Az Eximbank adott hitelt Andy Vajnának a TV2-re?

Az állami tulajdonú Eximbank pénteken megszavazta azt a hitelt, amiből Andy Vajna a TV2 megvásárlását fizetheti - értesült a Népszava.

Két hete a pénzintézet a hitelre vonatkozó kérdésünket üzleti titokra való hivatkozással elhárította. Sajtóhírekben felröppent ugyanis: az Eximbank lehet a filmügyi kormánybiztos 20 milliárd forintos üzletének hitelezője. Ismert, Vajna előnyösebb helyzetbe került a TV2 megvásárlása körül kialakult helyzetben, mint a magát szintén tulajdonosnak tekintő, Simicska Lajos emberének számító Fonyó Károly. Agyrém, ha a hír igaz, mondta lapunknak egy neve elhallgatását kérő pénzügyi szakember, aki szerint semmilyen érdek nem fűződik ahhoz, hogy egy állami bank, amelynek más feladatai vannak, beszálljon egy magánüzletbe. Tipikus esete annak, amikor csókosokat támogatnak - tette hozzá.

Korábban kérdeztük: Közpénzköltést titkolnak a TV2-ügyben?

(A Népszava október 27-én megjelent cikéből)

Titkolják a felek, hogy finanszírozhatja-e a TV2 megvásárlását Andy Vajna közpénzből. Az állami tulajdonú Magyar Export-Import Bank Zrt. (Eximbank) ugyanis sajtóértesülések szerint a filmügyi kormánybiztos 20 milliárd forintos üzletének hitelezője lehet. Az Exim tulajdonosi jogait a Külgazdasági és Külügyminisztérium gyakorolja, üzleti vezérigazgató-helyettese pedig Puskás András volt V. kerületi alpolgármester, aki aktívan részese volt a Rogán Antal vezette belváros gyanús ingatlanügyeinek. Mivel az alaptörvény értelmében a közpénzekre és a nemzeti vagyonra vonatkozó adatok közérdekű adatnak minősülnek, melyek nyilvánosságához szintén közérdek fűződik, kérdésekkel fordultunk az Eximbankhoz az után érdeklődve, tényleg hiteleznek-e Vajnának, és ha igen mennyit, milyen kondíciókkal. A sajtóosztály banktitokra hivatkozva már előre - informálisan, de határozottan - közölte: nem fognak válaszolni kérdéseinkre, "de azért küldjünk egy e-mailt". Ez utóbbira lapzártánkig nem érkezett válasz.

Korábban a 444.hu is próbált adatokat kérni az Eximbanktól, hasonló sikerrel. A portál bírósághoz fordult, a Fővárosi Törvényszék pedig kimondta, hogy a banktitkokat még az alaptörvény sem oldja fel. Kérdéses ugyanakkor a százszázalékos állami tulajdonban lévő Eximbank tevékenysége milyen jogi megítélés alá esik egy, adott esetben közpénzből nyújtott hitelszerződés esetében. Péterfalvi Attila a konkrét ügyben - az idevágó tények és jogi érvelések hiányában - nem kívánt lapunknak előre állást foglalni, azt ugyanakkor a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke elmondta: általánosságban igaz, amire hivatkozott az Eximbank sajtóosztálya. Péterfalvi szerint ugyanis hiába állami tulajdonú egy bank, annak kereskedelmi célú hitelszerződései - a szerződés ténye, összege és egyéb adatai - egy magánszeméllyel, vagy céggel a banktitkok körébe tartoznak. Más jogászok viszont úgy látják, az Eximbank esetében, főként az alaptörvényben garantált közpénzfelhasználás miatt nyilvánosak kellenek, hogy legyenek bizonyos adatok, így adott esetben az adóforintokból fedezett hitelvállalásokra vonatkozóak is.

Ligeti Miklós, a Transparency International (TI) jogi igazgatója lapunknak úgy fogalmazott: álláspontjuk szerint a közpénzfelhasználás nyilvánosságához fűződő közérdek, illetve az idevágó alkotmányos szabályok erősebbek, mint a banktitkokra vonatkozó törvényi rendelkezések. Ám konkrét kérdéseink, s azok megválaszolásának megelőlegezett elutasításával kapcsolatban Ligeti is úgy vélte, az Eximbank esetében bírói döntésre lenne szükség.