Vége a Pollard-sagának

Véglegesen pont kerülhet holnap arra a három évtizedes feszültségre, amelyet az Izraelnek kémkedő amerikai állampolgár, Jonathan Pollard letartóztatása okozott. A tavaly nyári előzetes megállapodás értelmében Pollard pénteken hagyhatja el az észak-karolinai Butnerben lévő szövetségi börtönt. 

A szabadulását lehetővé tevő megállapodás értelmében a jelenleg 61 éves férfinek még öt évet amerikai földön kell maradnia, csak abban az esetben távozhat ez idő alatt, ha erre Barack Obama elnök külön engedélyt ad. Addig is New York államban biztosítanak számára letelepedési és munkalehetőséget. Az AFP hírügynökségnek nyilatkozó rokonai szerint azonban Pollard szeretne Izraelben letelepedni, feleségével, Esther Zeissal együtt. A kanadai zsidó hölgy a börtönévek alatt kötött házasságot Pollarddal.

A texasi születésű férfi az Amerikai Haditengerészet hírszerző szolgálatánál dolgozott. 1987-ben életfogytiglani börtönbüntetésre ítélte egy amerikai bíróság, mert adatokat szolgáltatott ki Izraelnek. Maga is elismerte, hogy 1984-1985 között az amerikai hírszerzés több, főképp az arab országokra vonatkozó minősített információját adta át Izraelnek. Bebörtönzése évtizedekig feszültségeket okozott Izrael és az Egyesült Államok viszonyában. Időközben, 1995-ben izraeli állampolgárságot kapott és az izraeli jobboldal emblematikus figurájává vált.

Szerző

Segít a globális fellépés

Fenntarthatóság, klímaváltozás és migráció összefüggései álltak az idén hatodik alkalommal megrendezett Magyar Fenntarthatósági Csúcs középpontjában. A párizsi terrortámadások árnyékában, a közelgő klímacsúcs előtt különösen aktuális e problémákról beszélni, hangsúlyozta megnyitójában Demcsák Mária, az Üzleti Etikai Díj társalapítója, a tanácskozás háziasszonya.

Juhász Árpád geológus, a tanácskozás egyik fővédnöke, aki 109 országban készített filmeket, s az utóbbi két évtizedben a gleccserek visszaszorulását tanulmányozza, reményét fejezte ki, hogy a párizsi klímakonferencia végre cselekvésre készteti a világ döntéshozóit. „A gleccserek a Föld legjobb hőmérői” – mutatott rá a kutató, aki már évtizedekkel korábban felvetette, hogy a klímaváltozás okozta gondok tömeges migrációt indíthatnak el.

Ürge-Vorsatz Diana, a Nobel-díjas Éghajlat-változási Kormányközi Testület (IPCC) egyik munkacsoportjának alelnöke, a Közép-európai Egyetem (CEU) éghajlati és energiapolitikai kutatócsoportjának vezetője előadásában hangsúlyozta, az ENSZ fenntartható fejlődési célkitűzései korántsem megvalósíthatatlan álomcélok.

A világszervezet 2001 és 2015 közötti időszakra meghirdetett célkitűzései történelmi sikereket hoztak - mutatott rá. Világszerte felére csökkent az extrém szegénység, harmadára esett vissza a gyermekhalandóság, a HIV-fertőzés terjedésének növekvő tendenciáját még a leginkább veszélyeztetett afrikai kontinensen is sikerült visszafordítani. Másfél évtized alatt két milliárd embernek lett hozzáférése vezetékes vízhez. Mindez azt mutatja, van értelme a globális fellépésnek, a célok kijelölésének. A fenntartható fejlődés 17 célterülete már nem csak a fejlődő, hanem a fejlett országok problémáit is fókuszba állítja, így a termőföld, a fiatalok helyzete, a városok problémái, a biodiverzitás témakörére is kiterjednek.

Ürge-Vorsatz nagy reményeket fűz a klímacsúcshoz, de jelezte, az egyes országok egyéni felajánlásai alatta maradnak a várakozásoknak. Farkas István, a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács társelnöke a nemzetközi célok hazai megvalósíthatóságát elemezte. Mika János egyetemi tanár a klímaváltozás és a migráció összefüggéseit vizsgálva arra jutott, rövid távon az éghajlati okok nem magyarázzák a jelenlegi migrációs hullámot.

