hulladék;interjúkötet;Gramofon Könyvek;Lindner András Művészportrék – Vallomások;Szirányi Gábor;Wehner Tibor;

- Vallomások és Zongorabillentyűk

A Gramofon Könyvek sorozat két idei újdonsága igazi kuriózum lehet a klasszikus zene kedvelői számára. Lindner András: Művészportrék – Vallomások című interjúkötetében az elmúlt évtizedek magyar zeneművészetének legendás személyiségei szólalnak meg. Szirányi Gábor és Szirányi János: Zongorabillentyűk 2. – Keéri-Szántó Imre és Wehner Tibor emlékezete című munkája pedig nemcsak két nagyszerű, elfeledett zongora művész-tanár pályaképe, hanem az 1902 és 1977 közötti magyar zeneéletnek is tudományos igényességű, egyúttal fordulatos, lebilincselő krónikája.

Az 1996-ban alapított Gramofon – Klasszikus és Jazz című folyóirat archívumából tizenhat művész-interjút bocsát közre a szerző és a kiadó Lindner András: Művészportrék – Vallomások című könyvében. A beszélgetések szerzője végzettségét tekintve ugyan közgazdász (a HVG alapító tagja és máig szerzője), de zenetörténészeket megszégyenítő jártassággal, lexikális tudással és stílusismerettel rendelkezik a klasszikus zene területén. A tizenhat interjúalany kivétel nélkül meghatározó jelentőségű szereplője volt a 20. századi magyar zenei előadóművészetnek.

Egykor ünnepelt, majd méltánytalanul elfeledett operaénekesek és –énekesnők (Sándor Judit, Ágai Karola, László Margit, Szecsődy Irén, Bartha Alfonz, Ilosfalvy Róbert). Ugyancsak az operajátszás világából olyan állócsillagok, mint a ma is köztünk élő Tokody Ilona, Kováts Kolos, Molnár András, Sólyom-Nagy Sándor és Kovács János, illetve a kötet megjelenése előtt néhány héttel elhunyt Békés András. Mellettük pedig két jeles hegedűművész (Kovács Dénes és Varga Tibor), egy fantasztikus pályát befutó zongoraművésznő (Rév Lívia) és egy generációkat nevelő csellista (Banda Ede). Közülük sokan egyáltalán nem vagy csak nagyon ritkán nyilatkoztak, így a kötet – a 2000 és 2003 között készült beszélgetések publikálásával – az utókor számára is segíthet megőrizni emléküket, művészi hitvallásukat.

A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Könyvtárának korábbi igazgató-helyettese, Szirányi Gábor 2013-ban – ugyancsak a Gramofon Könyvek sorozatban – megjelent könyvében (Zongorabillentyűk) Thomán Istvánnal, Szalay Stefániával és Böszörményi-Nagy Bélával foglalkozott. A Zongorabillenytűk második részének szerzője Szirányi Gábor mellett testvére, Szirányi János zongoraművész-zenei szerkesztő, a Magyar Rádió volt elnöke, a Bartók Béla Emlékház korábbi igazgatója. A kötet a Liszt Ferenc, majd később Bartók Béla és Dohnányi Ernő nevével fémjelzett, világhírű magyar zongoraiskola újabb két jeles személyiségének, Keéri-Szántó Imrének (1884–1940) és Wehner Tibornak (1918–1977) állít méltó emléket.

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere - a felkért szakmai bizottság javaslatának figyelembe vételével - 2016. március 17-től 2021. március 16-ig Káel Csabát nevezi ki a Müpa Budapest - Művészetek Palotája Nonprofit Kft. ügyvezetőjének.