Kétharmados banánhéj

A 2013 decembere után kötött állami földbérleti szerződésekben kikötött bérleti díjakat az új tulajdonosok módosíthatják a tegnap elfogadott szabályok alapján. A szakemberek szerint azonban ez sem fogja érdemben élénkíteni az állami földárverések iránti lanyha érdeklődést.

Nem sikerült a kormánypártnak megszerezni a földforgalmi törvény módosításához szükséges kétharmadot a parlamentben, így maradnak a 2013. decembere előtti szerződések esetében a kirívóan alacsony földbérleti díjak. Az ezt követően haszonbérbe adott termőföldek bérleti díját azonban időszakonkénti felül lehet vizsgálni, miként azt Győrffy Balázs fideszes képviselő, az agrárkamara elnöke törvénymódosítási javaslatában indítványozta.

Az új szabályok szerint a tulajdonosváltást követő 90 napban - ezt követően pedig három évenként - emelheti meg az új bérbeadó a díjakat. Ha a haszonbérlő nem ért egyet a díj változtatásával, akkor 30 napos jogvesztő határidőn belül bíróságtól kérheti a piaci haszonbérleti díj meghatározását.

Győrffy Balázs az előterjesztését azzal indokolta: egyenlő feltételeket kell teremteni a gazdáknak. Szerinte az ellenzék "a magyar nagygazdaságok, Simicska Lajos és érdekeltségi köreinek kiszolgálójává" vált, szemben a gazdatársadalom érdekeivel. Agrárszakemberek arra emlékeztettek, hogy a Győrffy által kifogásolt, mélyen a piaci ár alatti bérleti díjakat, például a Simicska Lajos érdekeltségéi körébe tartozó volt állami gazdasági földek esetében az első Orbán kormány állapította meg. Ráadásul 2003-ban az MSZP-SZDSZ koalíció megtámadta az 50 évre bebetonozott aranykoronánként 580 forintos bérleti díjat, de a bíróság nem adott helyt a keresetüknek. A Medgyessy kormány 1250 forintra emelte az aranykoronánkénti bérleti díjat, de mára ez is elavult, a jelenlegi piaci ár átlagosan 2000-3000 forint.

Gőgös Zoltán, az MSZP elnökhelyettese is hangsúlyozta, hogy csak a 2013 után kötött haszonbérleti szerződések esetén vizsgálhatják felül a bérleti díjat az új tulajdonosok. A szakpolitikus hozzátette, mivel Magyarországon nincs plafonja a bérleti díjnak, brutális bérletidíj-rendszer jöhetett volna létre.

Megismételte, hogy pártja továbbra is úgy gondolja, abba kell hagyni az állami földek eladását, amellett, hogy szerinte a 380 ezer hektár eladásra kínált föld töredéke találhat gazdára.

Raskó György, agrárközgazdász úgy vélte, egy demokratikus polgári jogállamban, piacgazdaságban nagyon visszatetsző a törvénymódosítás, a visszamenőleges jogalkotás, függetlenül attól, hogy az is elfogadhatatlan, hogy ilyen alacsony bérleti díjat fizettek "egyes haverok" - tette hozzá. Önmagában a bérleti díjak piaci szintre emelésével agrárközgazdászként és agrárvállalkozóként egyetért, ám ezt meg lehetett volna oldani jogállami és piacbarát módon is. Például kompromisszumra törekedve a jelenlegi bérlőkkel.

Az agrárszakember szerint nem számítva a "piszkos 12" területeit, nagyjából 70 ezer hektár állami földnek van bérlője, s valószínűleg ennek a területnek a felét veszik meg a jelenlegi bérlők. A többit viszont tőkeerősebb földművesek, illetve álföldművesek vehetik meg. A volt állami gazdaságok 146 ezer hektárjára pedig aligha lesz tolongás a liciteken.

Raskó érthetetlennek nevezte a Magyarországon gazdálkodó, itt adót fizető, uniós külföldi állampolgárok listázását. Szerinte az emlegetett 220 regisztrált külföldi állampolgárságú gazdából legföljebb 20-30 licitál majd az árveréseken. Raskó megemlítette, a környékükön azokra az állami földekre van érdeklődés, amelyekre már lejárt a bérleti szerződés.

Ha két év múlva még demokrácia lesz Magyarországon, akkor kizártnak tartotta Raskó György, hogy megvalósuljon a gazdák között terjedő híresztelés arról, hogy a kormány tervei szerint törvénymódosítással tenné lehetővé a hosszú távú bérleti szerződések egyoldalú felbontását. Ez ugyanis még a Fidesz alkotta alaptörvénnyel is ütközne, az Alkotmánybíróság (AB) mindenképpen megsemmisítené, de legkésőbb Strasbourgban elbukna a jogszabály.