Előfizetés

Máris zavarok vannak a földeladásoknál

Máris zavarok mutatkoznak az állami földek eladása körül, ugyanis eltérő adatok szerepelnek a földnyilvántartásban és a pályázati kiírásokban. A Magyar Nemzet a bérleti idő lejáratában talált évtizedes eltéréseket, ami miatt akár érvénytelen is lehet egy-egy pályázat.

A magyar földekről hiteles nyilvántartás áll rendelkezésre, amit a földhivatalok kezelnek, ezekbe bárki betekinthet, és az ott látott adatokat összehasonlíthatja azokkal, amelyek a Nemzeti Földalapkezelő (NFA) honlapján találhatók, és amelyek alapján az árverések zajlanak - hárította el a felelősséget Győrffy Balázs fideszes képviselő, az agrárkamara elnöke szerdai sajtótájékoztatóján.

A kormánypárti képviselő beszélt arról is, hogy az ellenzék egyértelműen a magyar gazdák ellen támadt, és "bevédte" azokat a kedvezményezetteket, akik most a piaci ár töredékéért bérlik a termőföldet, amikor nem támogatta a földforgalmi törvény módosítására tett előterjesztésének kétharmados többséget igénylő részét. A keddi szavazás azokat a gazdákat gátolta meg a vásárlásban, akik olyan területeket szerettek volna megvenni, amelyeken ugyan hosszútávú bérleti szerződés van, de saját területük közvetlen szomszédságában van - tette hozzá. Ezek a gazdák nem rendelkeznek kellő tőkével ahhoz, hogy megengedhessék maguknak a terület megvételét úgy, hogy utána 20-30 évig a piaci bérleti díjnak csak a negyedét-ötödét kapják azért a területért, amiért ők piaci vagy afölötti árat voltak kénytelenek fizetni.

Győrffy nem beszélt arról, hogy "a piaci ár töredékéért" az első Orbán kormány adta bérbe 50 évre a hozzá közel állóknak az állami földeket. Azt sem fejtette ki, ha tudták, hogy ezek a bérleti díjak nem fedezik még a törlesztés részleteit sem, akkor miért nem a kormányrendelet elkészítése előtt hoztak törvényt a bérleti díjak emeléséről, vagy kezdeményeztek egyeztetést a jelenlegi bérlőkkel. Most a magánföldek bérlőit hozhatja lehetetlen helyzetbe a fideszes országgyűlési többség a törvénymódosítással, mert nem szabtak a bérleti díj emelésének felső határt. Az új tulajdonosok mellett különösen az agrártársaságok és az állattartó vállalkozások ihatják meg a levét az átgondolatlan törvénykezésnek.

Dél-Afrika számít a magyar cégekre

Míg Magyarországon sokan megmosolyogják a "déli nyitást", a Dél-Afrikai Köztársaságban (DAK) komoly jelentőséget tulajdonítanak annak, hogy egy közép-kelet-európai uniós tagállam érdeklődik a szubszaharai régióval történő kapcsolatok bővítése iránt - tájékoztatta lapunkat Szabó László, a Külgazdasági és Külügyminisztériumnak az országban tartózkodó miniszterhelyettese. A kapcsolatok erősödését jelzi, hogy jövőre kereskedőházat nyit a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. Fokvárosban, ez lesz a pretoriai után a második.

A két ország közötti áruforgalom jelenleg kiegyensúlyozatlan, az afrikai országból származó importunk teszi ki a 95, míg exportunkban csak az 5 százalékát. Ugyanakkor figyelemre méltóbb a tőkeáramlás. A minapi bejelentés szerint az Extrem Digital, a legnagyobb forgalmú magyar online értékesítési portál 50,8 százaléka a világ egyik legjelentősebb bútorkereskedelmi cége, a dél-afrikai Steinhoff International Holdings vállalatcsoport tulajdonába került, a társaság emellett már a Kika és a Pepco üzletlánc birtokosa is. A magyar piacvezető sörgyár, a Dreher Zrt. ugyancsak dél-afrikai gyökerű, a világ második legnagyobb ilyen társasága, a SABMiller érdekeltségébe tartozik.

