Szolidaritásból rosszul vizsgázunk

Közös hírszerzési ügynökséget és közös haderőt sürgetett tegnap egy nemzetközi konferenciáján az MSZP elnöke. Tóbiás József szerint Európa szolidaritásból most rosszul vizsgázik, pedig együttműködésre lenne szükség, különben a közösség védtelenné válik. Bezárkózás helyett nyitottságot kért a kormánytól. Gurmai Zita, a tanácskozást rendező egyik alapítvány alelnöke arról beszélt, "minél nagyobb a terrorfélelem, annál jobb Orbánnak".

Összehangolt európai uniós cselekvést, közös hírszerzési ügynökséget és közös haderőt sürgetett tegnap az Európai Progresszív Alapítvány (FEPS) és a Táncsics Alapítvány nemzetközi konferenciáján az MSZP elnöke. Tóbiás József ez alkalommal is bejelentette, pártja támogatja az egyszeri kötelező kvótát, a 120 ezer menekült elosztását, az akció folytatásával viszont nem értenek egyet. A migránsválság megoldásához ugyanis egyebek mellett tisztázni kell, érvényben van-e még a Dublin III. rendelet, a pártelnök szerint már nincs, ezért új ideiglenes szabályozásra lenne szükség. Ennek része az európai külső határvédelem, a közös regisztrációs és elosztási rendszer, amit az unió kötelessége finanszírozni, emellett meg kell állapodni a nemzetközi védelemben nem részesülők kitoloncolásáról. Uniós hírszerzési ügynökségre azért van szükség, mert a párizsi merényletek kapcsán kiderült, a tagállamoknak voltak információi, ám azokat nem osztották meg egymással.

A migrációs válság Tóbiás szerint rövid távon több megoldhatatlan nehézség elé állítja az uniót, mert a tagállamok bizonyos ügyeket saját belpolitikai érdekeiknek rendelhetnek alá. Európa gazdag, de lassú, szolidaritásból most rosszul vizsgázik, pedig fontos lenne, hogy a szembenállás politikája helyett az együttműködésé nyerjen teret. Integráció nélkül ugyanis védtelenné válik a közösség. A szocialista politikus arra figyelmeztetett, hogy az EU történetében a krízisekben eddig képesek voltak közösen cselekedni. Kérdés, így lesz-e most is, és ez átsegít-e a második világháború utáni legmélyebb válságon. A helyzet kezelésében nem lehet engedni a demokratikus, a szabadságjogokat tiszteletben tartó, szolidaritáson és egyenlőségen alapuló európai politikából. Bezárkózás helyett nyitottságot kért a kormánytól. Azt ajánlotta, gondolják végig, hogy a bezárkózás megmenti-e Magyarországot, vagy az emberek boldogulását az erősebb integráció, az erősebb Európa segíti.

A párizsi merényletek új helyzetet teremtettek Európa számára. Ami történt, "mindent megkérdőjelez, amiben eddig hittünk, és ha nem vigyázunk, mindent lerombol, amiért eddig küzdöttünk". A mai Európában egyre többen gondolják, hogy nem járnak mindenkinek ugyanazok a jogok. Gyakran a "baloldali politikai bizonytalanságban" nem veszik észre, hogy áttételesen a baloldaliság alapvetéseit érte támadás, hiszen a történtek megkérdőjelezik, hogy minden ember egyenlő. A baloldal felelőssége, hogy a szolidáris gondolkodás eltűnését megakadályozza. Erről már Gurmai Zita, a FEPS alelnöke beszélt Az Európai Unió történelmi válaszút előtt: kihívások és politikai válaszok címmel megrendezett tanácskozáson. Orbán Viktor szembe megy az alapvető nyugati értékekkel. A miniszterelnök azon mesterkedik, hogy "erőszakos, szolidaritás- és egyenlőségellenes, erőelvű gondolkodásmódját" egész Európára kiterjessze, mert "minél nagyobb a terrorfélelem, annál jobb Orbánnak", és minél nyíltabban uszíthat a hozzá hasonlókkal együtt, annál könnyebb lesz terroristákat toborozni. Gurmai szerint a "hisztéria korszakában" nyitottnak kell maradni, a baloldalnak pedig jobb, higgadtabb és működőképesebb javaslatokat kell tennie.

