Véget érhet a rezsicsökkentés

Publikálás dátuma
2015.11.16. 06:21
A nyílászárók megfelelő szigetelése felér egy nagyobb mértékű tarifacsökkentéssel is FOTÓ: TÓTH GERGŐ
Vége a rezsiharcnak, nincs tovább. Helyette főként a háztartások energiafelhasználásának hatékonyságát, a lakások korszerűsítését kellene támogatni - állítja a Magyar Energiahatékonysági Intézet Nonprofit Közhasznú Kft. (MEHI). A kormány ugyan tagadja, de a saját Brüsszelnek benyújtott programjában is elkülönített erre forrásokat.

A földgázáraknál már nincs lehetőség a további rezsicsökkentésre - a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal szerint. A már uniós szinten is alacsonynak számító földgáz- és áramárak ellenére is százezreket fognak rezsiszámláik kifizetésére elkölteni a családok az előttünk álló télen. A rezsicsökkentés tartalékainak kimerülésével már csak az energiahatékonysági beruházások segíthetnek az energiaszámlák további csökkentésében - közölte a MEHI. A szakértők kifejtették, a rezsicsökkentés nem oldja meg azt a gondot, hogy a szigeteletlen falakon és szelelő ablakokon át az utcát fűtjük, az elavult kazánok pedig zabálják az energiát.

A lakások több mint kétharmada energetikai felújításra szorul, így nem csoda, hogy az ezredforduló óta alig javult a magyar családok egy négyzetméterre jutó fűtési energiafelhasználása. Az elmúlt évtizedben a háztartások energiahatékonysági javulását tekintve az uniós tagállamok között jelentős az elmaradásunk, az uniós átlagszám a magyarnál 2,5-szer magasabb - állapította meg a MEHI.

A rezsicsökkentő felújítások egyik legnagyobb gátját nem az igény, hanem a forrás hiánya jelenti - mondta lapunknak Szalai Gabriella, az intézet programigazgatója. Önmagukban a hitelprogramok nem jelentenek megoldást: az energiahatékonyságot növelni szándékozó háztartások mindössze 11 százaléka venne fel hitelt a beruházáshoz. Vissza nem térítendő támogatások nélkül viszont csak azok a családok kezdenek rezsicsökkentő beruházásokba, akiknek van elég megtakarításuk - és ők vannak kisebbségben, a legfrissebb banki felmérések szerint a lakosság kétharmada nem rendelkezik ilyesmivel.

A szakértők szerint elengedhetetlen ezért az állam hathatós szerepvállalása, széles körű, vissza nem térítendő támogatásokkal kombinált támogató programok formájában. Becslések szerint 420 milliárd forint uniós forrásból, kiegészülve kereskedelmi bankok, illetve a Magyar Fejlesztési Bank hiteleivel, vagyis állami pénzek bevonásával évi 40 ezer lakást lehetne korszerűsíteni.

A kormány többször is arra hivatkozott, hogy uniós forrásokból nem lehet vissza nem térítendő lakossági energiahatékonysági beruházásokat támogatni. Szalai Gabriella ezt az állítást azonban cáfolta. Természetes személyek ugyan valóban nem kaphatnak uniós támogatást, de ez nem azt jelenti, hogy a lakosság ki lenne zárva a támogathatók köréből. Egy lakóközösség, például társasház jogi személynek minősül, így eleve hozzájuthat ilyen forrásokhoz. Ugyancsak jogosultak pályázni a kormányzati és a nem kormányzati nonprofit szervezetek az uniós energiahatékonysági támogatásokra. A hivatalos propaganda azért is sántít ezzel kapcsolatban, mert létezik egy Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP), amelyet tavaly novemberben küldött el a kormány Brüsszelnek, és azt 2015. februárjában el is fogadták. Márpedig az operatív programban elkülönítve szerepel forrás lakossági célokra - érvelt lapunknak Szalai Gabriella.

