Véget érhet a rezsicsökkentés

Vége a rezsiharcnak, nincs tovább. Helyette főként a háztartások energiafelhasználásának hatékonyságát, a lakások korszerűsítését kellene támogatni - állítja a Magyar Energiahatékonysági Intézet Nonprofit Közhasznú Kft. (MEHI). A kormány ugyan tagadja, de a saját Brüsszelnek benyújtott programjában is elkülönített erre forrásokat.

A földgázáraknál már nincs lehetőség a további rezsicsökkentésre - a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal szerint. A már uniós szinten is alacsonynak számító földgáz- és áramárak ellenére is százezreket fognak rezsiszámláik kifizetésére elkölteni a családok az előttünk álló télen. A rezsicsökkentés tartalékainak kimerülésével már csak az energiahatékonysági beruházások segíthetnek az energiaszámlák további csökkentésében - közölte a MEHI. A szakértők kifejtették, a rezsicsökkentés nem oldja meg azt a gondot, hogy a szigeteletlen falakon és szelelő ablakokon át az utcát fűtjük, az elavult kazánok pedig zabálják az energiát.

A lakások több mint kétharmada energetikai felújításra szorul, így nem csoda, hogy az ezredforduló óta alig javult a magyar családok egy négyzetméterre jutó fűtési energiafelhasználása. Az elmúlt évtizedben a háztartások energiahatékonysági javulását tekintve az uniós tagállamok között jelentős az elmaradásunk, az uniós átlagszám a magyarnál 2,5-szer magasabb - állapította meg a MEHI.

A rezsicsökkentő felújítások egyik legnagyobb gátját nem az igény, hanem a forrás hiánya jelenti - mondta lapunknak Szalai Gabriella, az intézet programigazgatója. Önmagukban a hitelprogramok nem jelentenek megoldást: az energiahatékonyságot növelni szándékozó háztartások mindössze 11 százaléka venne fel hitelt a beruházáshoz. Vissza nem térítendő támogatások nélkül viszont csak azok a családok kezdenek rezsicsökkentő beruházásokba, akiknek van elég megtakarításuk - és ők vannak kisebbségben, a legfrissebb banki felmérések szerint a lakosság kétharmada nem rendelkezik ilyesmivel.

A szakértők szerint elengedhetetlen ezért az állam hathatós szerepvállalása, széles körű, vissza nem térítendő támogatásokkal kombinált támogató programok formájában. Becslések szerint 420 milliárd forint uniós forrásból, kiegészülve kereskedelmi bankok, illetve a Magyar Fejlesztési Bank hiteleivel, vagyis állami pénzek bevonásával évi 40 ezer lakást lehetne korszerűsíteni.

A kormány többször is arra hivatkozott, hogy uniós forrásokból nem lehet vissza nem térítendő lakossági energiahatékonysági beruházásokat támogatni. Szalai Gabriella ezt az állítást azonban cáfolta. Természetes személyek ugyan valóban nem kaphatnak uniós támogatást, de ez nem azt jelenti, hogy a lakosság ki lenne zárva a támogathatók köréből. Egy lakóközösség, például társasház jogi személynek minősül, így eleve hozzájuthat ilyen forrásokhoz. Ugyancsak jogosultak pályázni a kormányzati és a nem kormányzati nonprofit szervezetek az uniós energiahatékonysági támogatásokra. A hivatalos propaganda azért is sántít ezzel kapcsolatban, mert létezik egy Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP), amelyet tavaly novemberben küldött el a kormány Brüsszelnek, és azt 2015. februárjában el is fogadták. Márpedig az operatív programban elkülönítve szerepel forrás lakossági célokra - érvelt lapunknak Szalai Gabriella.

A hivatalos közlések szerint uniós energiahatékonysági pénzeket csak közintézmények, középületek korszerűsítésére lehet felhasználni. Csakhogy a KEHOP-ban, de a Területi Operatív Programokban is elkülönítettek erre a célra pénzeket. Ezért nem indokolt plusz forrásokat átterelni a közintézményekre - vélte Szalai Gabriella. Ráadásul előbb el kellene készíteni egy épület katasztert, aminek alapján meg lehet állapítani, mekkora összegre van szükség.

Míg a középületek energiahatékonyságával a 2014-2020. közötti uniós pénzügyi ciklus időszakában összesen 1,6, addig a lakossági korszerűsítésekkel 40 petajoule-nyi energiát lehetne megtakarítani. Paks II, kapacitása nagyjából 60 petajoule lenne - tette hozzá a programigazgató.