége van a szakmai megfontolásokkal szemben, és amelyben a tulajdonosi és jövedelmi pozíciók átalakítása fontosabb, mint a nemzetgazdaság versenyképessége, szükségszerűen nem az európai centrum, hanem a Kelet-Balkánhoz közelíti a magyar gazdaságot és társadalmat - ez a leszakadás oka - vélte az egyetemi tanár.

Az IMF-jelentés két olvasata
A régióra leselkedő kockázatok révén Magyarországot még az eurózóna vártnál gyengébb növekedése is elérheti - ami az egész régióra, illetve a délkelet-európai EU-tagállamokra is negatív hatással lehet - olvasható az IMF most megjelent őszi jelentésében. A Nemzetgazdasági Minisztérium közleménye azonban egészen mást, a kormány gazdaságpolitikáját dicsőítő véleményt olvas ki belőle. A tárca ezt írja: "Az elemzés megerősíti azt a Magyarországról korábban kialakított képet, miszerint hazánk a jól teljesítő, kedvező makrogazdasági eredményekkel és kilátásokkal rendelkező közép-európai országok csoportjába tartozik, melyekben a gazdasági növekedés mozgatórugójaként a belföldi kereslet növekedése egyre jelentősebb szerepet kap."A harmadik negyedévi GDP adatok nem támasztják alá az NGM optimizmusát, és azt az IMF véleménye sem erősíti meg - vélik az elemzők.