A hivatalos közlések szerint uniós energiahatékonysági pénzeket csak közintézmények, középületek korszerűsítésére lehet felhasználni. Csakhogy a KEHOP-ban, de a Területi Operatív Programokban is elkülönítettek erre a célra pénzeket. Ezért nem indokolt plusz forrásokat átterelni a közintézményekre - vélte Szalai Gabriella. Ráadásul előbb el kellene készíteni egy épület katasztert, aminek alapján meg lehet állapítani, mekkora összegre van szükség.

Míg a középületek energiahatékonyságával a 2014-2020. közötti uniós pénzügyi ciklus időszakában összesen 1,6, addig a lakossági korszerűsítésekkel 40 petajoule-nyi energiát lehetne megtakarítani. Paks II, kapacitása nagyjából 60 petajoule lenne - tette hozzá a programigazgató.

Szerző

Cigihiány jöhet

Publikálás dátuma
2015.11.16. 06:20
Illusztráció: Thinkstock
Továbbra sem született megállapodás a nagy dohánycégek és az Országos Dohányboltellátó Kft. között. A gyártók megpróbálják húzni az időt, s abban bíznak, hogy az Európai Bizottság elmarasztalja a kormányt. Jövő hét keddtől él ugyanis a dohányboltellátó monopóliuma, de a BAT-on és a Tabán Trafikon kívül nincsenek beszállítóik. A trafikosok eközben próbálnak készletet raktározni, de félő hogy, ha elfogynak a termékek, utánpótlás hiányában a fogyasztók a feketepiac felé fordulnak.

Nagy a káosz a dohányboltokra érvényes, keddtől induló új árubeszállítási rendszer körül. A Philip Morris, a Japan Tobacco International és az Imperial ugyanis - a trafikosoktól származó információk szerint - nyíltan bojkottálják az új rendszert, vagyis egyáltalán nem szándékoznak megállapodni az állam által létrehozott Országos Dohányboltellátó (ODBE) Kft-vel, így szállítani sem fognak neki. A gyártók abban bíznak, hogy az Európai Bizottság (EB) kötelezettségszegési eljárást indít majd a mutyigyanús monopólium miatt, így az új beszállítói rendszerből nem lesz semmi - írja az index.hu.

Passzivitásukat leginkább a fogyasztók érezhetik majd, az EB döntéséig - ami előre láthatóan 3-4 hétbe telhet - a szállítók termékei hiányozhatnak a dohányboltok polcairól. Így előfordulhat, hogy Marlborót, Helikont, Multifiltert, Philip Morrist, Benson&Hedgest, vagy Golden Gate-et keresve sem lehet majd találni a trafikokban. S ugyan a dohányboltok előre látván a helyzetet, megpróbálták kivédeni a helyzetet - a régi csatornákon minél több árut rendeltek -, ez mégsem jelent hosszú távú megoldást. A felhalmozott készletek egy idő után elfogynak majd, és a törvény miatt a dohányellátót nem tudják majd megkerülni. Igaz, az állami cégnek áruja jelen állás szerint nem nagyon lesz, kivéve persze a BAT saját termékeit (PallMall, Dunhill, Sopianae, Lucky Strike).

S a fogyasztókat további változások is sújthatják. Ahogyan arról korábban beszámoltunk, akár 200 forinttal is többe kerülhetnek majd egyes dohánytermékek januártól, ha megvalósul a kormányzat elképzelése, miszerint az egészségre "különösen veszélyes" cigarettákat (például a mentolos) szálanként 4 százalékos különadóval sújtanák. Ez dobozonként csupán 76 forint pluszt jelent ugyan, de ha ezt áthárítják a fogyasztókra, a különböző adóterhek (21,26 százalékos áfa, illetve a jövedéki adó, ami a kisker ár 54,8 százaléka, plusz a 13 százalékos kiskereskedelmi árrés) hozzáadása után a termékek dobozonként 170-180 forinttal is többe kerülhetnek majd. Pontos számok még nincsenek, az új adóval kapcsolatos információk nagy része még a nagykereskedelmi szereplők előtt sem ismertek.