Illúzió, hogy falakkal, kerítésekkel távol lehet tartani a migránsokat, ebben csak a közös határvédelem, a partközeli vizek ellenőrzés, a "frontvonalban" lévő országok megfelelő támogatása segít. Christian Deubner, a FEPS Tudományos Tanács tagja történelmi fordulatnak nevezte, hogy Francois Hollande államfő hivatalosan kérte az unió összes tagállamának segítségét a párizsi terrortámadás miatt. Ez az első alkalom, hogy az alapszerződésnek ezt a szolidaritási klauzuláját alkalmazzák. Kiss Tibor, volt nagykövet és államtitkár szerint a schengeni rendszert fenn kell tartani, annál is inkább, mert a belső uniós határok visszaállításának vállalhatatlan gazdasági következményei lennének.

Nem szeretnék, ha Európában a párizsi, a bejrúti merényletek, illetve az orosz gép elleni merénylet miatt muzulmán-ellenes hisztéria alakulna ki - fogalmazott Bojan Pajtic, a szerbiai Demokrata Párt elnöke, a vajdasági kormány elnöke, aki tegnap a konferenciára érkezve Tóbiással külön is tárgyalt. A találkozót követően Pajtic közölte, a kerítés semmit nem old meg, csak nehezíti a két ország közötti békés együttélést. A Jobbik vajdasági irodájára nincs szükségük, van elég bajuk saját szélsőségeseikkel. Migránsügyben viszont minden támogatás jól jön. Az MSZP elnöke szerint pártja elkötelezett Szerbia uniós csatlakozása mellett, és támogatja, hogy a csatlakozási tárgyalások induljanak el a jogállamisággal, a szabadságjogokkal és a sajtószabadsággal kapcsolatos témákban.

Hazudott a kormányszóvivő

Terrorelhárítási koordinációs bizottság jön létre a terrorelhárítási és megelőzési munka megerősítésére, a Terrorelhárítási Központ égisze és ellenőrzése alatt – ismertette a kormány szerdai döntését Kovács Zoltán budapesti sajtótájékoztatón – áll a kormany.hu oldalán, és a hírekben. Kovács Zoltán eszerint elmondta: a bizottság tagjai az érintett szolgálatok, az ezzel foglalkozó intézmények képviselői lesznek, és munkáját „operatív, megelőző jelleggel végzi majd”. A kormányszóvivő részleteket a csütörtöki Kormányinfóra ígért. Annyit jelzett: a döntés kormányhatározat formájában is megjelenik. Kovács Zoltán azonban nem mondott igazat: a Terrorelhárítási Koordinációs Bizottságot ebben a formájában 2006-ban a Gyurcsány-kormány állította fel. (Szomorú aktualitása, hogy – mint éppen a BM közleményéből derül ki - a kedden tragikus hirtelenséggel elhunyt Berta Krisztina helyettes államtitkár is e testületben dolgozott megalakulása után egy évig nemzetközi koordinátorként.) És, hogy mennyire nem igaz az, amit Kovács állít az "új" szervezetről, arról a Terrorelhárítási Központról szóló 295/2010-es kormányrendelet is tanúskodik. Eszerint a TEK feladatai ellátása érdekében – egyebek mellett - ellátja a Terrorellenes Koordinációs Bizottság működésével kapcsolatos előkészítő, végrehajtó és adminisztrációs feladatokat. Kovács kormányszóvivőnek minderről akár nem is kellett volna tudnia, de a határőrből katasztrófavédelmi főigazgatóvá lett, majd Orbán Viktor belbiztonsági főtanácsadójának kinevezett Bakondi Györgynek bizonyára igen. Mégis félrevezették a közvéleményt, de lehet, hogy a kormányt is.