Szerző

Újabb vérfürdő Nigériában

Publikálás dátuma
2015.11.19. 06:38
Buhari elnök kíméletlen fellépést ígért a Boko Haram ellen FOTÓ: GETTY IMAGES/BENNETT RAGLIN
A párizsi terrorcselekmények hatására háttérbe szorulnak a nigériai terrorszervezet, a Boko Haram vérengzései. Pedig a nyugat-afrikai kalifátus kialakításáért harcoló szervezet új erőre kapott, s naponta hajt végre több tucatnyi ember életét kioltó gerillaakciókat. Ezúttal legalább harminc személlyel végzett egy öngyilkos merénylő Nigéria északi részén, Yola városában.

Az eddigi közlések szerint 31 személy halt meg és 32-en megsérültek a Boko Haram legújabbi terrorakciójában. Más források 32 halottról és 80 sérültről beszéltek. A terroristák célja ugyanaz volt, mint múlt pénteken Párizsban: a lehető legtöbb ártatlan ember életét kioltani. Olyan helyen robbantottak ugyanis, amely Yola városának egyik legforgalmasabb része: közel található egymáshoz a népszerű bolhapiac, a helyi mecset, valamint egy étterem. A detonáció röviddel az esti ima után következett be, amikor az emberek éppen kiléptek a mecset épületéből, s az étterem felé haladtak.

Yola városa már a múltban is több alkalommal a Boko Haram fegyvereseinek céltáblája volt. Különlegesen veszélyeztetett településről van szó, ahová múlt pénteken Muhammadu Buhari elnök is ellátogatott, s egy menekülttábort látogatott meg, majd katonákat tüntetett ki a szélsőségesekkel szembeni fellépésükért. Az elnök akkor azt közölte, a biztonságiak jó úton haladnak afelé, hogy legyőzzék az iszlamistákat. Talán épp Buhari államfő kijelentésének cáfolataként volt ismét e város a szélsőségesek céltáblája. Az elnök a merényletre reagálva a Twitteren azt közölte, az emberiség ellenségei sosem győzedelmeskedhetnek. „Kéz a kézben szabadítjuk meg országunkat a terrortól” – emelte ki.

2015 eleje óta a terrorszervezet körülbelül 11 iskolát rombolt le. Ezt Toby Lanzer, az ENSZ közép-afrikai és szahel-övezeti régióért felelős küldötte tette közzé. A világszervezet diplomatája figyelmeztetett arra, hogy amennyiben nem sikerül ugyanis véget vetni a Boko Haram kegyetlenkedéseinek, akkor Nigériából is komolyabb menekültáradat indulhat meg Nyugat-Európa felé. A szélsőséges milícia 2009 óta legalább becslések szerint ezer embert gyilkolt le, s kegyetlenkedései nyomán mintegy 2,6 millióan menekültek el otthonaikból. Az UNICEF szerint közülük 1,4 millióra tehető a gyermekek száma.

Bár a Boko Haram elleni küzdelem több szomszédos ország, Csád, Niger és Kamerun katonákkal is Nigéria segítségére sietett, s egy ideig úgy tűnt, sikerül térdre kényszeríteni a szélsőséges iszlamistákat, ám ismét elharapózott az erőszak azután, hogy a Boko Haram gerillataktikára állt át. Fegyveresei rendszeresen támadnak meg városokat, falvakat, ártatlan embereket elsősorban Nigéria északkeleti részén. Főleg piacoknál, illetve buszállomásoknál robbantanak.

A terrorszervezet márciusban kalifátust kiáltott ki a nigériai szövetségi állam, Gwoza területén, a nigériai hadsereg azonban időközben a városok nagy részét megtisztította a Boko Haram fegyvereseitől. Ettől függetlenül igen távolinak tűnik még a Boko Haram teljes legyőzése. Muhammadu Buhari, a májusban hivatalba lépett új nigériai államfő választási kampányában ugyan kíméletlen fellépést helyezett kilátásba a terrorszervezet ellen, s a szomszéd országokkal is egyeztetett, a hatékony katonai fellépés egyelőre várat magára. Jellemző módon egyébként a Boko Haram már névválasztásával is a nyugati civilizáció és kultúra elleni elszánt harcát fejezi ki, a megnevezés ugyanis annyit jelent: „A nyugati oktatás bűn”.

A Boko Haram elleni fellépést a korrupció is nehezíti: házi őrizet alá helyezték Sambo Dasukit, az ország korábbi biztonsági vezetőjét, aki a vádak szerint kétmilliárd dollárral csapolta meg azt az alapot, amelyet a terrorszervezet elleni küzdelemre hoztak létre.

Szerző