Annyi biztos csupán, hogy marad a káosz, ami a kormányzat egészségmegőrző logikája ellenére több dologhoz is vezethet: csökkenhet a cigaretták kereslete, nőhet a cigaretta-feketekereskedelem, vagy az emberek egyszerűen azt fogják megvenni ami elérhető lesz számukra. A cigihiány olyan embereket is a feketepiac irányába terelhet, akik eddig nem éltek ezzel a lehetőséggel, viszont ha áttérnek illegális beszerzési csatornákra, akkor visszaszerezni már nehezebb lehet őket.

Szerző

Merkelt támadja saját hazája - "Ismerje el, hogy hibázott!"

Publikálás dátuma
2015.11.15. 17:27
FOTÓ: Sean Gallup/Getty Images
A párizsi merényletek nyomán Angela Merkel német kancellárnak el kell ismernie, hogy elhibázott menekültpolitikát folytat - mondta Markus Söder bajor pénzügyminiszter egy vasárnapi lapinterjúban.

"Párizs mindent megváltoztat" - hangsúlyozta a bajor konzervatív CSU politikusa a Welt am Sonntag című hetilapban megjelent interjúban. A francia fővárosban elkövetett merényletek után véget kell vetni az "ellenőrizetlen" és "illegális bevándorlásnak" - hangsúlyozta Markus Söder. Hozzátette: "jó lenne, ha Angela Merkel elismerné, hogy hiba volt a határok időben korlátlan megnyitása". 

Arra a kérdésre, hogy mi lehet a helyes stratégia, azt mondta, hogy "az igazság a határon van, a helyzetet ott kell megváltoztatni". "Most már végre szükségünk van egy stratégiára, amely felső határt szab a bevándorlásnak. Ameddig a kancellár ezt nem mondja ki világosan, nem tudjuk megoldani a problémát, és csak elnapoljuk a megoldást. Németország gyakorlatilag hatályon kívül helyezte az európai határellenőrzési rendszert, és ezzel elindított egy új bevándorlási hullámot Szíriából, Irakból, Afganisztánból és Pakisztánból" - mondta a bajor pénzügyminiszter.

Kifejtette: amennyiben az uniós külső határok biztosítása, védelme nem garantált, Németországnak "biztosítania és védenie" kell a határát, és ezt az Ausztriával közös határszakaszon a bajor hatóságok akár önállóan, szövetségi segítség nélkül is meg tudják valósítani. Továbbá érvényesíteni kell a dublini menekültügyi szabályokat, vagyis "Németországnak buszokkal vissza kell szállítani a menekülteket oda, ahonnan jöttek és ahol biztonságban voltak" - tette hozzá. 

"Ha Németország visszaküldi az embereket Ausztriába, akkor Ausztria is ugyanígy jár majd el" - mondta a CSU politikusa. Hozzátette: uniós szinten vitát kell indítani arról, hogy "menekültek földrészévé váljék-e Európa". "Komolyabban kell venni a kelet-európaiak aggodalmait, és nem szabad engedni, hogy megosztottság alakuljon ki Európában a menekültkérdés miatt" - mondta Markus Söder. Úgy vélte, Németország évente legfeljebb 200-300 ezer embert tud integrálni, ehhez kell kialakítani egy "irányított bevándorlási" rendszert.

Hangsúlyozta: senki nem gondolhatja komolyan, hogy "néhány tanfolyammal" be lehet illeszteni a német társadalomban "ilyen sok, egészen más kultúrából származó embert".  Kiemelte: a szövetségi kormány jelenlegi politikája azt jelenti, hogy "kulturális és szociális feszültségeket importálunk".

A menedékkérők, menekültek ellátásáról azt mondta: "nem lehet, hogy ugyanolyan egészségügyi ellátást kapjanak emberek, akik soha nem dolgoztak nálunk, mint azok, akik egy életen keresztül befizettek" az ellátórendszerbe. Aláhúzta: Wolfgang Schäuble szövetségi pénzügyminiszter helyesen hasonlította lavinához a menekültek tömegét, és ezzel a hasonlattal kifejezte sok német állampolgár lelkiállapotát. "Én a világra nyitott ember vagyok, de nem akarom, hogy Németország megváltozzon. Az országunk úgy jó, ahogy van" - mondta Markus Söder.

Szerző