Előfizetés

"Máig rejtély volt" - Hatalmas előrelépés a génkutatásban

Publikálás dátuma
2015.11.16. 21:52
Illusztráció: Thinkstock
AZ ősi gének kutatói felfedezték a negyedik ősi embercsoportot, mely a mai európai génkészlet kialakításában szerepet játszott.

Az eddigi kutatások alapján a mai európaiak három nagy ősi népesség, az őshonos vadászok, a Közel-keletről bevándorló földművesek és egy harmadik, a bronzkorban Keletről érkező populáció keveréke. Ősi kaukázusi emberi maradványok genetikai vizsgálatával most felfedeztek egy negyedik népcsoportot, mely szintén szerepet játszott a mai európai génkészlet kialakításában - tudósított a BBC News a Nature Communications című tudományos lapban hétfőn megjelent kutatásról.

A genetika gyors fejlődése lehetővé tette, hogy a tudósok ősi emberi maradványok genomját feltérképezzék. A genom az ember teljes örökítő információját jelenti, melyet a sejt DNS-e tartalmaz. A hatalmas adatözön elemzésével átalakult a mai génállományról alkotott kép. Az európai ősök első csoportja, a bennszülött vadászó-gyűjtögető népesség 40 ezer éve, az utolsó jégkorszak előtt érkezett. Mintegy hétezer éve söpörte el őket a Közel-Keletről Európába érkező csoport, ők honosították meg a földművelést. 

Nagyjából háromezer éve a keleti sztyeppeövezetből, a mai Ukrajna és Oroszország területéről induló törzsek, az úgynevezett Jamnaja-kultúra népei érték el Európát. Ezek a lovas-fémműves népek hozhatták magukkal az indoeurópai nyelvek ősét, ma ebbe a családba tartozik a kontinens legtöbb nyelve.

A Jamnaja-törzsek átalakították Észak- és Közép-Európa génkészletét annyira, hogy vannak olyan népek - többek között a norvégok -, amelyek őseinek mintegy felét ezek a sztyeppei pásztorok adták. Ám a Jamnaja-törzsek maguk is kevert népességnek bizonyultak. Őseik fele a földművelés előtt Európát benépesítő vadászó-gyűjtögetők testvércsoportja volt, másik fele a földművességet magával hozó közel-keleti népességgel lehetett rokonságban, ám jelentősen különbözött tőle.

A kutatók most elemezték egy 13 300 éve és egy 9700 éve élt grúziai vadászó-gyűjtögető génkészletét. Eredményeik azt mutatják, hogy ezek a kaukázusi vadászok voltak valószínűleg a Jamnaja-népesség "földművesági" DNS-ének forrása. A kaukázusi vadászó-gyűjtögetők genomja azt mutatja, hogy folyamatosan keveredtek közel-keleti "unokatestvéreikkel", akik később, 10 ezer éve feltalálták a földművelést.

Ez a keveredés azonban nagyjából 25 ezer éve, az utolsó jégkorszak legjegesebb éveiben véget érhetett. Ekkor a populáció zsugorodni kezdett, a csoport génjei egyre homogénebbé váltak, ami azt mutatja, hogy egyre inkább az azonos génkészletűekkel keveredtek. Ahogy a jég visszahúzódott, a kaukázusi népek a sztyeppe egy másik vadászó-gyűjtögető csoportjával kezdtek érintkezni, ezzel fektették le a Jamnaja-népek genetikai alapjait.

"Máig rejtély volt, honnan erednek a Jamnaja-törzsek. A kérdésre most válaszolhatunk, mivel felfedeztük, hogy génjeik a kelet-európai vadászó-gyűjtögetők és a jégkorszak idején elszigetelődött kaukázusi vadászó-gyűjtögetők keveréke" - magyarázta Andrea Manica, a Cambridge-i Egyetem tudósa. A kutatók arra is utaltak, hogy a kaukázusi vadászok hatással lehettek a keleti, különösen dél-ázsiai népekre is. Ez az ősi törzs talán az indoeurópai nyelvek dél-ázsiai elterjedésével is kapcsolatos lehet.

Kötözködöm

Horváth Ildikó, a Népszavában irt cikke ( Spanyolviasz, 2015. november 11.) alapján bátorkodom vitába szállni a szerzővel egy - véleményem szerint – félremagyarázható fogalom ("húzás") okán. Nem keresem a kákán is a csomót , de az általa használt fenti terminus – megítélésem szerint - nincs összhangban az írás jószándékú, tárgyszerűségre törekvő szellemiségével. Meggyőződésem, hogy a jeles újságírónő sem úgy értelmezte, ahogyan azt sokan gondolnák. Horváth Ildikó inkriminált sora az alábbiak szerint hangzik: „... az egykori hatalomnak ( a szocializmusról van szó. H.S.) is voltak olykor zseniális húzásai.”

Vagyis: hogy a Kádár-rendszer fennmaradjon és ennek érdekében növekedjen a tömegbázisa, fondorlatból és a voks szerzés céljából tett olyan populáris lépéseket (bölcsődék, óvodák számának növelése, tandíjmentesség, iskolatej, stb.), melyeket most az Orbán rendszer átvesz, olybá tüntetve fel eljárását, mint aki feltalálta a spanyolviaszt. Illene tudni, hogy ezeket - és még ezernyi népjóléti , kulturális, egészségügyi intézkedést - a közösségi társadalom idején nem cselből, a mézesmadzag-effektus kedvéért vezették be, hanem mert ezek adták a szocializmus lényegét. Azt ajánlom a tőkés rendszer apológétáinak, hogy társadalmi rendszerüket, annak pozitívumain keresztül (ha még van) népszerűsítsék és ne a múlt történéseinek befeketítésével.

Kötözködöm

Horváth Ildikó, a Népszavában irt cikke ( Spanyolviasz, 2015. november 11.) alapján bátorkodom vitába szállni a szerzővel egy - véleményem szerint – félremagyarázható fogalom ("húzás") okán. Nem keresem a kákán is a csomót , de az általa használt fenti terminus – megítélésem szerint - nincs összhangban az írás jószándékú, tárgyszerűségre törekvő szellemiségével. Meggyőződésem, hogy a jeles újságírónő sem úgy értelmezte, ahogyan azt sokan gondolnák. Horváth Ildikó inkriminált sora az alábbiak szerint hangzik: „... az egykori hatalomnak ( a szocializmusról van szó. H.S.) is voltak olykor zseniális húzásai.”

Vagyis: hogy a Kádár-rendszer fennmaradjon és ennek érdekében növekedjen a tömegbázisa, fondorlatból és a voks szerzés céljából tett olyan populáris lépéseket (bölcsődék, óvodák számának növelése, tandíjmentesség, iskolatej, stb.), melyeket most az Orbán rendszer átvesz, olybá tüntetve fel eljárását, mint aki feltalálta a spanyolviaszt. Illene tudni, hogy ezeket - és még ezernyi népjóléti , kulturális, egészségügyi intézkedést - a közösségi társadalom idején nem cselből, a mézesmadzag-effektus kedvéért vezették be, hanem mert ezek adták a szocializmus lényegét. Azt ajánlom a tőkés rendszer apológétáinak, hogy társadalmi rendszerüket, annak pozitívumain keresztül (ha még van) népszerűsítsék és ne a múlt történéseinek befeketítésével.