Biszku-per: szakértőket hallgattak meg

Publikálás dátuma
2015.11.17. 06:12
FOTÓk: TÓTH GERGŐ
Szakértők és tanúk meghallgatásával folytatódott a Biszku-per hétfőn. Biszku Béla egykori belügyminisztert felbujtóként elkövetett háborús bűntettel és más bűncselekményekkel vádolják.

A Fővárosi Törvényszéken zajló megismételt elsőfokú eljárásban az 1957. márciusi martonvásári bántalmazás egykori sértettjeinek gyermekeit és orvos szakértőket kérdeztek az esetről – számolt be róla a nol.hu -, de felelősen senki nem tudott arról nyilatkozni, hogy a karhatalmisták okoztak-e súlyos sérülést. Az ügyész kérte, hogy az ügyből zárják ki Horváth Miklós hadtörténész szakértőt, akitől a vádhatóság szerint korábbi nyilatkozatai alapján nem várható el az eset pártatlan megítélése. A bíróság az indítványt elutasította, miként a múlt héten a védelem azon kérését is, hogy Zinner Tibor jogtörténészt – ugyancsak korábbi nyilatkozatai miatt – szintén zárják ki.

Szerző

Teljesítik-e Iványi kérését a képviselők?

Támogatta az Országgyűlés igazságügyi bizottsága az egyházügyi törvény legújabb, ötödik módosításának részletes vitára bocsátását tegnap, a javaslathoz ráadásul előterjesztőként csatlakozott a fideszes Bencsik János, Kövér László, Peti Imre, Potápi Árpád és Szatmáry Kristóf is.

Megírtuk: miután a Fidesz-KDNP egyházügyi törvényei a hazai és nemzetközi jogorvoslati fórumokon is rendre elbuktak, a Trócsányi László igazságügyi miniszter nevével fémjelzett koncepció szerint az egyházak besorolását a továbbiakban nem az Országgyűlés döntené el, hanem ismét a bíróságok vennék nyilvántartásba a szervezeteket. A vallási egyesületek is itt kérhetnék közhasznúvá nyilvánításukat, ami az adományok befogadása mellett már a személyi jövedelemadók 1 százalékának gyűjtését is lehetővé tenné. A következő kategóriába azok kerülnének, amelyek legalább ezer tagot tudnak felmutatni, vagy három év átlagában 400 fő 1 százalékos felajánlását igazolják és legalább 5 évig már vallási egyesületként működtek. A "nyilvántartásba vett egyháznál" is nagyobb társadalmi beágyazottságot jelezne a jövőben a legfelső kategória, amely a "bejegyzett egyház" elnevezést kapta. Ezt akkor kérelmezhetné egy egyház, ha legalább 10 ezer tagot számlál, vagy ötéves átlagban 4 ezer fő 1 százalékos felajánlását tudja igazolni és hosszabb ideje vallási közösségként működik az országban. A jelenlegi nagy, "bevett" egyházak automatikusan kerülnének bírósági nyilvántartásba.

A fenti kategóriák feltételeit álságosnak nevezte korábban a Népszavának Iványi Gábor, mert az előző törvény alapján az általa vezetett Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség és a hozzájuk hasonló kisegyházak elveszítették az 1 százalékos felajánlások gyűjtésének lehetőségét, így nem tudnak az előző évekből ilyen átlagot felmutatni, holott a MET taglétszáma és egyéb paraméterei alapján is járna az egyházi elismerés. Iványi a Népszabadsághoz eljuttatott nyílt levelében is arra kérte az Országgyűlés képviselőit, "tartózkodjanak az új törvényváltozat megerősítésétől".

Szerző
Témák
Iványi Gábor

Télen csak éhezzen nyugodtan a gyerek - Leszavazta a Fidesz-KDNP a javaslatot

Publikálás dátuma
2015.11.17. 06:02
Több százezer gyermek kizárólag óvodában, iskolában jut ennivalóhoz FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES
Nem szavazta meg az Országgyűlés költségvetési bizottsága Szabó Tímea javaslatát, mely hárommilliárd forintos keretbővítést irányzott volna elő a rászoruló gyerekek étkeztetésére a téli szünet idejére. Pedig a támogatásra nagy szükség lett volna, hiszen hazánkban több mint 200 ezer kiskorú nem jut élelemhez a szünetekben, hétvégéken. A PM társelnöke szerint a kormány félrevezette a közvéleményt, és valójában nem is akarja megfékezni a gyermekéhezést. Eközben az Országgyűlés ma szavaz a Nemzeti Minimum programról.