Bár a Dél-Afrikai Köztársaság számos kiemelkedő gazdasági eredménnyel dicsekedhet, mégis jelentős a munkanélküliség, és számos településen gondok vannak az alapvető infrastrukturális ellátottsággal. Éppen ezért keresik a kapcsolatot - a többi között - vízgazdálkodási és hulladékgazdálkodási magyar cégekkel, amelyek termelőkapacitást hozhatnának létre az országban. A szakember ellátottság elősegítése érdekében Magyarország felajánlotta, hogy ösztöndíjprogram keretében három évig évi száz-száz diák részére teszi lehetővé, hogy nálunk folytassák tanulmányaikat. Elsősorban a vízgazdálkodási szakemberek képzésére van igény.

A miniszterhelyettes beszámolt arról, hogy magyar cégek szívesen bekapcsolódnak az Európai Uniónak a térség számára felajánlott támogatási programjába, amely a már említett infrastruktúra fejlesztést, az öntözési gazdálkodás növelését segítené elő, ugyanis egyre komolyabb gondokat okoz a növekvő szárazság Afrikában - mondta lapunknak Szabó László.

Dél-Afrika számít a magyar cégekre

Míg Magyarországon sokan megmosolyogják a "déli nyitást", a Dél-Afrikai Köztársaságban (DAK) komoly jelentőséget tulajdonítanak annak, hogy egy közép-kelet-európai uniós tagállam érdeklődik a szubszaharai régióval történő kapcsolatok bővítése iránt - tájékoztatta lapunkat Szabó László, a Külgazdasági és Külügyminisztériumnak az országban tartózkodó miniszterhelyettese. A kapcsolatok erősödését jelzi, hogy jövőre kereskedőházat nyit a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. Fokvárosban, ez lesz a pretoriai után a második.

A két ország közötti áruforgalom jelenleg kiegyensúlyozatlan, az afrikai országból származó importunk teszi ki a 95, míg exportunkban csak az 5 százalékát. Ugyanakkor figyelemre méltóbb a tőkeáramlás. A minapi bejelentés szerint az Extrem Digital, a legnagyobb forgalmú magyar online értékesítési portál 50,8 százaléka a világ egyik legjelentősebb bútorkereskedelmi cége, a dél-afrikai Steinhoff International Holdings vállalatcsoport tulajdonába került, a társaság emellett már a Kika és a Pepco üzletlánc birtokosa is. A magyar piacvezető sörgyár, a Dreher Zrt. ugyancsak dél-afrikai gyökerű, a világ második legnagyobb ilyen társasága, a SABMiller érdekeltségébe tartozik.

Bár a Dél-Afrikai Köztársaság számos kiemelkedő gazdasági eredménnyel dicsekedhet, mégis jelentős a munkanélküliség, és számos településen gondok vannak az alapvető infrastrukturális ellátottsággal. Éppen ezért keresik a kapcsolatot - a többi között - vízgazdálkodási és hulladékgazdálkodási magyar cégekkel, amelyek termelőkapacitást hozhatnának létre az országban. A szakember ellátottság elősegítése érdekében Magyarország felajánlotta, hogy ösztöndíjprogram keretében három évig évi száz-száz diák részére teszi lehetővé, hogy nálunk folytassák tanulmányaikat. Elsősorban a vízgazdálkodási szakemberek képzésére van igény.

A miniszterhelyettes beszámolt arról, hogy magyar cégek szívesen bekapcsolódnak az Európai Uniónak a térség számára felajánlott támogatási programjába, amely a már említett infrastruktúra fejlesztést, az öntözési gazdálkodás növelését segítené elő, ugyanis egyre komolyabb gondokat okoz a növekvő szárazság Afrikában - mondta lapunknak Szabó László.