Quaestor;Quaestor-botrány;Quaestor-károsultak;

2015-11-17 06:22:00

Gyorsul a quaestorosok kárrendezése?

A Quaestor Értékpapír Zrt. f.a. felszámolója, aki október óta tevékenykedik, lázas munkába fogott. A Pénzügyi Stabilitási és Felszámoló Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (PSFN) honlapján megjelent közlemény szerint, úgy döntött hogy, az ügyféltulajdon kiadásának felgyorsítása érdekében növeli a kiadási iroda létszámát és bevezet egy új eljárást az ügyfelek számára, ami nem más, mint, hogy a személyes megjelenés helyett átutalási/áthelyezési megbízásaikat közjegyző előtt hitelesíthetik.

Ez kétségtelenül megdrágítja a folyamatot, mivel az érvényes díjszabás szerint a közjegyző a névaláírás hitelesítéséért 1000 forintot kérhet, továbbá a beadvány oldalaiért 300-300 forint, de ez megkétszereződik, mert számokat tartalmaz, és emellett az ügyérték szerint degresszíven emelkedő díjat is meg kell fizetni, amely 200 millió forintnál több nem lehet. Mivel itt a felszámoló által elkészített nyomtatványt kell kitölteni, ez a költségeket csökkenti, mivel a közjegyző leírási, iratszerkesztési költségeket nem számíthat fel. Az ügyfélnek ezek után nincs más dolga, mint a kitöltött és hitelesített nyomtatványt postai úton eljuttatni a PSFN-hez.

Közleményében a felszámoló ígéretet tesz arra, hogy a hiánytalanul meglévő eszközök kiadását folytatja. Egyébként az ügyfélnek rendelkezni kell a Quaestornál lévő értékpapírszámla mellett egy másik pénzügyi szolgáltatónál lévő "fogadó" számlával is.

Ma egyébként az Alkotmánybíróság (AB) teljes ülést tart, ahol a bírák tovább vizsgálják (talán döntést is hoznak arról), hogy a Quaestor károsultak kárrendezését biztosító követeléskezelő alap létrehozásáról szóló törvény egyes paragrafusainak alaptörvény-ellenesek-e vagy sem, ugyanis több pénzintézet ennek a megállapítását és megsemmisítését kérte.

Ugyancsak ma tárgyal az AB arról, hogy a „Földet a gazdáknak!” Program keretében az állami tulajdonú földek földművesek részére történő értékesítéséhez szükséges intézkedésekről szóló, és a Nemzeti Földalapról szóló jogszabály egyes pontjai alaptörvényellenesek-e, abban a vonatkozásban, hogy ott az „és a közreműködő kormányhivatal” szövegrész szerepel az állami tulajdonú földek értékesítésével és hasznosításával kapcsolatban.

Emellett vizsgálja ma az AB azt is, hogy az egyes fogyasztói kölcsönszerződések devizanemének módosulásával (devizahitel átváltás) és a kamatszabályokkal kapcsolatos kérdések rendezéséről szóló törvény egyes pontjai alaptörvény-ellenesek-e, s ha igen akkor szükséges-e megsemmisíteni azokat.