Az Országgyűlés költségvetési bizottságában a kormánypártok képviselői nem támogatták Szabó Tímea javaslatát, amely hárommilliárd forintot irányzott volna elő a rászoruló gyerekek étkeztetésére a téli szünet idejére. A Párbeszéd Magyarországért (PM) társelnöke az ülés után felszólította a kormányt, hogy vonja vissza azon állításait, amelyek szerint mindent megtesznek a gyermekéhezés felszámolásáért, és ismerjék el, hogy az ügyben félrevezették a nyilvánosságot. A független képviselő hangsúlyozta, hogy az állam idén a nyári gyermekétkeztetésre hárommilliárdot különített el, de azt a kabinet is elismerte, hogy az 550 ezer rászorulóból csak 140 ezer gyermek tudott részt venni a programban. Szabó kijelentette, a Magyar Államkincstárnak köszönhetően az is kiderült, hogy a kormány nem mondott igazat, amikor azt állították, hogy az elmúlt öt évben duplájára nőtt a gyermekéhezés felszámolására költött állami források nagysága: mivel az - mindent egybevetve - 65 milliárd forintról emelkedett 75 milliárdra, ami reálértéken számolva csak hárommilliárd forintot jelent. Pedig a pluszforrás igencsak indokolt lenne, hiszen jelenleg azon kiskorúak száma, akik időszakosan - például hétvégén vagy tanítási szünetekben - nem jutnak elég élelemhez meghaladhatja a 200 ezret. Ez derült ki a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) és a Magyar Máltai Szeretetszolgálat közös tanulmányából, melyre hivatkozva az LMP-s Szél Bernadett közölte: a szünidei gyermekétkeztetés megoldására éves szinten legkevesebb 17 milliárdot kellene fordítani.

Ezzel szemben a napokban Hegedűs Zsuzsa miniszterelnöki főtanácsadó a Heti Válasznak azt mondta, hogy az Orbán-kormány többek közt a közmunkaprogrammal már rég felszámolta a rendszerszintű gyermekéhezést. Azt pedig Czibere Károly az MTI-nek nyilatkozva állította: a kabinet "némi egyeztetés után" újra a parlament elé viszi az ellenzéki képviselők által benyújtott - és a kormánypártiak által leszavazott - Nemzeti Minimum programot. A fideszes beadványról ma szavaz az Országgyűlés. Egyébként a szociális államtitkár némileg ellentmondásosan válaszolt arra a kérdésre, hogy a kormányzat korábban miért nem szavazta meg a javaslatot, azt felelte, minden olyan kezdeményezés mellé állnak, amelynek célja a gyermekéhezés felszámolása. Hazánkban nagyjából 50 ezer gyermek éhezik nap mint nap, a három- és többgyerekes családok fele a szegénységi küszöb alatt él - ez az arány 2010-ben csak 21 százalék volt.

Menzakosztot kóstolt a polgármester

Vegyes benyomásokat keltett Újpest polgármesterében a kerületi menzakoszt. Wintermantel Zsolt ugyanis végigette a fővárosi IV. kerület több általános iskolájának étlapját, mert meg akart győződni az új iskolai menzafogások minőségéről - írta az Origo. A fideszes városvezető beszámolója szerint az intézményekben nem tudták, hogy mikor mennek ellenőrizni, így Wintermantel számára világossá vált, hogy sokkal több az előítélet menza-ügyben, mint azt a valóság indokolná. Mint mondta, találtak ugyan hibákat, de "mégiscsak több ezer fős közétkeztetésről van szó". A városvezető szerint viszont az megengedhetetlen, hogy a feltálalt étel hideg legyen, vagy hogy akárcsak egyetlen gyerek ne kapja meg az előírt adagot.



Szerző